Őrizetbe vették a Külügyminisztérium volt államtitkárát

OLDALTÖRÉS: Háttér

Őrizetbe vették a Külügyminisztérium volt államtitkárát - HÁTTÉR

Őrizetbe vette kedden a Központi Nyomozó Főügyészség Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát a moszkvai magyar nagykövetség egyik ingatlanának eladásával összefüggésben. Az MTI úgy tudja, hogy Székely Árpád korábbi nagykövet és Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója ügyében is a kényszerintézkedés mellett döntött a nyomozóhatóság

A moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladásáról 2005-ben készült egy adásvételi szerződés, amelyet azonban végül nem írtak alá. Az ingatlant kezelő Külügyminisztérium 2007-ben a racionalizálással érvelt az eladás mellett. A tárca szerint az épület fenntartása veszteséges volt, a felújítása túlságosan drága lett volna, és - mint akkor mondták - a külkereskedelmi kapcsolatokban nincs szükség éttermet, szállodát is magában foglaló kereskedelmi képviseletre. 

Az épület közel van az orosz kormányszékházhoz és az amerikai nagykövetséghez, közvetlenül egy metróállomás mellett, és nagy parkoló is tartozik hozzá. Fekvése miatt az ingatlanszakértők a legértékesebb épületek közé sorolják a világ egyik legdrágább városában. Több magyar cég hibának tartotta egy ilyen ingatlan eladását. 
   
Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi és határon túli magyarok bizottságának akkori elnöke szerint felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki - nyilatkozta 2009 októberében.
   
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a vételárat a Magyar Nemzeti Banknak. 

A Heti Válasz 2009. novemberi cikke szerint először egy tisztázatlan tulajdonosi hátterű offshore vállalkozás tulajdonába került az ingatlan, miközben a piaci ajánlatok 8 és 13,5 milliárd forint között mozogtak. 2008-ban a megismételt eljáráson ugyanaz a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert, mint 2005-ben - írták.
   
2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa ki a képviselet értékesítésnek körülményeit. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkor megjegyezte: csak zártkörű pályázatot lehetett kiírni az eladásra egy 1973-ban született magyar-szovjet jegyzőkönyv alapján. A befolyt vételárrész pedig azért került elkülönített számlára, mert az még a szerződés megkötése előtt érkezett meg az MNV Zrt.-hez, így azt az év végén a kötelezettségek között kellett nyilvántartani.
   
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án rendelt el nyomozást az épület eladásának ügyében. Keresztes Imre főügyész elmondta: olyan adatok jutottak a birtokukba, amelyek alapján hivatalból indították meg a nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
   
Faller Jenő külügyi szakállamtitkár 2009. decemberben a tárca belső vizsgálatáról úgy nyilatkozott: a rendszerváltozás után folyamatosan csökkent a képviselet kihasználtsága, amely egyébként az orosz állam telkén álló, magyar állami tulajdonban lévő épületegyüttes, és amelynek a Külügyminisztérium a vagyonkezelője. A tárca ismeretei szerint 2005-ben ugyan létrejött adásvételi szerződés az ingatlanról, de azt nem írták alá.
   
2010 júliusában Papcsák Ferenc kormánybiztos bejelentette, hogy javaslatára az előző ciklus alatt kötött négy állami szerződést  vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ezek között van a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanértékesítése is.
   
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly decemberben azt közölte, hogy az ügyben elkészült a szakvélemény. Az ingatlant lényegesen alulértékelték ahhoz képest, amennyit az valójában ér - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a képviselet eladása ügyében hűtlen kezelés miatt folytat eljárást az ügyészség. Megjegyezte, az értékesítéshez a Pénzügyminisztérium engedélyére volt szükség.
   
Az ügyben szerda délelőtt Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke sajtótájékoztatót tart.

Őrizetbe vették a Külügyminisztérium volt államtitkárát - HÁTTÉR

Őrizetbe vette kedden a Központi Nyomozó Főügyészség Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát a moszkvai magyar nagykövetség egyik ingatlanának eladásával összefüggésben. Az MTI úgy tudja, hogy Székely Árpád korábbi nagykövet és Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója ügyében is a kényszerintézkedés mellett döntött a nyomozóhatóság

A moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladásáról 2005-ben készült egy adásvételi szerződés, amelyet azonban végül nem írtak alá. Az ingatlant kezelő Külügyminisztérium 2007-ben a racionalizálással érvelt az eladás mellett. A tárca szerint az épület fenntartása veszteséges volt, a felújítása túlságosan drága lett volna, és - mint akkor mondták - a külkereskedelmi kapcsolatokban nincs szükség éttermet, szállodát is magában foglaló kereskedelmi képviseletre. 

Az épület közel van az orosz kormányszékházhoz és az amerikai nagykövetséghez, közvetlenül egy metróállomás mellett, és nagy parkoló is tartozik hozzá. Fekvése miatt az ingatlanszakértők a legértékesebb épületek közé sorolják a világ egyik legdrágább városában. Több magyar cég hibának tartotta egy ilyen ingatlan eladását. 
   
Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi és határon túli magyarok bizottságának akkori elnöke szerint felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki - nyilatkozta 2009 októberében.
   
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a vételárat a Magyar Nemzeti Banknak. 

A Heti Válasz 2009. novemberi cikke szerint először egy tisztázatlan tulajdonosi hátterű offshore vállalkozás tulajdonába került az ingatlan, miközben a piaci ajánlatok 8 és 13,5 milliárd forint között mozogtak. 2008-ban a megismételt eljáráson ugyanaz a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert, mint 2005-ben - írták.
   
