Légy jó mindhalálig - Az üzenet ma különösen aktuális...

A történet zenés változata a Debreceni Csokonai Színház megalakulásának 150. évfordulójára készült 1991-ben. A  zenét Kocsák Tibor,  a librettót Miklós Tibor írta, az átkötő jeleneteket pedig  Pinczés István, aki azóta tizenhétszer vitte már színre  a művet, rendezésében például japán és finn nézők is megismerkedhettek Nyilas Misi sorsával.

Az egerszegi teátrumban szintén  az ő útmutatása mellett készülnek az előadásra.

- Szerencsére időről időre előkerül a darab, ebben az évadban Zalaegerszeg mellett Szolnokon és Tatabányán is. Üzenete ma különösen aktuális  - mondta Pinczés István.  - Minél nehezebb a gazdasági élet, minél nagyobb a feszültség, a létbizonytalanság, a szegénység  a társadalomban, annál nagyobb értéke van az emberi jóságnak, a szeretetnek. Az utóbbi évtizedekben elsekélyesedett az érzelmi élet, a szülők kevesebbet törődnek a gyerekekkel, hiszen többet kell dolgozniuk, sok a csonkacsalád, sok a gond az oktatásban: a tanárok pozíciója csorbult, tekintélyük elveszett, a diákok szabadabbak, fegyelmezetlenebbek, a szülők sem úgy tekintenek a pedagógusra, mint helyettesükre, ahogy azt a Móricz-regényben olvastuk... Mindenkit érnek az életben sérelmek, Nyilas Misivel, sorsának egy-egy epizódjával bárki könnyen azonosulhat. Kiváló a történet, mely három szálon fut: a diákélet az egyik, Misi szerelme Bella iránt a másik és a bűnügyi szál a harmadik. A kritikai realizmus egyik alapműve.

A mű  részben önéletrajzi élmények alapján született, Móricz Virág maga is megerősíttette, hogy édesapja a tanácsköztársaság utáni fehérterror időszakában írta, rejtett üzenetei vannak, vagyis nemcsak gyerekregény, hanem társadalmi lenyomat is, fogalmazott a rendező.
Pinczés Istvántól megtudtuk, a produkcióban élő zenei kísérettel szólalnak majd meg a dalok, és nagy szerepet kap a technika is az előadásban: videoklipekkel erősítik az egyes  jeleneteket.

Természetesen nem csak a Hevesi-színház színművészeit láthatjuk a színen, a debreceni kollégium diákjait életre keltő gyermekszereplőket négyfordulós meghallgatás tapasztalatai alapján választották ki:  a tánc-, az énektudás és a figuraalkotó készség egyaránt fontos szempont volt.
A díszletet Pinczés István, a jelmezeket Szőke Julianna tervezte, a koreográfus Stefán Gábor, a karmester  zenei vezető pedig Máriás Zsolt.

Filmet kétszer is forgattak a regényből

Móricz Zsigmond 1920-ban született regényének nem csupán színpadi változatai népszerűek; két alkalommal is filmre vitték. Az 1936-os változatot Székely István rendezte, s játszott benne a legendás Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella, Tolnay Klári és Makláry Zoltán. Makláry egyébként szerepet kapott a második, Ranódy László-féle 1960-as verzióban is. Partnere akkor mások mellett Bessenyei Ferenc, Törőcsik Mari, Bitskey Tibor volt.



Részlet a filmből: