"Nágy á szigor!"

- Két órát látogattunk délelőtt itt a baki iskolában, hogy tájékozódjunk az általunk is elsajátított EMK, azaz erőszakmentes kommunikáció alkalmazásáról - mondta a héttagú csapat egyik szószólója, Csölle Teréz, a Szlovákiában működő dunaszerdahelyi magyar iskola igazgatója. Vele érkezett munkatársaival Bugár Gabriella is, a somorjai iskola vezetője; az ő férje Bugár Béla, a szlovákiai magyarság Most-Híd szervezetének elnöke, a szlovák parlament alelnöke. Mint a feleségtől hallom, férje minden nehézség ellenére elkötelezetten halad előre célja, a magyar jogok érvényesülésének teljesülése felé.

Gabriella és kolléganői valamint a baki tantestület között az ezúttal is jelen lévő Rambala Éva a kapocs, aki az EMK módszerét neves amerikai trénerektől tanulta, s azóta számos sikeres tanfolyamot tartott Zalában is.


- Mi most az elméleti tudásunkat mélyítjük itt Bakon, ahol picit előbbre járnak abban, hogy a gyerekek teljesítménye mögött az embert is keressék, megértsék, kialakítsák a mi munkánkban oly fontos bizalom hadállásait - folytatták a felvidéki tanárok, köztük Pénzes Éva és Lánczos Andrea.

Akik persze a maguk munkaterületén nemcsak azzal néznek szembe, hogy mind több gyerek érkezik csonka családból, s viszi magával az iskolába az otthoni frusztrációt, amit aztán valahogy kezelni kell, hanem a kisebbségi létből fakadó speciális feladatok megoldása is rájuk vár.

Mint hallottam, a tőlünk 200 kilométerre lévő 13 ezres Somorja magyar iskolájába 460 tanuló jár, míg a 25 ezer főt számláló Dunaszerdahelyen lévőben 707 diák tanul magyarul. Nekik a 8. osztály végén tesztet kell írniuk, hogy kiderüljön, mennyire sajátították el a szlovák nyelvet.


- A kérdéssor persze tendenciózus, maguk a szlovák felnőttek se tudnák hibátlanul kitölteni - mondják a tanárok, hozzátéve, amúgy a hétköznapokban nem élik meg a gyerekek nehézségnek a magyarságukat.

- Még pozitív hozadéka is van a különböző rendelkezéseknek - így Csölle Teréz. - A szlovák himnusznak fel kell csendülnie a tanévnyitókon, így pedig módunk van arra, hogy a magyar is elhangozzon, hiszen nincs tiltva. A magyar címer, Himnusz és Szózat pedig nyolc éve kint van a falakon, a szlovák államjelképek most kerülnek ki.

Nem félnek, van-e retorzió, kérdezem.

- Ha az én iskolámban csak ez a baj, akkor nyugodt vagyok - mondja az igazgatónő. Nagyobb gondja, hogy három éve nincsen magyar nyelvű tankönyv, így ő most, annak ellenére, hogy nem szabadna, Szegeden kiadott tankönyvből tanít.

Beíratják-e a vegyes családok a gyerekeiket hozzájuk? Mind gyakrabban előfordul, hogy inkább a szlovákba jár a gyerek a majdani előmenetel miatt. A roma kisebbség is elkerüli őket.

- Szerintük nálunk nágy á szigor , azaz sokat kell tanulni - mesélik. Erre a színvonalra persze büszkék.



Történelmi eredetű tájnév
A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt. Ma Szlovákia területének szinonimájaként használatos – egyrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, amikor a mai Szlovákia területe a Magyar Királyság szerves részét képezte. Ismertebb városai: Pozsony, Kassa, Érsekújvár, Rimaszombat, Besztercebánya, Krasznahorka, Zólyom, Eperjes, Nyitra, Lőcse.