Sűrűn hozza kínos helyzetbe a politika

Ezt a megállapítást dr. Mezey Barna pénteken tette a hazai joggyakorlat és a nemzetközi jog összehangolásának nehézségeiről a Zalaegerszegen megrendezett Deák Ferenc jogásznapon tartott előadásában vagy ahogy nevezte, jogtörténeti kalandozásán. Az ELTE rektora úgy látja, lehet ugyan a jog szellemiségével ellentétes szabályokat hozni, de a gyakorlat előbb-utóbb „feltör" a kodifikált jog mellett. Ezért a joggal szembeni első számú követelmény, hogy ráépüljön a valóságra. Hazánkban viszont a jog gyakran más szerepet kap, mint tőlünk nyugatra, mert nálunk a politika mindenben megjelenik. Ez pedig a jogot sűrűn hozza rendkívül kínos helyzetbe. A politika ugyanis szeretné viszontlátni a kodifikációban a saját elképzeléseit a társadalomról, a világról. Dr. Mezey Barna a régi korokra visszatekintve példák sorával mutatta be azt is, miként próbálták adaptálni a magyar jogrendbe a nyugat-európai jogot.

Négy alapelvet fogalmaz meg az új polgári törvénykönyv, az eddigi kilenc helyett, és szűkebb az alkalmazási körük is, erről már dr. Kecskés László, a pécsi egyetem dékánja beszélt. Ez a változás két-három évtizede tapasztalható tendenciát követ, azt hogy a bírók szűkebb körben alkalmazzák az alapelveket. „Akkor érzik magukat biztonságban, ha tudnak az alapelvek mellé speciális paragrafust is rendelni", fogalmazott. Tehát ez a sajátosság képeződik el az új Ptk-ban.

További előadóként dr. Tilk Péter, a pécsi egyetem tanszékvezetője a felgyorsult jogalkotás sajátos eredményeiről és az alkotmánybíráskodás szerepéről beszélt. Dr. Balogh Ágnes, a pécsi egyetem docense pedig az új büntető törvénykönyv kapcsán a deklarált célok és megvalósult változtatások közötti eltérésekre mutatott rá.