Ajándék juniális a ságodi „Gyöngyvirágoknak”

Nyáron közel a strand, az AquaCity, s télen-nyáron ott a termálfürdő. Mint hallom, most éppen a Termálfaluban tanyáznak, sülő kolbász, piruló szalonna illata és víg nótaszó árulkodik a jelenlétükről.

– A Termálfalu vezetésének hála, minden évben itt tartjuk az „évadzáró", nyárköszöntő ünnepségünket – így Kónya Miklósné, Ilonka, a ságodi Gyöngyvirág Nyugdíjas Egyesület vezetője. – Kicsit meg is hatódtunk, olyan szeretettel és tisztelettel fogadtak bennünket, s a rendelkezésünkre bocsátották mindazt, ami egy jó kis „kerti partihoz" kell. Eddig minden évben olyan vidámra sikerültek ezek a találkozók, hogy úgy döntöttünk, idén meghívjuk a botfai és a besenyői nyugdíjas klubbéli barátainkat, s ebben a romantikus, gyönyörű, ugyanakkor a kulturált tóparti környezetben tartunk egy közös juniálist – amiből aztán szeretnénk hagyományt faragni.

Halász Erzsébet a maga sütötte rétessel kínálja a vendégeket. Fotó: Fincza Zsuzsa

El tudják képzelni, hogy valaki a barátai kedvéért egy szuszra 12 tepsi igazi, házi rétest süssön? Pedig csak képzeljék! Bár Halász Erzsi (szintén egy „Gyöngyvirág") nem mesterszakács, viszont akár okíthatná a tudományát – már többen be is kéredzkettek hozzá egy-egy baráti rétesnyújtó kurzusra. A három Zalaegerszeggé avanzsált falu (Besenyő 1958-ban, Ságod 1969-ben és Botfa 1981-ben) közös juniális uzsonnáján ez a 12 tepsi túrós-meggyes, almás-mákos és cseresznyés rétes szolgált desszerként.

– Klubként már ősidők léteztünk, egyesületté 7 évvel ezelőtt alakultunk – folytatja Kónyáné –, így könnyebben boldogulunk, a pályázatok révén egy kis pénzre is szert tehetünk. Törekvésünk, hogy ebben az egyre városiasabb életben is a maguk egyszerűségében őrizzük népi szokásokat, a régi falusi értékeket. Az Egerszegi fesztiválokon például már régen kiérdemeltük a „prószamesterek" megtisztelő címet, az idén a „legfinomabb hagyományos prósza" minősítésre hajtottunk és meg is kaptuk. A miénkben ugyanis nincs „ez a pamacs meg az a pamacs", olyan prószánk, amilyet régen is sütöttek a falusi konyhákban.

Az egyesületnek Gyöngyvirág néven dalköre is működik, ahol Kulcsárné Csejtei Marianna vezetésével ugyancsak a legautentikusabb néphagyományokat kívánják ápolni és továbbadni. S ezt nem akármilyen színvonalon teszik, a minap megrendezett országos kvótaminősítőn arany fokozatot értek el. A 11 fős dalárda mellett színjátszó körük és állandó, szintén „kiváló" minősítésű versmondójuk is van, méghozzá a rétes sütő tudománya miatt már dicsért Halász Erzsébet személyében.

– Ez a juniális szép jutalom az egyesület szorgos, aktív tagjai számára – véli Farkas Nándorné, Juliska. –  Ugyanakkor köszönet a barátainknak, akik mindenben segítenek nekünk és mi is ott lehetünk az ő ünnepségükön.

– Az édesanyám és a három húgom is tagja az egyesületnek, így nekünk végülis családi ünnep minden rendezvényünk – mondja nevetve Bor Józsefné, Vali, – amelyeken ráadásul gyermekeink és az unokáink is részt vehetnek.

– Nem túlzás kijelenteni, hogy a közel ezer lélekszámú Ságod legaktívabb közössége a nyugdíjas egyesület – szögezi le Gyergyák János, a településrész képviselője, aki e minőségén kívül a Ságodért alapítvány tagjaként is igyekszik tolni a városrész szekerét. – Itt a népek még ma is ugyanúgy élnek, mint faluhelyen, dolgoznak a munkahelyükön, szorgoskodnak a kiskertekben, gazdálkodnak, ahogy tudnak, s kevés idejük jut a szórakozásra. A városi önkormányzatra nem lehet egy rossz szavunk sem, segítségükkel felújítottuk mind a két faluházunkat, a focipályát, most a járdák és a csapadékvíz elvezetés rendbe tétele van soron. Fenntartunk egy óvodát, de ezzel aztán már végére is jártunk a pénzünknek, másra már nem igen futja.

Romantikus, kulturált környezetben ünnepelhettek a nyugdíjasok. Fotó: Fincza Zsuzsa

Pedig vágynak még egy igazi, nagyszabású falunapra! Ez az ajándék-juniális mindenesetre jó bemelegítés lehetne rá. A bőséges uzsonnát gyorsan lejárjuk egy tóparti sétával, majd kényelembe helyezkedve – ha már egyszer népdalkörösök is üldögélnek közöttünk – mindenkinek sorra elénekeljük a nótáját: „száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra".

Úgy legyen!