A mérleg két oldala: egynapos közművelődés kontra kulturális befektetés

Nem annyira a tevékenységi formák megszűnéséről, mint inkább átalakulásáról beszélhetünk a 2009. évi statisztikai adatok alapján.

A tavalyihoz képest idén különösebb eltérés nem várható, vetítette előre Gödörházi Norbert, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény munkatársa.

- A kis falvakban minimálisak a rendezvények. Jócskán akadnak olyan települések, ahol egynapos közművelődésről, konkrétan falunapról lehet beszélni. Máshol elhagyták ezt a programot, helyette alkalomszerű, ünnephez kapcsolódó összejövetelt tartanak. Érzékelhető, megnőtt az igény a helyi találkozási pontok, közösségek, köztük a nyugdíjas- és ifjúsági klubok létrehozására. S miközben a művészeti csoportok - nép tánc, modern tánc - száma gyarapodott, a tárgyalkotó népművészeti közösségek száma csökkent - vázolta Gödörházi Norbert. Hozzátette, a statisztikánál azt is figyelembe kell venni, valamelyest nőtt azoknak a településeknek, illetve közművelődési egyesületeknek a száma, amelyek adatokat szolgáltatnak. Ez ugyanis feltétele a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatoknak.

- Nemcsak az anyagiakon múlik, milyen az összetartó erő a kistelepüléseken, hiszen lehet látni, próbálkoznak új dolgokkal is. Ezek közé tartozik a helyi sajátosságok bemutatása, mint például a különböző gasztronómiai fesztiválok sora. E programok nagyon sikeresek. Azt gondolom, vannak még települések, amelyek kihasználhatnák ezt a lehetőséget, de talán nincs meg bennük az ehhez szükséges közösségi erő. Mindevvel együtt rengeteg olyan feltáratlan lehetőség van a községekben, amelyeket közművelődési célra ki lehetne aknázni - hangsúlyozta a szakember.

A nagyobb településeken fellelhető főállású népművelő, a községekben sok helyen csatolt munkakörben, például a könyvtáros látja el a közművelődési feladatokat. Ám a leggyakoribb, hogy a polgármester és a képviselő-testület szervezi a közösségi életet. Ugyanakkor új elemként belépett a kistérségi referens. Ezek egyike a 20 települést magába foglaló pacsai kistérségben található. Horváthné Németh Zsuzsanna fogja át a közművelődési munkát, a Közkincs-pályázat jóvoltából. Gondnak érzi, hogy kevés a szakember a településeken, az önkormányzatok nehezen tudják finanszírozni a kulturális tevékenységet.

- A 2008-ban alakult Közkincs Kerekasztallal az volt a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a kulturális területre. Rendezvényeket, kiállításokat szervezünk, szeretnénk közművelődési díjat is alapítani - sorolta.

Tavaly rajzpályázatot hirdettek a gyerekeknek, a fiataloknak pedig fotópályázatot - utóbbit tájoltatják. A Közkincs Kerekasztal tankatalógust készített a helyi értékekről, valamint kulturális kínáló programfüzetet is kiadott a térség művészeti csoportjainak bemutatásával.

Tavaly a kerekasztal támogatása 690 ezer forint volt, idén 350 ezer. Az anyagi lehetőségek javulását a Közép-Zala Gyöngyszemei Közhasznú Egyesület megalakulásától remélik.

S hogy a megyében igény mutatkozik a közösségi életre, jelzi, 45 település nyert az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér pályázatán. Ezek egyike a Surd Községért Alapítvány. Mint Kanász János, a település polgármestere újságolta, 52,8 millió forintból újul meg a művelődési ház, melyet tavasszal szeretnének átadni.

- Feltételekhez is kötötték a pályázatot, eszerint a meglévő közművelődési szakemberünk mellé még egyet fel kell venni, és öt éven át biztosítani a ház folyamatos üzemeltetését. Igény mutatkozott a faluban erre a többfunkciós intézményre, ezért is vágtunk bele az épület felújításába - tette hozzá a polgármester.

Teskándon is sikeresen pályáztak, már épül a 40 millió forintos beruházásból megvalósuló művelődési ház. Hároméves működtetés költsége is szerepel ebben az összegben.

- Szükség van közösségi helyre, értelmes programokkal - indokolta lépésüket Tóth István Jánosné polgármester.

Az anyagiakról szólva, az igazgatási, sport- és kulturális feladatok ellátására az 1131 fős lakosság száma alapján összesen 3,5 millió forint állami normatívát kapott a település idén. Egyébként minden önkormányzat maga dönti el, az adott összegből mire, mennyit fordít.

A községek legtöbbször a helyi művészeti csoportokat szerepeltetik a rendezvényeiken, de például falunapra vendégművészt is hívnak. Ezek árkategóriája meglehetősen szélsőséges. A közvetítők által elérhető énekesek, előadók díja 200-300-400 ezer forint, de a fiatalabb korosztályt képviselő, legfrissebb sztárokért még mélyebben kell az önkormányzatoknak a zsebükbe nyúlniuk, kivéve, ha a vállalkozók mentesítik őket. 

- Azt elmondhatjuk, hogy minden településen van valamilyen rendezvény - szögezte le Gödörházi Norbert. - Igyekeznek több kisebb programot szervezni, figyelembe véve a helyi lakosok érdeklődési körét - tette hozzá. Ha néhány adatot nézünk, kiderül, az ismeretterjesztő előadások száma 2006-tól folyamatosan nőtt: 1053-ról 2009-ben elérte az 1410-et. A kiállítások, műsorok, rendezvények száma pedig ebben az időszakban 4407 helyett 6315-re emelkedett. 

Egységes Közművelődési Adatbázis