Keringő nők a férfi körül

- Szinte csak tőmondatokból áll a mű...

- ...mégis, vagy épp ezért nagybetűs kihívás mind a színésznek, mind a rendezőnek. Nagyon kevés olyan dráma létezik, amelyben minden gesztus, szó, csönd a helyén van. Minden pillanatba hihetetlen érzelem-, gondolat-, indulattenger sűrűsödik. Füst Milán egy korabeli bulvárhír nyomán, mindössze két nap alatt írta meg a Boldogtalanokat. És ebbe az újságcikkbe, amely egy szerelmi gyilkosságról számol be, belelátta a világot, az emberi létezés kivételesen gazdag skáláját.

- Ön választotta most?

- A színház javasolta. Kevés társulatban lehet kiosztani ezeket a szerepeket. Itt és most fényesen kiosztható, úgyhogy habozás nélkül igent mondtam.

- Kell-e majd ezt a szomorúsággal átitatott történetet a mához kötnie a nézőnek?

- Az igazán jó darabok, bármikor is születtek, mindig a mához kötődnek, mert mindig magunkra ismerünk bennük. Én nem gondolom, hogy Füst Milán életművének a szomorúság lenne a kulcsa. Valójában szó sincs itt semmiféle sivárságról. Csalóka a cím: az, ahogyan a szereplők megélik a címben foglalt boldogtalanságot, sokszor kifejezetten mulatságos. Megható, megrendítő, nevetséges, abszurd és groteszk helyzetek váltják egymást. A sokféle érzelem, ahogy az életben, úgy a színpadon is egymásra sűrűsödik. A megrendítő és a röhejes sokszor egyszerre, ugyanabban a pillanatban van jelen.

- Hogy zajlik egy próbafolyamat Önnél? Magyaráz, értelmez, vagy inkább beállítja a figurákat?

- A színész önmagából fogalmaz, ez a feladata. Olyan helyzetbe kell tehát hozni, hogy ezt megtehesse: éles, határozott kereteket kell szabni, amelyben aztán végtelen szabadsággal tud létezni. Ez a darab egyszerre követel mélyen őszinte és személyes, belülről fakadó jelenlétet, ugyanakkor nagyon éles és pontos fogalmazásmódot. Sűrű koncentrációt, és valódi kitárulkozást. Ez nem mindig könnyű, így sok feszültséggel is jár, de enélkül a termékeny feszültség nélkül nem születhet jó előadás.

Lássuk a darab kedvcsinálóját: a mű középpontjában a jobb sorsra érdemes, tehetséges embernek induló Húber Vilmos nyomdász áll, és a tőle elszakadni képtelen nők, szeretők, akik a férfival harcolva áldozattá válnak. A boldogtalanok elsősorban lelkileg, szellemileg vannak ketrecbe zárva, nem csak anyagilag épülnek le.

(A drámát egyébként Füst Milán Berlinben próbálta bemutattatni, de 1914-ben elsodorták a háborús események; ugyanígy járt a IV. Henrik című darabbal, 1933-ban szintén Németországban a fasizálódás hiúsította meg. Füst a sikertelenséget nehezen tűrte, ráadásul mániás depresszióban is szenvedett.)

- Igazi nagy, bibliai szörnyeteg volt, valódi próféta - tette hozzá mindehhez Koltai M. Gábor. - De a műveiben az élet gazdagsága tükröződik.

A zalaegerszegi játékban Farkas Ignácot láthatjuk a főszerepben, a körülötte forgó nőket, asszonyokat Ecsedi Erzsébet, Tánczos Adrienn, Pap Lujza, Kovács Olga kelti életre, míg a férfiak világából Hertelendy Attila, Szakály Aurél érkezik, a díszlet és a jelmez Vereczkei Rita munkája.

A Boldogtalanok című dráma szombat után vasárnap, majd december 8-9-10-én lesz látható.

Vendégrendező
Koltai M. Gábor 2000-ben végzett a Színművészeti Egyetem rendezői szakán. Kritikusai szert rendezései erősen köthetők az aktuális jelenhez. Wedekind A tavasz ébredése című drámáját 2003-ban rendezte Zalaegerszegen.