Pakod mártír plébánosáról - Zarka József tragédiájának története

Zarka József pakodi esperesplébánosról a következőket olvashatjuk a Magyar Katolikus Lexikonban: 1883. március 30-án született Felsőőrön. 1903-ban Szombathelyen érettségizett, teológiai tanulmányait Veszprémben végezte, 1907. június 27-én veszprémi egyházmegyés pappá szentelték. Több helyen káplánként tevékenykedett, 1925-ben pakodi plébános lett. Sokat tett a pakodi plébánia felvirágoztatásáért. 1945. március 29-én "nem volt hajlandó térdre borulni egy szovjet katona előtt, aki ezért agyonlőtte és kifosztotta". Zarka József kálváriáját napjaikra már csak az egykori kortársak emlékezete és a pakodi plébánia História Domusának sárguló lapjai őrzik.

1945 márciusában heves harcok folytak a Dunántúlon. Március végére a német-magyar ellenállás összeomlott: a katonák és a polgári lakosság egy része nyugat felé menekült. A zalai falvakban főleg asszonyok, gyerekek és öregek maradtak. A levente korú 16-18 éves fiúkat katonai kiképzésre Németországba vitték. A szovjet csapatok közeledésének hírére a falvak lakói a környező erdőségekben kerestek menedéket. Több községből a vezetők (bíró, jegyző, tanító) is elmenekültek. A vészhelyzetben viszont a lelki vezetők: plébánosok, lelkészek helyükön maradtak.

Zarka József sírja a pakodi temetőben
Fotó: Vikár Tibor

Ők voltak, akik mindent megtettek azért, hogy a rájuk bízott embereket a fosztogató katonáktól megmentsék. Néha azonban ők is áldozatokká váltak. Így történt Zarka József esperesplébánossal is. Pakodra 1945. március 28-án vonultak be a szovjet csapatok. A lakosság az állatokkal a közeli szőlőhegyi pincékbe menekült, csak néhány ember maradt a faluban. A szovjet katonák több házat is kifosztottak, a szőlőhegyi pincéket feltörték.

A lerészegedett katonák több erőszakos cselekményt is elkövettek. A pakodi plébániára is több katonát beszállásoltak. Zarka József, hogy a plébánia pénzét a fosztogatóktól megmentse, Újfaluban élő egyik hívénél akarta biztonságba helyezni. Így 1945. március 29-én, nagycsütörtökön elindult végzetes útjára. Kifelé menet a Zala-hídjánál találkozott Istvánnal, ki nemrégen érkezett haza a katonaságtól és a szőlőhegybe igyekezett családját megkeresni.

Ketten mentek tovább, amikor a "középső hídon" átérve utánuk kiáltott egy "kb. 18 éves orosz katona: Sztoj - Állj!" Erre megálltak mind a ketten. A katona nekiesett Zarka Józsefnek, ki akarta "zsebelni". A plébános ellenállt, így a katona nem bírt vele. Akkor arra akarta kényszeríteni, hogy térdeljen le és összetett kezekkel könyörögjön neki.

"Mit gondolsz, neked nem könyörgöm!" - mondta Zarka József. Erre a katona előkapta pisztolyát és hasba lőtte. Az esperes úr a földre esett. Az orosz Istvánhoz lépett, és kényszerítette rá, hogy könyörögjön neki. István azonnal meg is tette, utána az orosz "kizsebelte". A fosztogató visszament a vérző plébánoshoz, és Istvánnal felemeltette a földről. A katona újra ki akarta zsebelni, a tolakodásban mind a ketten a földre estek, Zarka a zsebéből "egy imakönyv nagyságú csomagot" vett elő és István felé nyújtotta.

Az orosz látva a pap hősi kitartását, fejbe lőtte. A csomagot elvette, de mikor látta, hogy számára "értéktelen" papírpénzt tartalmaz, visszaadta. Intett Istvánnak, hogy emelje fel újra az esperes urat, de az már nem tudott lábra állni. István mutogatva elmagyarázta a katonának, hogy hív embereket és elviszik a sebesültet. Azonban senki nem mert a plébánosért menni, mert féltek, "halálra lövik őket az oroszok". A fosztogató katona hosszú ideig a közelben maradt.

Zarka József erős fájdalmak közepette elvérzett és meghalt. Holtteste másnap, nagypéntek délutánjáig a tragédia helyszínén maradt. A halottkém ekkor vizsgálta meg: "a hullán fej és haslövést" talált, más külsérelmi nyom nem volt rajta. A kis csomag ott volt az áldozat mellett, 2475 pengő volt benne. (A pénzt később a község vezetőinek adta át.) A plébános urat egy másik elhunyttal közös sírba temették. Egy hónap múlva exhumálták, és egyházi szertartással helyezték örök nyugalomra a pakodi temetőben, sírja a mai napig ott található. (A halotti anyakönyvbe halála okának háborús "külerőszakot" jegyeztek fel. )

Zarka József vértanúként halt meg, hű maradt papi esküjéhez. Nem térdelt le idegen hatalom képviselője előtt, ezért életével fizetett. Tettét azonban kevesen ismerik. Emlékére jó lenne halálának helyszínén egy emlékkeresztet állítani.