Olvasó

2009.09.18. 08:15

Kegyetlenül lemészárolták: kinek volt útjában?

ZH - Olyan esetről szeretnék tájékoztatni, amire, éppen a kegyetlensége miatt, nagyon nehéz szavakat találni, de mégis úgy érzem, hogy érdemes sokakkal megosztani észrevételeimet - írja egy kanizsai olvasónk.

Az Olvasó

A kanizsai Touring Hotelnél egy évvel ezelőtt befogadtunk egy cicát, örömmel gondoztuk, s nagyon szerettük. A ki-bejáró kis állatot egy barna és egy piros nyakörvvel is elláttuk, az utóbbin egy szelence volt címmel és telefonszámmal. Szombaton reggel jöttem dolgozni, s akkor szólt a főnököm, hogy nincs meg a cicánk. 

Egészen nyolc óráig vártuk, hogy visszajöjjön, mert korábban mindig visszaért, de ezúttal nem, ezért elmentem keresni. A szállodánk melletti földúton megtaláltam, de csak a tetemét, melyről hiányzott a piros nyakörv, s mikor elfordítottam, rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy kegyetlenül kivégezték! Levágták a farkát, felvágták a hasát, ahonnan a teljes belső része hiányzott, s az egyik szeme kinyomva, egy kocsányon lógott. Noha még alig hűlt ki, egy csepp vér nem volt mellette, tehát valahol máshol követték el vele ezt a kegyetlenséget, s hozták vissza a közelünkbe, hogy rátaláljunk. Mert tudták, hogy mi ezt a cicát keresni fogjuk... 

Egyszerűen el sem tudom képzelni, hogy kinek állhatott útjában ez a kedves kis állat, s milyen kegyetlen emberek azok,akik így lemészárolták! Ha gyerekek csínytevésként csinálták, kérdem én mit látnak otthon? Ha meg felnőtt, annak a tettére egyszerűen nincsen szó. S ha valaki ilyen kegyetlenségre képes, akkor mit várhatunk tőle az élet egyéb területén? Ha létezik állatvédelmi törvény, akkor az ilyen szörnyűséget elkövetőt nagyon meg kellene büntetni! El sem tudom képzelni, hogy mi vehet egy embert arra, hogy egy ilyen kis állatot így bántson? Hát hol élünk? 

Tudom, hogy nem lehet senkit kötelezni arra, hogy szeresse az állatokat, de könyörgöm, legalább ne bántsák őket! Ez egy olyan kiscica volt, akit nálunk mindenki szeretett, csak tőlünk fogadta el az ételt, és rajtunk kívül senkinek nem engedte magát simogatni. Hogyan tudták megfogni és magukhoz csalogatni, ez rejtély, de az biztos, hogy ilyen mértékű emberi brutalitást eddig elképzelni sem tudtunk. Fájó szívvel temettük el a cicánkat, s vele együtt az emberi jóságba vetett illúziónkat is.


 Molnár Ildikó 
Nagykanizsa

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!