Magyarmesék - Megjelent Mosonyi Aliz új kötete

A Magvető Kiadó gondozásában megjelent kötet szerkesztője, Szegő János a Magyarmesékről szólva kiemelte Mosonyi Aliz hihetetlenül eredeti és felszabadult elbeszélői hangját, amelynek "semmi sem szent, miközben minden az".
Mint rámutatott, a Boltosmesékhez és a Szekrénymesékhez hasonlóan ez a kötet is egyszerre szól gyerekeknek és felnőtteknek. A történetek felütése, hangvétele a klasszikus meséket idézi, a gyerekek is megértik, de igazi olvasótáborát azok a felnőttek jelenthetik, akik a meséket olvasva rádöbbennek saját gyermekiségükre.
   
Mosonyi Aliz lényéből, elbeszélő tehetségéből egyszerre árad a bölcsesség és valami pajkos játékos gyerekség. "Weöres Sándorhoz hasonló ebből a szempontból, hogy nincs igazán konkrét életkora, van benne valami megfoghatatlan" - fogalmazott a szerkesztő.
   
Szegő János elmondta: mindegyik mese rövid, alig féloldalnyi, és mindegyik valamely olyan jellegzetes tulajdonságával, attitűdjével foglalkozik magyarságunknak, amelyről leginkább ironikus, kicsit parodisztikus, kritizáló hangfekvésben szokás beszélni, de amelytől egy picit mindig megijedünk.
   
Mosonyi Aliz egyáltalán nem ijed meg, sőt rendkívül eredeti módon játszik el ezekkel a dolgokkal, Szilágyi Erzsébettől Petőfi Sándorig rengeteg történelmi szereplőt is részévé téve mesevilágának - mutatott rá a szerkesztő, megjegyezve, hogy Mosonyi Aliz remekül hozza össze a történelmi eseményeket a játékos tapasztalatokkal.
   
"Minden olyan olvasóra számít ez a könyv, aki szeret és tud nevetni saját magán. Nem a másikon, hanem elsősorban saját magán" - hangsúlyozta Szegő János, a kötet erényei közül kiemelve azt a felszabadultságot, ahogyan a szerző játszani mer bármivel, miközben az irónia, önirónia mellett az empátia és a jóindulat jellemzi. "Nem támadó iróniáról van szó, hanem tárgyát szerető, dédelgető, óvó, épp emiatt néha kritikus hozzáállásról" - vélekedett a szerkesztő.
   
Mosonyi Aliz 1944-ben született Keszthelyen. Az érettségi és a konzervatóriumi zenei tanulmányok után újságíróként dolgozott. 1973 óta publikál gyerekkönyveket (Retekorrú király, Éhes vagyok!, Orroló, Pimpalin köpenye, Mesék Budapestről, Szekrénymesék, Boltosmesék). Írt verseket, színpadi műveket, rádiójátékokat, animációsfilm-forgatókönyveket is. Írói munkásságát Déry-díjjal (1998) és IBBY-életmű-díjjal (2009) jutalmazták.