Énekelt versek, jazz, világzene után gyógyító hangok az Énekmondótól

A zenekar négy évtized alatt beszédes ívet húzott az általa bejárt kanyargós zenei úttal: az énekelt versek után-közben a megyében, illetve a megyei irodalmi élet vonzásában alkotó költők műveit is megzenésítették. Pécsi Gabi, Bence Lajos, Péntek Imre, Kabdebó Tamás lírai gondolatait hallhatjuk tőlük, de a Pannon Tükör szerzői is hangzóvá váltak Kelemen Gyula és csapata jóvoltából. A Szószedet című CD nyomvonalán haladva hamarosan Pék Pál versei is lemezre kerülnek, hiszen a 2008-ban elhunyt nagykanizsai költő még maga kérte fel az Énekmondót erre a munkára, ám csak mostanra alakultak kedvezővé a körülmények.

A legutóbbi, A boldogság című zenei összeállítás,a melyet nemrég mutattak be a közönségnek, ismét új utakra vezette az együttest.

- Véletlenül ismerkedtünk meg Paulinyi Tamás költővel, amikor Zalaegerszegen járt. A versei üzenete azonban már régóta bennünk motoszkált - mondta Kelemen Gyula, az együttes vezetője, civilben népművelő, aki Béla testvérével, majd a húsz éve csatlakozott Major Erzsébettel és Kaszás Bernadettel valamint Farkas Gáborral szerzett nemcsak zalai törzsközönséget a népzenei alapokon nyugvó, ám a jazz, a komoly- s a világzene felé is nyitott egyéni hangulatú muzsikának. - A diszk ezzel együtt a karácsonyi terveinket írta felül.

Miért? Mert a zenének az emberi szervezetre, szellemre, lélekre gyakorolt hatását amúgy is régóta vizsgálják, s most a Paulinyi-versek hajlították őket végképp abba az irányba, hogy a rezonancia, a speciális zenei rezgés gyógyító erejét kipróbálják.

- Már az ősi kultúrák és a népdalok is bizonyítják, hogy az emberek ösztönösen keresik, s találják meg azokat a hangkapcsolatokat, amelyek jótékony hatással vannak a 70 százalékban vízből álló emberi testre - magyarázta az Énekmondó vezetője. - De a bachi dallamsorosok is úgy épülnek fel, hogy a frekvenciák oldják a lelki gondokat. Sokat olvashatunk arról, hogy az 528 Herz rezgésnek nyugtató, regeneráló hatást tulajdonítanak. A zeneszerzők nem mérték, érzeték mindezt.

Paulinyi Tamás, aki tanítóként, kutatóként, oktatóként is foglalkozik a „lélek óvatos sebészkedésével”, a borítón olvasható szöveg szerint több mint elégedett a megszületett eredménnyel.

Az Énekmondóékat az új zenei terület még hangszerújításra is ösztökélte. Korábban is érdeklődtek az indiai hangszerek iránt, de most kifejezetten ehhez a hangzáshoz találták meg az úgynevezett sruti nevűt, amely atampura rokona, fújtatni lehet a hangot, amit billentyűzet segítségével szólaltatnak meg. De nem kell Indiáig menni, hiszen az új lemez anyagának felvételéhez, bemutatásához vendégként csatlakozó ismert népzenész, Ifj. Horváth Károly is hozzájárul furulyával, tilinkóval, tekerőlanttal, brácsával a hangsáv előállításához.

- Noha ez az elmélyülés ideje számunkra, a munka rapid módon zajlott, augusztusban kezdtünk próbálni, miután elkészültem vele, októberben stúdió, decemberben pedig a kezünkben volt a lemez - mesélte Gyula, hozzátéve, a zenélést minden tag munka és család mellett adja hozzá a saját és a közönség életéhez.