Így néz ki most a Balatonring (fotók, videó)

– Sokan talán bolondnak tartanak a faluban, de én hiszem, hogy nem marad kihasználatlanul ez a terület, előbb-utóbb érkezik majd egy befektető, aki felvirágoztatja a környéket – fogalmazott félig-meddig kritikusan Bobek József polgármester, miközben kávéval kínált. – Hogy mi történt az elmúlt öt évben? A pályán egy kapavágás sem, de ezt bárki láthatja, aki veszi a fáradságot, hogy bejárja a területet.

A polgármester igazat szólt, odafele menet megálltunk és körbenéztünk mi is. A bevezető úton kisebb illegális hulladéklerakó, szakadt kanapé, selejtes nyomtató, lyukas, rongyos ruhák, törött babakocsi, korcsolya és egyéb kacatok mindenütt. A pálya nyomvonala alig kivehető, a fehér mészkőzúzalékot szinte teljesen elfedte a gaz.

A területen egyre több a hulladék és a nagy gaztól már a nyomvonal is alig látszik. Fotó: Szakony Attila

Talán szentimentalizmus, de az autóval mentünk egy kört a pályán. Itt-ott látható még a takarófólia, a ráhordott földkupacokon leginkább a gomba szaporodik. Ha nem is a motorosok, de azért használják a területet, leginkább őzek szökellnek, vadnyulak spuriznak a szűk kanyarokban. Amúgy nagy a csend.

- Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt közölték velem, hogy félbeszakad a beruházás, mert a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nem nyújt hitelt a spanyol befektetőknek, a megtérülést ugyanis túl kockázatosnak ítélték - emlékezett vissza Bobek József, aki pikírten, de talán jogosan hozzáteszi: kíváncsi, hogy a 4-es metró közel 400 milliárd forintos befektetése vajon mikor térül meg? És az a 17 milliárd forint, amit az ETO Park beruházásához adtak a Questornak? Egyébként ez a félbeszakadt beruházás a magyar állam szégyene, hiszen az akkori kormány írásos garanciát vállalt a hitel biztosítására.

De ne szaladjunk ennyire előre. A spanyol Sedesa cégcsoport grandiózus tervet álmodott. Az elképzelés szerint a területen található termálvízre alapozva szállodát, golfpályát, üdülőfalut alakítottak volna ki, melyhez később a MotoGP pálya is kapcsolódott volna. A spanyolok önerőből megvásároltak közel 600 hektárnyi területet, majd nekiláttak a pálya kialakításának is.

Több száz millió forintért áthelyeztették a Lengyeltóti-Nagykanizsa gázvezetéket, beszerezték a szükséges engedélyeket, elvégeztették a földmunkákat, kialakították a pálya nyomvonalát, melyhez 400 ezer tonna követ hordattak ide. Szintén ők finanszírozták a település és a pálya szennyvízrendszerének kiépítését, ami közel egymilliárd forintba került. Szóval a Sedesa nagy összeget invesztált a projektbe.

Talán sokan emlékeznek rá, hogy ez idő tájt bontakozott ki a gazdasági válság, s mivel a spanyol kormány megtiltotta a tőkeexportot, a Sedesa cégcsoport nem jutott beruházási hitelhez hazájában. A beruházó ekkor fordult a Magyar Fejlesztési Bankhoz, s kért 15,3 milliárd forintos hitelt a befejezéshez.

- Nem véletlen ám, hogy a szakértők kockázatosnak tartották a megtérülést - húzta fel szemöldökét a polgármester. - Az MFB mely intézménynek a hazai fejlesztéseket kellene támogatni akkor a legrosszabb piaci feltételekkel, körülbelül 12-14 százalékos kamattal folyósította volna a hitelt, ami éves szinten közel 2 milliárd forintos kamatfizetési kötelezettséget jelentett. Így persze, hogy kockázatosnak minősül egy olyan beruházás, amit be sem fejeztek. Ennyi pénzt talán a Hungaroring sem lett volna képes kitermelni, pedig évtizedek óta üzemel. És még egy adalék a kockázathoz: a spanyolok csak utófinanszírozott hitelt kaptak volna, azaz a benyújtott számlák alapján jutottak volna pénzhez.