2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa ki a képviselet értékesítésnek körülményeit. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkor megjegyezte: csak zártkörű pályázatot lehetett kiírni az eladásra egy 1973-ban született magyar-szovjet jegyzőkönyv alapján. A befolyt vételárrész pedig azért került elkülönített számlára, mert az még a szerződés megkötése előtt érkezett meg az MNV Zrt.-hez, így azt az év végén a kötelezettségek között kellett nyilvántartani.
   
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án rendelt el nyomozást az épület eladásának ügyében. Keresztes Imre főügyész elmondta: olyan adatok jutottak a birtokukba, amelyek alapján hivatalból indították meg a nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
   
Faller Jenő külügyi szakállamtitkár 2009. decemberben a tárca belső vizsgálatáról úgy nyilatkozott: a rendszerváltozás után folyamatosan csökkent a képviselet kihasználtsága, amely egyébként az orosz állam telkén álló, magyar állami tulajdonban lévő épületegyüttes, és amelynek a Külügyminisztérium a vagyonkezelője. A tárca ismeretei szerint 2005-ben ugyan létrejött adásvételi szerződés az ingatlanról, de azt nem írták alá.
   
2010 júliusában Papcsák Ferenc kormánybiztos bejelentette, hogy javaslatára az előző ciklus alatt kötött négy állami szerződést  vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ezek között van a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanértékesítése is.
   
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly decemberben azt közölte, hogy az ügyben elkészült a szakvélemény. Az ingatlant lényegesen alulértékelték ahhoz képest, amennyit az valójában ér - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a képviselet eladása ügyében hűtlen kezelés miatt folytat eljárást az ügyészség. Megjegyezte, az értékesítéshez a Pénzügyminisztérium engedélyére volt szükség.
   
Az ügyben szerda délelőtt Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke sajtótájékoztatót tart.

Őrizetbe vették a Külügyminisztérium volt államtitkárát - HÁTTÉR

Őrizetbe vette kedden a Központi Nyomozó Főügyészség Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát a moszkvai magyar nagykövetség egyik ingatlanának eladásával összefüggésben. Az MTI úgy tudja, hogy Székely Árpád korábbi nagykövet és Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója ügyében is a kényszerintézkedés mellett döntött a nyomozóhatóság

A moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladásáról 2005-ben készült egy adásvételi szerződés, amelyet azonban végül nem írtak alá. Az ingatlant kezelő Külügyminisztérium 2007-ben a racionalizálással érvelt az eladás mellett. A tárca szerint az épület fenntartása veszteséges volt, a felújítása túlságosan drága lett volna, és - mint akkor mondták - a külkereskedelmi kapcsolatokban nincs szükség éttermet, szállodát is magában foglaló kereskedelmi képviseletre. 

Az épület közel van az orosz kormányszékházhoz és az amerikai nagykövetséghez, közvetlenül egy metróállomás mellett, és nagy parkoló is tartozik hozzá. Fekvése miatt az ingatlanszakértők a legértékesebb épületek közé sorolják a világ egyik legdrágább városában. Több magyar cég hibának tartotta egy ilyen ingatlan eladását. 
   
Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi és határon túli magyarok bizottságának akkori elnöke szerint felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki - nyilatkozta 2009 októberében.
   
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a vételárat a Magyar Nemzeti Banknak. 

A Heti Válasz 2009. novemberi cikke szerint először egy tisztázatlan tulajdonosi hátterű offshore vállalkozás tulajdonába került az ingatlan, miközben a piaci ajánlatok 8 és 13,5 milliárd forint között mozogtak. 2008-ban a megismételt eljáráson ugyanaz a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert, mint 2005-ben - írták.
   
2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa ki a képviselet értékesítésnek körülményeit. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkor megjegyezte: csak zártkörű pályázatot lehetett kiírni az eladásra egy 1973-ban született magyar-szovjet jegyzőkönyv alapján. A befolyt vételárrész pedig azért került elkülönített számlára, mert az még a szerződés megkötése előtt érkezett meg az MNV Zrt.-hez, így azt az év végén a kötelezettségek között kellett nyilvántartani.
   
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án rendelt el nyomozást az épület eladásának ügyében. Keresztes Imre főügyész elmondta: olyan adatok jutottak a birtokukba, amelyek alapján hivatalból indították meg a nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
   
Faller Jenő külügyi szakállamtitkár 2009. decemberben a tárca belső vizsgálatáról úgy nyilatkozott: a rendszerváltozás után folyamatosan csökkent a képviselet kihasználtsága, amely egyébként az orosz állam telkén álló, magyar állami tulajdonban lévő épületegyüttes, és amelynek a Külügyminisztérium a vagyonkezelője. A tárca ismeretei szerint 2005-ben ugyan létrejött adásvételi szerződés az ingatlanról, de azt nem írták alá.
   
2010 júliusában Papcsák Ferenc kormánybiztos bejelentette, hogy javaslatára az előző ciklus alatt kötött négy állami szerződést  vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ezek között van a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanértékesítése is.
   
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly decemberben azt közölte, hogy az ügyben elkészült a szakvélemény. Az ingatlant lényegesen alulértékelték ahhoz képest, amennyit az valójában ér - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a képviselet eladása ügyében hűtlen kezelés miatt folytat eljárást az ügyészség. Megjegyezte, az értékesítéshez a Pénzügyminisztérium engedélyére volt szükség.
   
Az ügyben szerda délelőtt Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke sajtótájékoztatót tart.