Elektronikus könyv: nem lesz belőle saláta

Egy közülük Szász Gábor, az ulmi S.Back kiadó ügyvezető igazgatója, aki a 70-es évek óta él Németországban. Lapunk nemrég számolt be arról, hogy a magyar irodalom külföldi terjesztését felvállaló kiadó egy zalaegerszegi szerző, Lackner László egyik bűnügyi regényét is elhelyezte számos elektronikus könyváruház portálján, angol nyelven.

- Az elektronikus könyv nem ismer határokat, például Lackner László The Nurse and the Knife (Ne lépj az ablakhoz!) című kisregényét öt kontinensen töltheti le és olvashatja végig bárki. Az E-book sincsingyen, de a pár száz forintnak megfelelő díj nem mérhető a nyomtatott könyvek árához - avat a részletekbe Szász Gábor. - Az elektronikus változat letölthető az erre a célra kifejlesztett E-book-readerre, I-pad-ra vagy számítógépre egyaránt. Az előbbi kettő kedveltebb, mert mindenhova magával viheti az olvasó, a többség nem szeret a számítógép képernyőjén regényt olvasni.

Angol nyelvterületen az E-book-fogyasztás már eléri az összes könyveladás 10 százalékát, más világnyelveken azonban még csak most ébredezik a folyamat.


- A jövő mindenképpen az elektronikus könyv, ami lassan felváltja a Gutenberg-korszakot - ad hangot meggyőződésének Szász Gábor. - A szakma szerint legtovább a szépirodalom nyomtatott könyvei tartanak majd ki. E területen ugyanis a tapintás, a könyvespolcon való megjelenés esztétikája majdnem olyan fontos, mint maga a tartalom.

Sorolja, mi minden szól még az elektronikus könyv mellett. Elnyűhetetlen, gyorsan forgalomba hozható, egy zsebre vágható adathordozóra több száz könyv tölthető, nincs súlya, nem kell érte elmenni a boltba, a példányszám nem korlátozott, nem kell utánnyomni, bátran jegyzetelhetünk benne, a betűnagyság személyre szabható, kizárja a cenzúrát, és persze sokkal olcsóbb az előállítása.

Azért persze az E-booknak is vannak kiadói költségei. Mindenekelőtt a nyers és az irodalmi fordítás, a lektorálás, a borító, a megfelelő formátum elkészítése, a szerződés a nagy nemzetközi portálokkal stb.

- A magyar kriminek nyomtatott formában nincs esélye Nyugaton - folytatja. - A krimi elsősorban angol és amerikai gyökerű műfaj, így rögzült a világban, mint ahogy hiába jó egy svéd cigányzenekar, azt is inkább a magyaroktól fogják szerződtetni. Az elektronikus felület azonban más réteget szólít meg, itt új esélyek nyílhatnak.

S hogy kiknek? Eddig az alábbi magyar szerzőket juttatták idegen nyelvű megjelentetéshez: Bódis Kriszta, Bozai Ágota, Hász Róbert, Heltai Jenő, Lackner László, Mérő László, Nikolits Árpád, Nyerges András, Rakovszky Zsuzsa, Sándor Iván, Thurzó Gábor. Terveik közt két újabb elektronikus könyv megjelentetése szerepel, Fekete Gyula: Az orvos halála németül, valamint Lackner László: Elátkozott Seuso kincsek angolul.

- Miután a velünk kapcsolatban álló kortárs magyar írók eddig nem jutottak fel a nyugati bestsellerlistákra, a külföldi szerzői jogdíjból bejövő jutalékunk szóra sem érdemes - szögezi le. - Munkánk tisztán idealista jellegű. Ám mivel nem mondtunk le arról, hogy nyugati megjelenéshez juttassuk a tehetséges magyar szerzőket, a magyar irodalmat, hát jól is jön az a kis idealizmus...