Nagykanizsa madártávlati térképének megrajzolására kérték fel

- Bevallom, egyáltalán nem én találtam ki a magaslati perspektívát, már a középkorban, illetve a XVI-XVII. században is nagy divatja volt az ilyen jellegű városképeknek - bocsátotta előre az alkotó, akivel a közelmúltban tett nagykanizsai látogatása során váltottunk néhány szót. - Akkor még ugyebár nem létezett a fényképezés, viszont remek rézmetszeteket készítő művészek voltak. A madárperspektíva módszere és stílusa (bár a kép felülnézeti,a házakat mégis oldalról ábrázolja) már akkor kialakult, én tehát szinte készen vet-tem át, s alkalmaztam a mai modern, magyar városokra - mondta.

Így készülhetett el többek közt Komárom, Esztergom, Tapolca, Keszthely látképe - és a leghíresebb, a Kárpát-medence átnézeti képe, amelyen tíz éven keresztül dolgozott a mester.

A Salföldön élő művész azt is elmondta: amikor hozzákezd egy-egy munkához, körülbelül egy évébe telik, míg az ábrázolandó települést megismeri. Nekiindul, s bejárja a város minden zugát, memorizálja az épületek homlokzatát, ahol pedig szükséges, ott skicceket és fényképeket is készít. Mint magyarázta, erre az alaposságra szükség van, annak ellenére, hogy ma már műholdfelvételeket is kap - merthogy azokon csak a házak tetejét látni. Somogyi Győző úgy véli, különösen az idegenforgalom számára hasznosak városképei, mert a mégoly idegen látogató is azonnal megtalál rajtuk mindent.

- Ez csak az egyik szelete munkásságomnak, ám ugyanúgy szeretem művelni, mint a hagyományos festészetet - így Somogyi Győző. - Mostanában egyébként a középkori Esztergom térképének színes változatán dolgozom. Élénk színeket szeretek használni, a szürke tetőket is tűzpirosra festem, mert az a lényeg, hogy a néző azonnal tudja, meddig tart a belváros és honnan kezdődik az ipartelep. A városképeken kívül még tájképeket készítek, a Balaton-felvidék a nagy szerelmem. A fővárosból települtem le ide, pontosabban Salföldre, immár több mint két évtizeddel ezelőtt. Ma már ez a választott szülőföldem.

Somogyi Győző azt is elárulta: a magyar történelem jelentős alakjait felvonultató Magyar hősök arcképcsarnoka című kötet folytatását nem tervezi, ellenben most kezd bele egy családi arcképcsarnok elkészítésébe. Hosszú távú elképzelései közt szerepel még, hogy megfesse az Attila király és Szent István uralkodása között élt országvezetőket, akiket még soha senki nem rajzolt meg. Hogy akkor ő mi alapján ábrázolja majd őket? Úgy véli, az egykorú leírások, s a korra jellemző uralkodótípusok alapján - az arcvonásokat kitalálva - hitelesen meg lehet idézni bárkit.

- Ez az eljárás nem ördögtől való, hiszen a történelem és a történetírás voltaképp rekonstrukció, s mindig benne van az alkotó fantázia - fejtegette Somogyi Győző. -Az újraépítés 80-90 százalékban sikerül is. Megjegyzem, kisebbfajta csodának tartom, hogy a történelem csak látszólag múlt el, a föld alatt, a leletekben és az emlékiratokban tovább él.


MÁR ELINDULT A DÉL-ZALAI GYŰJTŐAKCIÓ
Nagykanizsán a Halis István Városi Könyvtár igazgatója, Czupi Gyula hirdetett gyűjtőakciót annak érdekében, hogy Somogyi Győző elkészítse a dél-zalai város madártávlati térképét. Eddig körülbelül százezer forint gyűlt össze az itt élők adományaiból, ám ennél jóval többre lenne szükség. Czupi Gyula jelezte: azt szeretné, ha az akciót minél több lokálpatrióta érezné magáénak. A majdani várostérkép másolatából többek közt a közintézmények, valamint a bizonyos összeg felett adományozók kapnának. Így az a magánházak büszkesége is lehet.