Ökoélelmiszer - Divatcikkből fogyasztási trend (x)

Hazánkban ezek a hatások egyelőre csak alig észlelhetők, a jövőben azonban jelentős fejlődéssel számolhatunk, ha figyelembe vesszük azt a kutatási eredményt, miszerint a magyarok mintegy 65%-a bioélelmiszereket tekinti a jövő ideális táplálékának.

A becslések alapján, Magyarországon az ökoélelmiszer fogyasztás szintje rendkívül alacsony, a teljes élelmiszerfogyasztás értékének megközelítőleg 0,5%-a. Megjegyzem, hogy ugyanez az arány Dániában és a szomszédos Ausztriában is meghaladja az 5%-ot, sőt a tejtermékek esetén a 20%-ot is. További problémát jelent, hogy Magyarországon az ökogazdálkodás exportorientált: az előállított termékek jelentősmennyisége feldolgozatlanul külföldre kerül. Az üzletekben csak alig találhatunk magyar bioélelmiszereket, inkább importból származó termékekhez juthat csak hozzá a vásárló.

Tudják-e a vásárlók valójában, mi a bioélelmiszer? Úgy tűnik, hogy a vásárlás egyik fő korlátja ma, hogy a fogyasztók jelentős része nem tudja, a különböző kiadványokban és a termékek címkéin egyaránt használatos "környezetbarát", "bio", "öko" és "organikus" jelzőket pedig csak kevesen tudják megfelelően értékelni
Korábbi felmérések szerint a fogyasztók kétharmada vásárolt már valamilyen bioélelmiszert Magyarországon, ám a valós forgalom nem támasztja alá ezt a kedvező arányt. Egy közelmúltban végzett országos kutatásban ezért az ökoélelmiszerek fogalmának, fő jellemzőinek rövid ismertetése után tettük csak fel a kérdéseket. Kiderült, hogy ezzel a megközelítéssel a kétharmados többség az emlékezete szerint még soha nem vásárolt ilyesmit. A fogalom elhangzásán túl azzal is magyarázhatjuk ezt az eredményt, hogy napjainkban megdőlni látszik az a korábbi tévhit, miszerint mindaz "öko", ami a saját vagy a falusi kertekben terem. Ezt visszaigazolta egy későbbi vizsgálatunk eredménye is, amely szerint csak a válaszadók ötöde véli úgy, hogy a bioélelmiszereket a kiskertekben termelik.
Vajon mely termékeket keresik a vásárlók? A fogyasztók – a kutatások szerint – a zöldségeket, gyümölcsöket, pékárukat és tejtermékeket keresik, de az említések között megjelennek a különféle teák, csírák és magvak is. Az elmúlt években a kereskedelemben realizált növekvő kereslet ezeknek a termékcsoportoknak volt köszönhető. Korlátozó tényező azonban, hogy még mindig él az a hiedelem a zöldség- és gyümölcsfélék vásárlásakor, miszerint: ami szép, az nem lehet egészséges (kukacosalma-szindróma). További gátat jelent az árérzékenység a bioélelmiszereket vásárlók körében: az olcsóbb termékek a keresettek.

Hol vásárol(hat)unk bioélelmiszert? A vásárlási helyek tekintetében jelentős eltérést tapasztaltunk a jelenlegi és a leginkább megbízhatónak véltek között. Az eredmények szerint ma a fogyasztók jellemzően azokat az üzleteket keresik fel, amelyeket megszoktak és egyéb beszerzések is elintézhetők egyben. A kereskedelmi struktúrában így egyre inkább átrendeződés figyelhető meg, amelynek a nyertesei a hiper- és szupermarketek. Könnyebb elérhetőségük mellett a vonzerőt az általuk kínált kényelem és az alapvető bioélelmiszerek alacsonyabb ára jelenti. A hazai diszkontokban egyelőre nem kaphatók biotermékek. Németországban viszont vezető szerepük van, de a fogyasztók egyre kevésbé bíznak meg az itt kínált termékekben. A magyar fogyasztók a bioboltokat és a termelői értékesítést vélik leginkább hitelesnek, ahol egyedi elvárásoknak is megfelelő és friss termékekhez juthatnak hozzá (2. táblázat).

A leginkább megbízhatónak tartott beszerzési helyek

(Forrás: Weisz és Szente, 2010)

Mire figyeljen Ön, ha bioterméket vásárol?

- Keresse mindig a hiteles forrásból származó termékeket az üzletekben (figyelje a címkén a termelő nevét, az ellenőrző szervezet kódját vagy jelölését)!
- Ha lehet, vásároljon magyar (helyi vagy az ön régiójában előállított) bioterméket!
- Friss termékeket közvetlenül a termelőtől vegye, ott a legolcsóbb is!
- Jelezze az eladónak, ha szívesen vásárolna bioélelmiszert, de nincs a kínálatban!
- Nézzen körül alaposan az üzletben! Sokszor egy helyen van a bio és a nem biotermék a polcokon (ilyenkor könnyebb összehasonlítani az árakat), máskor viszont külön helyen találja őket (ekkor viszont könnyebb megtalálni).

Szente Viktória

A projekt címe: "Zöld hullám – Dunántúl" (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: www.okoregio.eu