Régi álom vált valóra: önálló főiskolai kart avattak Zalaegerszegen

A kormány, a megye, a város, a társintézmények képviselői, valamint meghívott vendégek vettek részt az ünnepélyes ceremónián, amellyel, mint beszédükben többen is utaltak rá, negyvenéves álom vált valóra. Az ünnepi díszbe öltözött intézményben az avatás kapcsán sorra mikrofonhoz járultak a köszöntőt mondó, a nap jelentőségét méltató személyek. Az alkalmi pillanatokat verses, zenés programok gazdagították, zászlóátadással, új névtáblaavatással. De mit is jelent az önálló karrá válás?

-  Talán az a legfontosabb, hogy az intézet egy döntési szinttel feljebb kerül a BGF-en belül -kezdte válaszát dr. Solt Katalin, a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Kar megbízott dékánja. 

-A döntésben is közvetlenül részt veszünk, eddig erre csak a Pénzügyi és Számviteli Karon belül volt lehetőségünk. További előnye az önállóságnak, hogy könnyebben jutunk főiskolai szintű információkhoz. Részt vehetünk olyan pályázatokban, amelyek eddig nem jutottak el hozzánk, s ezekbe nem tudtunk bekapcsolódni.

Mint hozzátette, az eddigiek mellett további képzési kínálatokat tudnak nyújtani. Ennek első eredménye lehet a közszolgálati alapképzési szak indítása.

-  Úgy vélem, hogy a képzési szerkezetnek a helyi igényekhez való igazítása növelheti a hallgatói létszámot - hangsúlyozta dr. Solt Katalin.

- A BGF számára a mostani esemény azt is jelenti, hogy az eddigi három karral rendelkező intézmény immár négykarúvá válik, ami egyben lehetőséget és felelősséget is jelent - emelte ki Sándorné dr. Kriszt Éva a BGF rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. - Nyilván ettől önmagában nem lesz több forrása a karnak, az intézet eddig is önálló keretgazdálkodást folytatott. Ám ha a hallgatói létszámot, a vonzerőt sikerül növelni, fejlődik az intézet – tette hozzá kérdésünkre reagálva.

-  Van még tennivalónk, bővíteni kell a képzési kínálatot és növelni a hallgatói létszámot - utalt a további feladatokra Balaicz Zoltán alpolgármester, a felsőfokú közalapítvány korábbi igazgatója. - Az, hogy az önálló döntéshozatali jogkör magasabb szintre kerül, egyfajta szabadságfok- növekedést jelent, s a helyi döntéshozói kompetenciák megnövekednek – erősítette meg érdeklődésünkre dr. Dublecz Károly, a PE keszthelyi Georgikon Karának dékánja.

-  Mindenképpen nehéz egy távoli városban lévő egyetem, főiskola vidéki karaként működni, ám szerintem ez a lehetőség erősíti a zalaegerszegi intézményt. - Fontos ez az ünnep, jobban tudjuk a sajátos érdekeinket képviselni - emelte ki Kosár Lajos, a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Kar hallgatói önkormányzatának elnöke. Az oktatás fontosságát, a versenyképesség jelentőségét emelte ki dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Zala megyei országgyűlési képviselő.

Felhívta a figyelmet a gyorsan változó világra, amelyben elengedhetetlen a tudás folytonos megújítása, naprakészsége. Mint hozzátette, ugyanakkor szükség van olyan stabil pontokra is, mint a szemlélet frissessége, a problémalátás és az üzleti morál. Kövér László azt is hangsúlyozta: a karrá válás a lehetőség kezdete, hiszen az igazi siker az lesz, ha a főiskoláról kikerülő fiatalok megállják a helyüket a munkahelyükön.

Ezt a gondolatot erősítette Manninger Jenő, országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke is, aki mérföldkőnek nevezte a szerdai dátumot.

S hogy mennyire fontos kérdésként kezelte a Zalaegerszeg Felsőoktatásáért Közalapítvány a város felsőoktatását, az kiderült Szalai Annamária szavaiból. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, zalaegerszegi születésű lévén, a városhoz és a számviteli főiskolához való személyes kötődését-  itt szerezte harmadik diplomáját - is megemlítette. 2001-től három éven át töltötte be a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány elnöki tisztségét. Utalt a város tíz évvel ezelőtti felsőoktatási koncepciójára, aminek fő célkitűzéseként a számviteli főiskola önálló karrá válását jelölték meg. S miután ez megvalósult, előrevetíti a következő tíz évet: a nemzetközi szintű egerszegi intézmény képét.

