Zalai hullámok a Dunán - Az Egerszegi Kapocs elhajózott a Margitsziget és a Nemzeti Színház között

Jó hagyomány született, ez abból is látszik, hogy az előző évekhez képest megnégyszereződött a fedélzetre lépő meghívottak száma. Akik a zalai lankák közül kerültek a fővárosba, sikert értek el a hivatásukban, s elfogadják Zalaegerszeg invitációját: töltsenek el egy estét baráti körben Budapesten Zalaegerszeg vezetőivel, idézzék fel a régi emlékeket, gondolják együtt végig, merre kell haladnia a városnak, hogy élhető legyen, megélhetést adjon, megtartson és kibocsásson. Az Egerszegi Kapocs rendezvény negyedik alkalommal tárja az elszármazottak elé, hogy s mint él, boldogul a szülőföld, s nem titkoltan kéri „földijeit" arra, hogy lobbierejüket használják Egerszeg érdekében.

A keddi találkozón Balaicz Zoltán polgármester estindító beszámolóját hallgatta többek között Bella Levente, Buza Sándor, Kamondi László, Katona András, Naszvadi György, dr. Palkovics László, Szálinger Balázs, Wettstein Tibor, dr. Gresa István, dr. Darák Péter, Verebes István, A szűk névsorból is látható, sokféle tehetség, tudás terem a zalai földön. Nem beszélve arról, hogy például Verebes István személyében nem elszármazott, hanem beszármazott „zalaival" gazdagodtunk. Sokan dolgoznak minisztériumokban, bankok, cégek vezetésében, ami valljuk be, számíthat Egerszeg terveinek dédelgetésében, de a művész- és kulturális világ prominensei is sikerrel teszik Magyarország térképére ismertségük révén a zalai megyeszékhelyet.

A hajózó vendégek társasága

A beszámoló és a vacsora után – mely rendelkezett zalai ízekkel, a borfronton pedig a Bussay pincészet képviseltette magát – a kötetlen beszélgetések terepén és a felszólalásokban számos dicséret, s egyszersmind ötlet, javaslat hangzott el. Amelyek olykor ugyan nem passzoltak egymáshoz hézagmentesen, de a válogatás és a megvalósítás úgyis a város vezetésére vár. A tippek két irányba mutattak: milyen az a város, amely a saját lakóinak komfortosnak szánt életét teszi a fókuszba, s milyen lehet az, amelyik kuriózumokkal, másutt nem található kínálattal a turizmusra építene. Munkahelyeket a kevésbé kvalifikáltaknak is, hasznos tudást adó iskolákat, kézreálló tömegközlekedést? Vagy: messze földről idecsábító fürdőt, originális élményt nyújtó skanzent, egyedi erdőfesztivált? A dilemmát a jelenlegi városvezetés nem akarja feloldani, inkább mindenből szeretne valamennyit, nyilván arányos léptékben, mértékben. A források kijózanító szorításában.

Álljon itt három nézőpont a kellemes hangulatú forgatagból.

– Én somogyi vagyok, de oda jártam a számviteli főiskolára, az 1970-es első évfolyamba – mondta dr. Gresa István, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. – Szakmai karrierem is ott indult el, máig megvannak a barátok, és büszke vagyok a „Belfegor" épületének megmentésére is. Munkahelyteremtés okán nemrég odatelepítettünk egy call centert, ami az OTP ilyen típusú forgalmát bonyolítja. Úgy gondolom, az oktatásra érdemes hangsúlyt helyezni, azon belül is a speciális középfokú képzésre, ami majd vállalkozásokat vonz. Az elmúlt évekbeli megtorpanásból ki kell lépni, sok kisebb befektető letelepedési feltételeit kell ideálisabbá tenni. A fekvésből fakadó hátrányt e módon lehet leküzdeni. Én ma az energia-racionalizálással foglalkoznék, a termálvízhasznosítással, ebben van jövő. Sajnos a turizmusban kevésbé látom.

Dr. Gresa István, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese Wettstein Tiborral, a Madách Színház gazdasági vezetőjével beszélget

– A legszebb élmény természetesen a gimnázium, sokat köszönhetek az akkori tanári gárdának – válaszolta az emlékeket firtató kérdésemre dr. Boros Imre, volt miniszter. – Merre menjen Zalaegerszeg? Négy határhoz közel lévén be kell kapcsolódnia a szlovéniai, horvátországi, ausztriai gazdasági véráramba, ehhez viszont eléggé hátul vagyunk a felsőoktatási képzésben. Kutatásfejlesztés, egészségvédelem, turisztika, ezek jó varázsszavak, Ja, és ne legyen túl sok füstölgő gyárkémény, inkább több, idegent csalogató kedvesség.

Boros Imre volt miniszter Gecse Péter alpolgármesterrel társalog

– Minden évben megfordulok néhányszor otthon, pedig nem élnek már ott rokonaim – mesélte dr. Böröcz István, a médiahatóság magas rangú vezetője, hozzátéve, érzi, hogy a fővárosban is működik a zalaiak kohéziója. – A zárdában nevelkedtem, ahol akkor leánykollégium működött, az Alsóerdő a meghatározó gyerekkori élményem. Csodálatos kölyökkorom volt. Szimbolikus jelentőségűnek tűnhet, de én úgy gondolom, az Arany Bárány szállodát sürgősen rendbe kell hozni, fényt adhat a városnak. Egyáltalán, a város központját szeretném impozánsabbnak látni, s valószínűleg nemcsak én. Az onnan sugárzó kép elárulja, milyen potenciál rejtőzik a város szellemében.

Dr. Böröcz István, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vagyongazdálkodási és beszerzési igazgatóságának vezetője. Ő is vázolta elképzeléseit Zalaegerszeg lehetséges fejlesztéséről. Fotók: Seres Péter

A városvezetés számít az elszármazottak segítő munkájára