5 millió a múltra

  
Az intézmény több mint 5 millió forintot nyert a TÁMOP pályázat megvalósításához, melynek keretében audiovizuális emlékgyűjtést végeznek az iskola diákjai,  felkészített pedagógusok irányítása mellett. A pénteki projektindító konferenciát Gyutai Csaba alpolgármester nyitotta meg, majd Őry Gábor, az iskola történelemtanára ismertette a program részleteit. A megcélzott korszak,  a 20. század főbb történeti vonulatait Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese vázolta a diákok számára. .

Mint elhangzott, több generáció úgy nőtt fel úgy, hogy a történelemtanítás 1948-ban véget ért. Rengeteg kibeszéletlen, feldolgozatlan kérdés van az utóbbi 50-70 esztendőben, ezeknek a felszínre hozásával megoldódhatnak a traumák.
   
 A történelemtanításban nincs módszertani probléma, de feszültséget okoz, hogy mit kell tanítani. Ezerféle tankönyv van, amelyek gyakran politikai orientáltságúak - közölte az igazgató, aki Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum igazgatójának, a projektgazda vezetőjének szavait idézve azt mondta: "a fiatal generációnak hiányos a tudása, mert a történelemtanítás mostohán kezeli ezt a témát".  
   
A projekt keretében a gimnázium végzős diákjai novembertől kezdődően 25  életút interjút készítenek emlékezőkkel, miután a program által kiképzett pedagógusok felkészítették őket. Mint Bogdán Marianna, az ÁMK igazgatója elmondta, az így megszülető audiovizuális források, módszertani tapasztalatok a történelemoktatást gazdagítják majd. Az előkészületek jegyében 400 ezer forint értékű számítógépet, továbbá kamerát és megfelelő szoftvert vásárolt az intézmény.

Őry Gábor projektmenedzser arról beszélt, hogy sokakat foglalkoztatnak a közelmúlt eseményei, a diákok nagy érdeklődéssel nézik a huszadik századról szóló dokumentumfilmeket.
  
 Az egyik diák például 88 éves dédnagyanyjával készít interjút, aki - mint mondta - sok mindent megélt már.
  
 A diákok azt mondták az MTI-nek, hogy sok mindent megtanultak, de könnyebb a múlt megismerése, ha azoktól az emberektől hallhatnak róla, akik átélték. A "száraz" tananyag helyett a videointerjúkkal könnyebben megérthető és tanulható a múlt - fűzték hozzá. 
  
 Káli Csaba, a levéltár igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a levéltár iratainak 80-90 százaléka a huszadik századból származik. Rengeteg, ma még a tudomány számára is feltáratlan anyagot őriznek. Adatbázisokat hoznak létre, digitalizálják az iratokat, de fontos kiegészítői a levéltári anyagoknak más források is, például az olyan beszélgetések, amelyeket az emberek a diákokkal folytatnak.