- Meggyőződésem, hogy várostörténeti jelentőségű a mai nap -mondta Gyutai Csaba polgármester, országgyűlési képviselő. Kiemelte, Magyarországon szükség van a vidéki intézményekre, ezek jelentik a helyi értelmiség megtartó erejét, s a város és a térség szempontjából különösen fontos gazdaságformáló tényezők is. Ezúttal is hangsúlyozta: a város és a térség gazdaságának meghatározó ereje a pénzügyi szektor, amely nem valósulhatott volna meg a számviteli főiskola sikeres negyven éve nélkül. A polgármester különös értékként említette a képzés klasszikus, gyakorlatorientált voltát.

-A város pénzzel, lakással pályázati önrésszel igyekezett segíteni a karrá válás folyamatát, s az elkövetkezendő három évben 77,3 millió forinttal segítjük a kar fejlődését - tette hozzá.

Megszólítottuk dr. Tóth Józsefet, az intézet korábbi igazgatóját, aki 2006-ban már kezdeményezte az intézet önálló karrá válását.

- A maihoz hasonlóban gondolkodtunk, és új szakot is szerettünk volna indítani. Ám akkor az akkreditáció nem járt sikerrel. Nagyon örülök, hogy az elképzelés most megvalósult, azt gondolom, ezáltal az intézmény a stabilitását hosszabb távon megőrzi - fejtette ki véleményét.

- Boldog vagyok. Nem dolgoztunk hiába, s jó úton indultunk el - válaszolta kérdésünkre dr. Tóth Endre, a számviteli főiskola első igazgatója.

A karrá válásban közreműködő megyei országgyűlési képviselők, továbbá Szalai Annamária és Balaicz Zoltán oklevélben és emléktárgyban részesült.  

Keresett közgazdászok

A hallgatók zöme a Dunántúlról, de főképp Vas, Zala és Somogy megyéből verbuválódik. Bár a régióban több intézmény is indított közgazdász végzettséget nyújtó képzést, a zalaegerszegi számvitelin diplomát szerzett fiatalok különösen keresettek a munkaerőpiacon. Azt sokan és sok helyen elmondták, nincs olyan pénzintézet az országban, ahol ne találkoznának volt egerszegi hallgatókkal. A főiskolán folyó magas szintű képzést jelzi az is, hogy oktatóik számos szak- és tankönyv, valamint főiskolai jegyzet szerzői.  

Ahogy ők látják

Varga Melinda 
fôiskolai hallgató

– Harmadik évfolyamot végzem a gazdálkodás menedzsment szakon. Azt gondolom, az önálló karrá válás részint presztízsértékű a főiskola számára, másrészt pedig nagyobb szabadságot jelent a szakmai képzés kialakításában. Ezáltal lehetővé válik, hogy még hatékonyabban kielégítse a munkaerőpiac igényeit. Az oktatás színvonala magas, az intézmény technikai felszereltsége, az oktatók felkészültsége, empatikus képessége számomra sokat jelent. Az itt kapott képesítés szerintem nagyon jó beugró bárhová.

Nagy András 
ügyvezetô igazgató

– A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segíti a vállalkozásokat, fontos, hogy megfelelő munkaerővel rendelkezzenek a térségben. Úgy tapasztaljuk, a számviteli főiskolán végzett hallgatók keresettek, s fiatalok szívesebben maradnak helyben, amennyiben el tudnak helyezkedni. Több közös programunk van az iskolával, vizsgáztatáskor is tapasztalom, felkészült szakemberek végeznek az intézményben. Azt gondolom, a karrá válás rangot ad a főiskolának és a városnak is.

Vadvári Tibor 
megbízott dékánhelyettes

– Negyvenéves álom valósult meg Zalaegerszegen. Nagyobb lehetőség lesz az anyaintézménnyel való együttműködésre, könnyebb lesz az ügyek intézése. Bízunk benne, az önálló kar motiválja a leendő hallgatókat, stabilizálódik a felsőoktatás vidéken. A hagyományosan meglévő szakok mellett meghirdettük a gazdaságinformatika és a webprogramozó szakokat, amelyek további hallgatói létszámnövekedést jelentenek. Az önálló kar sokkal több feladatot jelent, de lehetőség is.

Kihelyezett tagozatként indult

A budapesti Számviteli Főiskola 1953-ban alakult, melynek az 1971/72-es tanévben indult a zalaegerszegi kihelyezett tagozata, majd intézete lett. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január elsején a három jogelőd intézmény -– a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – integrációjával alakult meg. Az egerszegi számviteli főiskolán az első évben egy szak (mezőgazdasági) indult, 39 fővel. A kilencvenes években pedig már nappali tagozaton öt szakirányon mintegy 900 hallgató vett részt. Jelenleg három alapképzés – emberi erőforrások szak, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, illetve idén szeptemberben gazdaságinformatikus szak indul. Az évek során egyre gyarapodtak a felsőfokú szakképzések, valamint a szakirányú továbbképzések kínálatai is. Eredetileg a Notre Dame rend épületében kezdte meg működését a főiskola, az egyházi tulajdon visszaadását követően, tíz évvel ezelőtt kerültek a volt Petőfi-laktanya területére. Az intézmény első igazgatója dr. Tóth Endre volt, 3-3 évig dr. Sutus Imre és dr. Fekete István látta el a tisztet, 20 éven át pedig dr. Tóth József.

Az első hírek a karrá válásról

Felavatták a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) önállóvá vált gazdálkodási karát szerdán Zalaegerszegen. Az eseményen beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint a szintén zalai kötődésű Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

A parlament elnöke - egyben Zala megyei országgyűlési képviselő - úgy fogalmazott: a világ, amelyben élünk, változik, "naponta jelennek meg találmányok, amelyek radikálisan átalakítják az üzletet, a médiát és velük a politikát, a demokráciáról, a piacgazdaságról való gondolkodást, az oktatást és általában a mindennapi életünket".

A felsőoktatás hallgatói számára fontos, hogy tudásuk naprakész legyen, de olyan stabil pontokra is szükségük van, mint a szemlélet frissessége, a problémalátás vagy az üzleti morál - tette hozzá Kövér László.

Mint mondta, az önálló karrá válás csak lehetőséget ad, a siker az lesz, ha az innen kikerülő hallgatók megállják a helyüket majdani munkahelyükön. A házelnök úgy fogalmazott: a felsőoktatás szerepe, hogy "szakmájában jártas, nyelveket beszélő, megújulásra kész, munkára alkalmas diplomás szakembereket" neveljen, olyan értelmiségieket, olyan nemzedéket, amely állja a versenyt más nemzetek generációival.

Szalai Annamária - aki a város szülötteként 2001-től három éven át a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány elnöki tisztségét töltötte be - ünnepi szavait személyes kötődésének felidézésével kezdte. Mint elmondta, a mostani főiskolával szomszédos utcában nőtt fel, de itt szerezte harmadik diplomáját is.

Kitért arra, hogy csaknem egy évtizede fogadta el Zalaegerszeg a város felsőoktatási koncepcióját, amelynek fő célkitűzése volt az önálló kar létrehozása. A terv elkészítésekor felmérték, hogy milyen végzettségű szakemberekre van szükség a régióban, és milyen felsőoktatási hagyományokra alapozhatnak. Hozzátette: azzal is szembesültek, hogy míg a gazdaság eredményeit tekintve a Nyugat-Dunántúl az élen áll, a felsőoktatási kapacitásban, a kutatás-fejlesztésben, az innovációban a sor végén kullog. Márpedig szoros összefüggés van a felsőoktatási intézmények és a regionális fejlődés között - mutatott rá a médiahatóság elnöke.

Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte, hogy az egykori zalaegerszegi pénzügyi és számviteli főiskola negyvenéves múltra tekinthet vissza. Közlése szerint az 1971-ben indult képzés önállósodását sokan támogatták, a megye, a város önkormányzata és országgyűlési képviselői nélkül nem válhatott volna valóra a főiskola negyedik önálló karának létrehozása.

A BGF érdemei között említette, hogy az intézményt stabil értékrend jellemzi, s az az országban - létszámát tekintve - az ötödik legnagyobb főiskola a maga 20 ezer hallgatójával. A csaknem ezer hallgatót oktató zalaegerszegi kar további erősítése érdekében a lehetőségeket gazdaságinformatikus és webprogramozó képzéssel is gyarapítják.

Gyutai Csaba (Fidesz), Zalaegerszeg polgármestere várostörténeti jelentőségűnek nevezte az avatás napját, ugyanakkor kiemelte, hogy az itt végzettek nemcsak a város vagy a megye, hanem az egész ország sikeréhez is hozzájárulnak. Hangsúlyozta: a vidéki felsőoktatásra szükség van, mert az intézmények a helyi értelmiség megtartó erejét is jelentik, de gazdaságformáló tényezők is egyben. Zalaegerszegen például 29 bank, 4 biztosító, 2 befektetési társaság és több száz más pénzügyi szolgáltató cég található, ez azt bizonyítja, hogy "a város és a térség gazdaságának meghatározó ereje a pénzügyi szektor", amely nem lehetne ilyen jelentőségű a főiskola nélkül - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a város az elmúlt években is pénzzel, lakással és pályázati önrésszel igyekezett segíteni a karrá válást, a következő három évben pedig további 77,3 millió forinttal támogatja a kar fejlődését, gyarapodását.

Manninger Jenő a Zala Megyei Önkormányzat elnökeként mindezt azzal egészítette ki, hogy a megye régóta anyagi támogatója is a felsőoktatásnak. Ugyancsak az egyetemek szükségességét erősítette, mert az a munkanélküliség növekedésének ellenszere is, s megítélése szerint a felsőoktatás erősítése a fiatalok helyben maradását segíti elő.