Gerencsér Zoltánra emlékezünk

„Amíg élek és még egy lépést meg tudok mutatni, addig szeretnék dolgozni.”  - az utolsó pillatanokban is e kijelentett mondatának élt, a 10 esztendeje elhunyt városunk egyik legnagyobb táncpedagógusa: Gerencsér Zoltán.

Még mécsesünk kis lángocskáját nézzük, idézzük fel még egyszer a hajdani KISZÖV Táncegyüttes művészeti vezetőjének és koreográfusának életpályáját, amely mozgalmas, tartalmas, emlékezetes és szép volt.

Gerencsér Zoltán azon emberek közé tartozott, aki élt-halt a munkájáért, akinek a néptánc lételeme volt, aki ha nem táncolhatott belebetegedett. Egész életét a tánc tette ki, mindet feláldozva érte. Vasszorgalom, kitartás, munkaszeretet jellemezte, mindenhol megállta a helyét. Hivatásának megszállottjaként, óriási munkabírással, életének legutolsó pillanatáig dolgozott. Kivételes, nem mindennapi egyéniségével, határozott, céltudatos lényével kiemelkedett az emberek közül. Saját meggyőződése szerint járta útját, mindenről határozott elképzelése volt. Szókimondás jellemezte, ám soha sem volt benne ártó szándék vagy gondolat. Szerette a társaságot, az embereket, az életet.

„ Kisiskolás korom óta vonzott a tánc, a mozgás, sokáig sportoltam , ám egyszer csak döntenem kellett, s én a néptánc mellett voksoltam. Elég későn 17 évesen kezdtem el táncolni, korántsem olyan ideális feltételek között, mint amilyen lehetőségei a mai gyermekeknek vannak, mégis nagyon szívesen emlékezem vissza a hőskorra.”- nyilatkozta Gerencsér Zoltán.

Gerencsér Zoltán 1959-ben kezdte meg néptáncos pályafutását. Először a zalaegerszegi KISZ Klub Néptánccsoportban Pungor Ervin vezetésével sajátította el a néptánc alapjait. Majd a Zalai Táncegyüttes szólótáncosa, oszlopos tagja lett. Ambíciót, tehetséget és végtelen nagy kedvet érzett arra, hogy ő maga is elsajátítsa a néptánc tudományát. E nemes cél terméke volt, hogy 1961-ben táncoktatói végzettséget szerzett. Majd 1963-ban bevonult katonának, s ott megalapította a zalaegerszegi Honvéd Táncegyüttest, aminek maga is aktív táncosa volt.

1965-ben az országos KI-MIT- TUD győztese lett szólótánc kategóriában. Lőrincrévi pontozója elkápráztatta a szakmai közönséget. Gerencsér Zoltán 23 éves volt, amikor 1966-ban a zalaegerszegi KISZÖV elnökség arra kérte fel, hogy egy szövetkezeti tánccsoportot hozzon létre, vezessen, irányítson. Ő maga verbuválta, toborozta a fiatalokat, mind a helyi iskolákból, mind a munkahelyekről. Egész munkássága során a kikristályosodott néptánc volt előtte az eszmény, a cél, ettől soha nem tért el. Nagyon szeretett tanítani, s mint többet sajátított el a szakmából , annál jobban fűtötte a vágy, hogy azt tovább adhassa.

Soha nem volt versenyző típus, koreográfiáit nem a zsűrinek készítette, hanem annak a közönségnek, aki megtisztelte a csoportot, hogy elment az előadásokra. 1972-ben a KISZÖV Táncegyüttes utánpótlásaként gyerekcsoportot alapított.1978-ban felsőfokú néptánc-pedagógiai oklevelet szerzett. A mozgás, a tánc, különösképpen a néptánc szeretetét több ezer zalaegerszegi gyermek és fiatal szívébe beoltotta, általános és középiskolás tanulókból álló csoportokat vezetett, irányított. Így került sor, hogy az akkori 407.sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola vezetésének felkérésére megalapította az Ifjúmunkás Tánccsoportot, ami 1979-től közel tíz évig működött, mely a város kiemelkedő ifjúsági együtteseként funkcionált.

A zalai néphagyományok feldolgozását mindig szívügyének tekintette. Nagyon sok energiát fektetett abba, hogy megyéjének, Zala megyének táncdialektusait felkutassa. A néhai zalaegerszegi Vajda Józseffel és lenti városi Horváth Károllyal rengeteg zalai anyagot gyűjtöttek. Ennek egyik eredménye a „ Szép Zalában születtem ” című koreográfiája, melyet az Magyar Televízió  az 1980-as években  bemutatott. A másik nagysikerű táncdrámája a szintén zalai gyűjtésű Bene Vendel című koreográfiája. Hosszú pályafutása során koreográfiáit számos más együttesnél is betanította.

A közel fél évszázad alatt rengeteg vidéki városban, a megye szinte valamennyi településén, és a közeli Szlovéniában is tanította a fiatalokat a sokrétűségében gazdag, színes néptáncra. Gerencsér Zoltán nagy gondot fordított az utánpótlás nevelésére, így a KISZÖV Táncegyüttes utánpótlás csoportjaként 1982-ben megalapította a Kiskondás Gyermektáncegyüttest. Mindkét együttest az alapoktól kezdve készítette fel az arany minősítés megszerzéséig, miközben hazai és külföldi meghívásoknak tett eleget. Erős, kitartó ember volt, a munkájában senkit nem kímélve harcolt azért, hogy az együttes tagjait több helyen megismerjék, s csoportjainak neve legyen.

Természetes, hogy az általa alapított KISZÖV Táncegyüttes fennállása, léte ezzel a szörnyű tragédiával nem ért végett.  Emléke megkívánta, megkívánja a további működést.

Ezen a napon minden más, újra mélyen érint bennünk a fekete gyász. Eszünkbe jutnak az együtt töltött napok, fülünkben újra megcsendül a hangod. Mécseseket égetünk sírodnál, miközben tudjuk, hogy emléked szívünkben örökké élni fog.

Zoli bácsira emlékező együttes nevében fejet hajtva gondol Rád:  Vargovics Beáta – a KISZÖV Táncegyüttes vezetője