bejelentés

2018.03.11. 17:18

Bemutatta árnyékkormányát Karácsony Gergely

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje vasárnap Budapesten bemutatta árnyékkormányának tagjait.

Mint mondta, olyan világos értékrenddel bíró, de pártoktól független személyeket választott a csapatba, akik már sokat tettek saját szakterületükön az országért. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a hódmezővásárhelyi választás eredménye megmutatta, az emberek mást akarnak, és nemet mondtak az elmúlt nyolc év politikájára.

Az eseményen Komáromi Zoltánt az egészségügyi, Daróczi Gábort az oktatási, Hegyesiné Orsós Évát a szociális, Mellár Tamást a pénzügyi, Andor Lászlót a foglalkoztatásügyi, Ámon Adát a környezetügyi, Wittinghof Tamást pedig az önkormányzati ügyekért felelős tárca minisztervárományosaként mutatták be. Karácsony Gergely megjegyezte: a most bemutatott miniszterjelöltek tervezett kormánya mintegy felét teszik ki, a többi helyet a kormányát támogató pártok politikusainak tartja fenn.

Mint mondta, korábban sokan vélték úgy, hogy nincs olyan erő, amelyik leválthatná a Fideszt, de reményei szerint „a mai naptól kezdve mindenki számára világos lesz, hogy Magyarországon a kormánynak csak alternatívája van”.

„A mi szövetségünk valóban készen áll arra, hogy ne csak nemet mondjon az Orbán-rendszerre, hanem igent mondjon egy másfajta társadalom másfajta gazdaság, másfajta politika, másfajta ország felépítésére, amely valóban mindannyiunk közös otthona lehet”

- fogalmazott.

Az szerintem már nem kérdés, hogy Orbán megy, az a kérdés, hogy mi jön utána – fogalmazott Karácsony Gergely, nem pártos, a szó valódi értelmében vett nemzeti kormányzást, a hibák kijavítását, az elmúlt nyolc év elvesztett esélyeinek visszaszerzését ígérve választási győzelmük esetére.

A kormányfő-jelölt által „a nemzeti háziorvosaként” bemutatott Komáromi Zoltán arról beszélt az eseményen, hogy saját minisztériumot kell kapnia az egészségügynek, az ágazatot pedig „az európai országokban szokásos” finanszírozáshoz kell juttatni, a területet érintő döntéseket pedig minisztersége esetén szakemberek hozzák meg.

Daróczi Gábor szerint a nyilvánosan hozzáférhető adatok adatokból látható, mekkora a baj az oktatásüggyel, fő feladatai között az demokrácia alapjainak újraépítését nevezte, gondolat- és lelkiismeret-szabadságot, valamint igazságosságot és egyenlőséget ígérve szakterületén. Hangsúlyozta:

az oktatásnak segítenie kell, hogy csökkenjen a társadalom sokfelé szakítottsága, a GDP hat százalékára kell emelni az oktatásra fordított összeget; ingyenes első diplomát ígért,

valamint azt, hogy adójóváírás formájában visszakapják befizetett pénzüket az öt éve indított Diákhitel2-t már részben törlesztők.

Szólt arról is, hogy pozitív és világos üzenetet kell küldeni a romáknak, „évente egy kisebb stadion árát” fordítva ösztöndíjprogramjaikra.

Hegyesiné Orsós Éva a társadalom integrációjának fontosságáról szólva azt emelte ki, hogy az utóbbi években drasztikus változások álltak be a társadalmi csoportok között, elsősorban a gazdagabbak javára; példaként említette, hogy míg az első Orbán-kormány idején 15 százalék volt a bérkülönbség a legjobban teljesítő megye és a sereghajtó között, addig mostanra 54 százalékra ugrott ez a mutató. Mint mondta, a helyzet javításához változtatni kell az erő- és jövedelemforrások elosztásán.

Mellár Tamás ez utóbbi eszközeként az adórendszer átalakítását említette, a túlsúlyba került fogyasztási típusúak helyett a társasági adóra helyezve a hangsúlyt. Céljai között az átlátható, az aktualitás érdekében ismét ősszel elfogadott, kormányrendeletek helyett csak pótköltségvetéssel módosítható büdzsét, a maastrichti kritériumok teljesítését, a GDP-arányos államadóság csökkentését, az olyan „alternatív elosztási csatornák”, mint a tao vagy a jegybanki alapítványok pénzeinek megszüntetését említette,

Mellár Tamás szerint a minimálbér esetében nulla vagy ahhoz közeli személyi jövedelemadó-szintre van szükség, az átlagfizetés esetében a mostanira, az azt meghaladóknál viszont magasabbra.

Andor László egy szociális párbeszéd útján kialakított Munka törvénykönyvét nevezte kiindulópontnak, hozzátéve, ennek egyszerre kell szolgálnia a rugalmasságot, a tisztességes munkakörülményeket, valamint az egyéni és kollektív jogokat, ezt pedig egy korszerű nemzeti foglalkoztatási szolgálat felállítása követné.

A közmunka dominanciájának megszüntetéséről szólva kijelentette: a résztvevők kétharmada „valamilyen más, értelmes formában” kaphatna munkát, ugyanakkor aki közfoglalkoztatott marad, arra a jövőben minden foglalkoztatási szabályt, benne a minimálbért is, alkalmazni kell.

Szólt arról is: megdupláznák a munkanélküli-segély példátlanul alacsony tartamát, külön figyelmet fordítanának az át- és továbbképzésre, valamin a 25 év alattiak munkaerő-piaci támogatására.

Ámon Ada első kormányzati lépéseik között említette a paksi reaktorbővítés felfüggesztését, felülvizsgálatát és leállítását, hangsúlyozva, hogy ehelyett modern, fenntartható, kipróbált, jól működő megoldásokat vezetnének be, példaként a szélenergiát említve.

Wittinghoff Tamás szerint miközben a rendszerváltás legfontosabb ígérete az volt, hogy az egyének és a közösségek beleszólást kapnak az őt érintő ügyekbe, „amit ma Magyarországon látunk, az éppenséggel ennek az ellenkezője”, ezért „normális alkotmányban” garantált önkormányzatiságra van szükség.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában