Kultúra

2010.01.07. 03:28

A csupaszív fényíró emléke

Parasztgyerekeket fogadott fel, hogy azok hajtsák neki oda-vissza a libákat, addig, amíg nem volt kedvére való a beállítás - idézte fel a Vadas Ernő számára világhírt hozó Libák című kép születéséről élő családi legendát a fotográfus keresztlánya, Horváthné Miklauzics Mónika.

zaol.hu

 - Tizennégy éves múltam, amikor keresztapám meghalt - emlékezett vissza Horváthné Miklauzics Mónika. A német-olasz nyelvet beszélő, születésétől fogva a fővárosban élő idegenvezetővel akkor váltottunk szót, amikoraz a közelmúltban Nagykanizsán rendezett Vadas életmű-kiállítás kapcsán a dél-zalai városba látogatott. - Anyai nagymamám testvére volt Vadas Ernő felesége, ennek is köszönhetően sok nyári szünetet töltöttünk náluk. Ernő bácsi minket, gyerekeket imádott, minden héten 5 forint zsebpénzt kaptunk tőle fejenként, pedig hárman voltunk testvérek.

Néhanapján bekukkanthattak a sötétkamrába is, ahol ámultak-bámultak, ahogy Vadas keze alatt a fehér papíron fokozatosan rajzolódtak ki az alakok, a fák, a házak, előbb csak a tető, aztán a többi...

- A hivatásának élt: otthon bőröndszámra álltak az előhívott képek, a negatívok, utóbbiak közül sok üvegre készült - idézte fel. - A felesége (akivel magázódtak) volt a segítője, az asszisztense, egy szóval a mindenese, aki alacsony termete ellenére naphosszat cipelte utána a kamerát. Keresztapám nagyon alapos volt, a legmeredekebb sziklára is felkapaszkodott egy-egy jó kép kedvéért. Csupa szív ember lévén tanítványai egytől egyig csüngtek rajta.

Az ötvenes években azonban felerősödtek a szemé-lyét övező intrikák, mesélte. Gyakran tért haza rosszkedvűen akkori munkahelyéről, a Magyar Távirati Irodából.

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

Néhanapján bekukkanthattak a sötétkamrába is, ahol ámultak-bámultak, ahogy Vadas keze alatt a fehér papíron fokozatosan rajzolódtak ki az alakok, a fák, a házak, előbb csak a tető, aztán a többi...

- A hivatásának élt: otthon bőröndszámra álltak az előhívott képek, a negatívok, utóbbiak közül sok üvegre készült - idézte fel. - A felesége (akivel magázódtak) volt a segítője, az asszisztense, egy szóval a mindenese, aki alacsony termete ellenére naphosszat cipelte utána a kamerát. Keresztapám nagyon alapos volt, a legmeredekebb sziklára is felkapaszkodott egy-egy jó kép kedvéért. Csupa szív ember lévén tanítványai egytől egyig csüngtek rajta.

Az ötvenes években azonban felerősödtek a szemé-lyét övező intrikák, mesélte. Gyakran tért haza rosszkedvűen akkori munkahelyéről, a Magyar Távirati Irodából.

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

Néhanapján bekukkanthattak a sötétkamrába is, ahol ámultak-bámultak, ahogy Vadas keze alatt a fehér papíron fokozatosan rajzolódtak ki az alakok, a fák, a házak, előbb csak a tető, aztán a többi...

- A hivatásának élt: otthon bőröndszámra álltak az előhívott képek, a negatívok, utóbbiak közül sok üvegre készült - idézte fel. - A felesége (akivel magázódtak) volt a segítője, az asszisztense, egy szóval a mindenese, aki alacsony termete ellenére naphosszat cipelte utána a kamerát. Keresztapám nagyon alapos volt, a legmeredekebb sziklára is felkapaszkodott egy-egy jó kép kedvéért. Csupa szív ember lévén tanítványai egytől egyig csüngtek rajta.

Az ötvenes években azonban felerősödtek a szemé-lyét övező intrikák, mesélte. Gyakran tért haza rosszkedvűen akkori munkahelyéről, a Magyar Távirati Irodából.

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

- A hivatásának élt: otthon bőröndszámra álltak az előhívott képek, a negatívok, utóbbiak közül sok üvegre készült - idézte fel. - A felesége (akivel magázódtak) volt a segítője, az asszisztense, egy szóval a mindenese, aki alacsony termete ellenére naphosszat cipelte utána a kamerát. Keresztapám nagyon alapos volt, a legmeredekebb sziklára is felkapaszkodott egy-egy jó kép kedvéért. Csupa szív ember lévén tanítványai egytől egyig csüngtek rajta.

Az ötvenes években azonban felerősödtek a szemé-lyét övező intrikák, mesélte. Gyakran tért haza rosszkedvűen akkori munkahelyéről, a Magyar Távirati Irodából.

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

- A hivatásának élt: otthon bőröndszámra álltak az előhívott képek, a negatívok, utóbbiak közül sok üvegre készült - idézte fel. - A felesége (akivel magázódtak) volt a segítője, az asszisztense, egy szóval a mindenese, aki alacsony termete ellenére naphosszat cipelte utána a kamerát. Keresztapám nagyon alapos volt, a legmeredekebb sziklára is felkapaszkodott egy-egy jó kép kedvéért. Csupa szív ember lévén tanítványai egytől egyig csüngtek rajta.

Az ötvenes években azonban felerősödtek a szemé-lyét övező intrikák, mesélte. Gyakran tért haza rosszkedvűen akkori munkahelyéről, a Magyar Távirati Irodából.

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

Az ötvenes években azonban felerősödtek a szemé-lyét övező intrikák, mesélte. Gyakran tért haza rosszkedvűen akkori munkahelyéről, a Magyar Távirati Irodából.

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

Az ötvenes években azonban felerősödtek a szemé-lyét övező intrikák, mesélte. Gyakran tért haza rosszkedvűen akkori munkahelyéről, a Magyar Távirati Irodából.

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

- Egyre többet idegeskedett és dohányzott, olyankora felesége mindig azt mondta, legyünk hozzá kedvesek - magyarázta. - Érdekes, amikor a testvéreimmel mi körülvettük, mindig megnyugodott...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!