Bobek József polgármester a fejlesztési területet mutatja.

Az MFB végül nem vállalta a pénzügyi kockázatot, jóllehet egy ilyen volumenű beruházás esetében egyéb szempontokat is figyelembe szoktak venni. A Balatonring közvetlenül is több száz új munkahelyet generált volna, nem beszélve a közvetett hatásról, ami a balatoni szezon meghosszabbítását jelentette volna. A különféle versenyekre érkező vendégek elszállásolása, kiszolgálása sok környékbeli megélhetését biztosíthatta volna, nem beszélve arról az imázsról, amit a MotoGP jelentett volna Magyarországnak. Ráadásul a Balatonring 10 év elteltével a magyar állam tulajdonába került volna. A fentiek tükrében talán árnyaltabb a helyzet a kockázat vonatkozásában is.

- Meggyőződésem, hogy az LMP tett be a beruházásnak, a párt akkor született, így létkérdés volt számukra, hogy folyamatosan szerepeljenek a médiában - fogalmazott Bobek József. - A választásokat követően a Fidesz vezette új kormány átfogó helyzetelemzést végzett, próbálkoztak is a folytatással, de a tárgyalások elakadtak.

Az elmúlt öt év alatt több milliárd forintos jelzálog került a 200 hektáros területre, egy kis ideig a sávolyi önkormányzatnak is volt követelése.

- Amikor a közel egymilliárdos szennyvízprojekt elkészült és vele párhuzamosan befulladt a beruházás, nekünk rendezni kellett a tulajdonjogot - mondta a polgármester. - Telekadót vetettünk ki a területre, s miután a tulajdonos nem fizetett, kénytelenek voltunk jelzálogot bejegyeztetni a pályára. Azóta már rendeződött a helyzet, a telekadó fejében megkaptuk a szennyvíztisztítót és a csatornahálózatot - monda kis mosollyal a szája szegletében Bobek József, aki büszke arra, hogy állami forrás nélkül oldotta meg a falu szennyvízelvezetését.

Ilyen lett volna a Balatonring. A 4232 méter hosszú pályát 16 kanyar nehezítette volna, míg a hosszú egyenesben akár 315 kilométer per órás sebességre gyorsulhattak volna a motorok.

A sávolyi MotoGP pálya területét eddig két alkalommal próbálták elárverezni, a kikiáltási ár 1,5 milliárd forint volt. Rövidesen ismét kalapács alá kerül a terület.

- Optimista vagyok, hiszen ezt a 200 hektáros területet szántóként nem lehet hasznosítani - mondta a polgármester. - Ez a balatoni üdülőkörzet egyetlen egyben lévő, belterületbe vont, üdülési, illetve sportcélokra használható területe. Úgy gondolom: ez önmagában is nagy érték, de ha megépül rajta az, amire a mai napig érvényes rendezési terv és bármikor megújítható építési engedély van, akkor komoly értéket képvisel majd.

A sávolyiak az elmúlt öt évben is sokat tettek a Balatonring megmentéséért. A helyiek a társadalmi összefogásban és a hazai motoros társadalomban bíztak, mikor mozgalmat indítottak. Rengeteg aláírás gyűlt össze, nyílt napokon, motoros, quados, helikopteres bejárásokon igyekeztek bemutatni a közönségnek, hogy mennyi minden elkészült már. Noha a területet őriztetni nem tudja az önkormányzat, azért időről-időre eltakarítják a 7-es út mentén felhalmozódott hulladékot is, ami szintén több százezer forintos kiadást jelentett eddig.

És hát persze reménykednek a falubeliek, hogy valaki, valamikor ismét fantáziát lát az elképzelésben. Reménykedik a panziós, a boltos, a kocsmáros és vélhetően az az idős bácsi is, aki 2011-ben még úgy nyilatkozott: bár hévízi ingatlant is kínáltak a házáért, de ő visszautasította, mert 30 millió forint alatt nem adja el romos kis épületet.