Az utca humoros apostola

A film szerteágazó történetét képtelenség zökkenőmentesen átültetni egy bábelőadás kereteibe, pláne, hogy olyan súlyos tartalmakat kell megjeleníteni, mint hogy Leonetta gyermekként egy bíboros szeretője volt, (ebből az életből ragadta ki őt Fülöp atya),vagy hogy a kis tolvaj Cirifischióból felnőttként hírhedett rablóvezér lett, akit kivégeztek tetteiért. Persze egyikük sem saját jószántából választotta ezt a sorsot, a nyomor és a Sátán egyaránt sokat nyomott a latba, ám mindez édesmindegy abból a szempontból, hogy a nyiladozó gyerekagy nem feltétlenül vágyik ilyen típusú ismeretekre. Belátva ezt, az előadás sok mindent csak jelzés értékkel mutat fel, s az is könnyít a súlyos tartalmakon, hogy a fiatalok tragédiája elmesélve elevenedik fel, tehát eleve idézőjelbe kerül. A tragikus tartalom dacára alapvetően vidám előadást látunk. A szeretetre, törődésre vágyó kis csavargók világát, megejtő esendőségét humorral, minden álszent ájtatoskodást nélkülöző nyíltsággal ábrázolja a darab.

Lőrincz Melinda bábjai csapzottan, szutykosan, koravén gyermekarccal néznek ránk. A díszlet rendkívül egyszerű, mégis igen jól szolgálja az előadást (ugyancsak Lőrincz Melinda munkája). A düledező templomot áttetsző textilek jelenítik meg, a sejtelmes fátylak ugyanúgy jelezhetik az üvegablakokon beszökő fénynyalábokat, mint a kőoszlopok bordázatát.

Az előadásban egyedül a főszereplőt, Fülöp atyát alakítja élő színész, Balázs László személyében. Kapcsolattartása a bábokkal mindvégig harmonikus és hihető. Játéka élvezetes, lendületes, jól visszaadja a legendás szent személyiségét. Néri Szent Fülöp ugyanis nem volt mindennapi ember. Feljegyezték róla, hogy a felé irányuló túlzott tiszteletet szokása volt bolondozással csillapítani, például csak a fél arcáról borotválta le a szakállt, vagy éppen kifordítva viselte öltözetét, s ugrándozva, táncolva járt az emberek közt. Rómában az utca apostolának tartották. Nem dorgálással és szigorral nevelt, többre tartotta a vidám beszélgetést, a szellemes, népies szókimondást.

Rendkívüli látomásai voltak. Egy pünkösdi napon imába mélyedve azt látta, hogy egy tűzgolyó közeledik feléje, és ajkait perzselve szívéig hatol. A földre zuhant, és föl kellett tépnie a ruhát a mellén a tűz heve miatt. Amikor kezét a szívére tette, ökölnyi dudorodást érzett, amely többé nem múlt el. Halála után a mindenre kiterjedő orvosi vizsgálat rögzítette, hogy szíve erősen megnagyobbodott, fölötte két bordája eltörött, s kifelé domborodott...

Rendkívüli látomásai voltak. Egy pünkösdi napon imába mélyedve azt látta, hogy egy tűzgolyó közeledik feléje, és ajkait perzselve szívéig hatol. A földre zuhant, és föl kellett tépnie a ruhát a mellén a tűz heve miatt. Amikor kezét a szívére tette, ökölnyi dudorodást érzett, amely többé nem múlt el. Halála után a mindenre kiterjedő orvosi vizsgálat rögzítette, hogy szíve erősen megnagyobbodott, fölötte két bordája eltörött, s kifelé domborodott...

Legyetek jók, ha tudtok című olasz film, amely a gyermeki romlatlanságot helyezi  középpontba,    1984-ben készült.   A filmet Magyarországon erősen megvágott változatban mutatták be. A mozinál is nagyobb népszerűségre tett szert a film a főcímzenéje, aminek ihletésére  a  Napoleon Boulevard együttes Legyetek jók, ha tudtok! címmel zeneszámot írt.  A dal azonnal sláger lett, bár a filmhez a dallamon kívül nem sok köze volt. Később  Vajda Katalin,  Fábri Péter és  Gerendás Péter ugyancsak a film alapján  zenés játékot írt, amit  több színház játszott, illetve játszik.