A szlovákok fasisztának, a magyarok hősnek tartják

A főnemesi családból származó gróf Esterházy János 1901-ben született a mai Szlovákiában, Nyitraújlakon. 1938-ban, az első bécsi döntést követő visszacsatolás ellenére is az ottani magyarsággal maradt. Politikusi célja nem lehetett más, mint a trianoni határok revíziója  szlovák parlamenti képviselőként pedig teljes autonómiát követelt. Legnagyobb érdemeként azt szokták emlegetni, hogy 1942. május 15-én nem szavazta meg a zsidóság kitelepítéséről szóló törvényt. A Gestapo internálta, a sztálinista államrendőrség pedig revizionista nézetei miatt (annak idején üdvözölte Horthy bevonulását) bánt el vele a háború után. A Gulagra hurcolták, majd a mírovi börtönkórházban halt meg 1957-ben.

Bár Oroszországban rehabilitálták, Szlovákiában és Csehországban még ma is hazaárulóként, háborús bűnösként tartják számon. Ivan Gasparovic szlovák államfő például nemrég helytelenítette Esterházy szobrának kassai felállítását.

De ki is ez az ember, aki holtában is ekkora vihart kavar? Erről váltottunk szót Csehi Józseffel, a szombathelyi Rákóczi Szövetség elnökével a nagykanizsai Képzőművészetek Házában, ahol neki köszönhetően január közepéig látogatható a Pozsonyi Magyar Galéria Hommage 'a Esterházy János című kiállításának részlete. A tárlat Kárpát-medencei képzőművészek alkotásait vonultatja fel.

- Esterházy személye nemcsak a példája miatt fontos, hanem mert rajta keresztül talán tudatosítható a mai fiatalságban, hogy hazánk határain túl is élnek magyarok - szögezte le.  - Természetesen, magam is hallottam a vádat, miszerint antiszemita, fasiszta lett volna, de ez szerintem csak pusztán politika. A gróf helytállásának éppen az a bizonyítéka, hogy sok-sok zsidó embert mentett meg a deportálástól.

A varsói magyar nagykövetségen dolgozó Molnár Im-re történész az Esterházy-életmű legjobb ismerőjeként ugyancsak azt gondolja: a gróf személye csak ürügy, az igazi gond a magyarok és a szlovákok eltérő történelemszemlélete.

- Utóbbi nemcsak Esterházyt, hanem az egész két világháború közötti magyar politikai életet fasiszta és revizionista jelzőkkel illeti - szögezte le. - 1947 szeptemberében a grófot a csehszlovák népbíróság egy komolytalan bírósági eljárásban mint hazaárulót, kollaboránst és fasisztát a távollétében ítélte halálra és teljes vagyonelkobzásra, előbbit később életfogytiglanra változtatták. A szlovák politikának rehabilitálnia kellene Esterházyt, de úgy tűnik, a vele kapcsolatos szlovák megrögzöttséget nem ingatta meg sem a Yad Vashemnek a gróf érdemeit elismerő okirata, sem a legutóbbi, New Yorkban kapott ADL posztumusz kitüntetés.