Két kinyújtott kéz között

A Twist Oliverből 1909-ben készült el az első adaptáció Amerikában. Garas Márton rendezésében 1919-ben magyar változat is született. Az 1933-as első film óta évtizedenként forgattak legalább kettőt. Több rajzfilmes és egy musical-változat - 1960 - is ismert. Az utóbbival van dolgunk a Hevesi színpadán.

Az árvaházi fiúról szóló regény folytatásokban jelent meg magazinban, 1838-ban vált könyvvé. Dickens hőse a lelencházban élő Twist Olivér (Tóth Dániel, Csernák Norbert), aki a kevés étel, a mostoha bánásmód miatt megszökik és Londonba megy, ahol az alvilág gyerek-zsebtolvajai veszik pártfogásba. A bandát Fagin (Szegezdi Róbert) irányítja. Fagin Olivért is tanítja a tolvajlás mesterségére, de a fiú az első alkalommal lebukik. Egy gazdag úr, Mr. Brownlow (Farkas Ignác) pártfogásába veszi, ám hamarosan felbukkannak alvilági cimborái, mivel attól tartanak, lebuktatja őket a gyerek. Nancy (Tánczos Adrienne, Misurák Tünde) próbálja megmenteni, de épp ő leszaz áldozata a mestertolvaj Billnek (Mészáros András).Mivel a vendégrendező, Krámer György maga sem titkolta, biztosak lehetünk benne, a darab utolsó jelenete a mának szól. Oliver két kinyújtott kéz közül választhat: Fagin a bűnbe, Mr. Brownlow a jó és tiszta világba hívja. A gyerek nem indul egyik felé sem. Függöny. Hát, túlzott eredetiséggel nem vádolható a dilemma.

Sebaj, a sikernek nem is az erkölcsi tartalom a záloga. Hanem a fülbemászó dallamok, a szellemes szövegek, valamint a gyerekek - sok tucat ügyes zalai lurkóból válogatták a legjobbakat - és a társulat odaadó tagjai.

A versekért Torma Péternek, a fordításért Hamvai Kornélnak, a mozgásért Krámer Györgynek, a zenéért Lionel Barton kívül Horváth Károlynak és Máriás Zsoltnak lehetünk hálásak. Igaz, mintha a két dolog kissé akadályozná egymást. Nem könnyű egyszerre énekelni és eltáncolni a szokatlanul igényes, dinamikus koreográfiát. Kondíció, kondíció, mondogatja az ember magában, olyan fiatal embert látva, mint Deák Gábor, aki amúgy telitalálat Svindlikirály szerepére. A mellékszereplők szerethető fogaskerekei az előadásnak: Foki Veronika, Bot Gábor, Hertelendy Attila, Ecsedi Erzsébet, Szakály Aurél, Debrei Zsuzsanna, Czegő Teréz csoportképéből számomra kiemelkedett a koldusasszony (Lánczi Nikolett). Az Oliver életéről súlyos titkot hordozó lány figurája túljátszottságában is elismerésre méltó. Az elhivatott játékot a premieren egy stoki bánta. Kicsit szétverődött az igyekezetben.

A darabvégi tapsrend széles, neki szóló ünneplése bizonyította, a díszlet és a jelmez tervezője, Laczó Henriette igen nagy becsben áll a zalai közönség berkeiben. A színészeknek talán túl sok volt a ruha, de a miliőt jól szolgálta.

A rendezői koncepció nem a címszereplőre fókuszált, de a gyerekek megállják a helyüket a nagy-nagy színpadon.

Végül a két férfialak, a két pólus képviseletében: Farkas Ignác finom, romantikus eleganciáját ellenpontozza Szegezdi Róbert Faginje. A csont-bőr figura fojtott torokhangja, a hajlott hát, a felemelt göcsörtös ujj neki van kitalálva. Él vele.