Janklovics Pétert a független társulat, a formabontó produkció vonzza

A színházi világ kedvelői számára, az alternatív társulatok által bemutatott polgárpukkasztó kortárs darabok szinte kihagyhatatlan szereplője. Nemrég azonban olyan formát hozott Zalaegerszegen, amelyet a helyi közönség még aligha láthatott tőle, a nézők legnagyobb meglepetésére ugyanis ez alkalommal nemcsak szavakkal poénkodtak a Dumaszínház vendégei az Art mozi nagytermében, de zenei kísérettel is szórakoztatták a hallgatóságot.

Janklovics Péter, Kovács András Péterrel és Illés Ferenccel társulva egyenruhában – fehér ingben, fekete nadrágban, nyakkendővel és hózentrógerrel felszerelve – és bizonyos „kütyükkel" – különleges effektekkel ellátott gitárral és egy stúdióeszközként funkcionáló digitális hangrögzítővel – állt színpadra.

Bob Marley, Michael Jackson, Gergely Róbert és még sorolhatnánk azon egyedi hangszínnel és stílussal rendelkező előadók névsorát, akiknek hangját és mozdulatait Janklovics Péter könnyedén idézi a közönség elé Dumaszvinges feldolgozásban, de még más szempontból is hasonlít a színházi munkához ez a produkció.

– A stand up magányos műfaj, ez pedig társas „ökörködés", az ilyen jellegű megmozdulások pedig általában jól sülnek el – jegyezte meg a színész.

„Zalaegerszeg a budapesti fellépésekben is visszaköszön.". Fotó: Kiss Gyöngyvér

Janklovics Péter örül, ha Zalaegerszegen adódik fellépése, 1999 és 2002 között ugyanis a Hevesi Sándor Színház társulatának tagjaként lépett a világot jelentő deszkákra.

– Egerszegen sétálva, főként a színház elé érve mindig nosztalgikus érzés tölt el – mondta. – Évente eljövünk Bödöcs Tibihez, Búcsúszentlászlóra, s akkor minden alkalommal ellátogatok Zalaegerszegre is körülnézni. Tavalyelőtt még a színházban is találkoztam pár volt kollégámmal, akikkel felidéztük a régi emlékeket. S persze Budapesten is előfordul, hogy együtt léphetek színre, egykori egerszegi munkatársaimmal, például Szegezdi Róberttel a 2012-13-as évadban játszottunk a Bombaüzlet?! című darabban, a Thália Színházban.

Eltöltött pár évet a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, azóta viszont inkább a független társulatokat részesíti előnyben. Mint mondja, kőszínházzal kötött szerződés jelen élethelyzetében túl nagy kötöttséggel járna.

– A független társulatok kockázatvállalóak. Mivel az alternatív színházakban kevesebb pénzből jönnek össze a produkciók, ha bukás van, az sem akkora veszteség. S emiatt számomra izgalmasabb dolgok is történnek ott – emelte ki, hozzáfűzve, hogy az új kollégák és a mindig változó közeg is rendkívüli módon inspirálja. – Formabontó produkciók, új kollégák, új rendező, ezek mindig sok változással járnak, s így ez a munkafolyamat, egy hozzám nagyon közel álló pezsgő dolog.

A legutóbbi ilyen bemutató, a ZS-kategória – önfeledt zsidózás revüvel, című darabé volt, aminek már ismertetőjéből is kiderül, hogy az előadás sem hazudtolja meg a címet: „A magyar közélet és az internet leggyakoribb kérdéseit vettük elő, és adtuk a legkóserebb kortárs magyar írók kezébe, hogy alkossanak nagyot. Miért szeretik a zsidók annyira a pénzt? Mikor akarják a zsidók átvenni a hatalmat a világ fölött? Hány millió zsidó él Magyarországon és mennyire veszélyesek az ország biztonságára? Az elkészült jelenetek, versek, dalok és táncok segítségével színházunk főzsidója, elnézést főrendezője és színészei adják meg a választ." – szól a tömörített tartalom, s Janklovics Péter sem cáfolta, hogy az említett kortárs darabbal ismét tabutémát választottak.

– A darab valóban azt ígéri, ami a címe: vannak csodálatos zeneszámok, jó koreográfiák és osztatlan sikernek örvend. Az első előadás után már teltház előtt játszottunk másodszor, és a második előadás másnapján már elkelt az összes jegy a harmadikra – mondta. Kitért egy másik előadásra is, a Kaputtra, amely ugyancsak idén debütált, a Füge színház és a Dumaszínház produkciójaként.

– Március 27-én mutattuk be, a Kaputt című halálkabarét, amelyben az elmúlás témáját viccesen járjuk körbe. Úgy vettem észre, hogy ettől valamelyest jobban félnek az emberek. Kevésbé merik elengedni magukat, húzósabb dolognak tűnik a nyilvánosság számára a halál témájának boncolgatása.