Iszapkatasztrófa - Szakértők szerint Oroszországban is megtörténhet

Ivan Blokov, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi programigazgatója kedden közleményben mutatott rá: az országban jelenleg 26 ezer hidrotechnikai létesítmény van, s ezeknek csupán 30 százaléka minősíthető biztonságosnak, 10 százalékuknak viszont nincs gazdája. 
A hidrotechnikai létesítmények közé sorolják a gátak és a víztározók mellett az iszaptárolókat is, s az utóbbiakban hivatalos adatok szerint több mint 8 milliárd köbméternyi, eltérő mértékben veszélyes iparihulladék-anyagot tárolnak, vagyis tízezerszer annyit, mint amennyi Magyarországon kifolyt.
A Greenpeace adatai szerint Oroszországban a fémipar mintegy 400 millió köbméter hulladékot tárol 107 komplexumban, a vegyiparban pedig 282 tározót tartanak nyilván, amelyekben összesen mintegy 500 millió köbméternyi veszélyes anyagot tartanak. 
Blokov felhívta a figyelmet, hogy a létesítmények jelentős része rossz állapotban van. Emellett a meteorológia hideg telet és sok havat jelzett előre, ami egyben jelentős tavaszi árvizekre enged következtetni, s ezek előidézhetik valamely rossz állapotban lévő gát szakadását és vele a mérgező iszap kiömlését.     
A Fabrika Verszii című ukrán hírportál arra mutatott rá, hogy Ukrajnában jóval több mérgező anyagot tárolnak, mint Magyarországon, s úgy vélte, hogy az EU ebben az esetben nem a környezetvédelemre fog pénzt fordítani, hanem arra, hogy a káros és mérgező hulladékokkal járó termelést elvigye az uniótól minél messzebbre. 
A kommentár szerint az EU minden valószínűség szerint követelni fogja a magyarországi alumíniumgyártás leállítását és kivitelét harmadik országokba. Aggodalmát fejezte ki, hogy e célra számításba jöhet Ukrajna, noha ott sincsenek valami jó állapotban az iszaptárolók, s a legveszélyesebbek helyreállítása hatalmas összegbe kerülne, de egyelőre a szükségesnek mindössze ötödét különítették el erre a célra.
A Fabrika Verszii című hírportál azzal fejezte be kommentárját, hogy ha az ajkai gyár vezetői és az illetékes hivatalnokok igazat mondanak, semmi nem utalt a katasztrófa lehetőségére az alig három héttel ezelőtti ellenőrzésnél, és nem véletlen, hogy az okok felderítésébe bekapcsolódtak a titkosszolgálatok is.

OLDALTÖRÉS: Újabb vegyi elemzést ismertetett a Greenpeace Bécsben

Újabb vegyi elemzést ismertetett a Greenpeace Bécsben

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból - közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.

Újabb vegyi elemzést ismertetett a Greenpeace Bécsben

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból - közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.

Újabb vegyi elemzést ismertetett a Greenpeace Bécsben

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból - közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.

A környezetvédő szervezet Bécsben kiadott közleménye szerint a vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmiumtartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt "problematikus lehet". A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozta a Greenpeace nézete szerint.
   
Közleményében a Greenpeace bírálta a magyar hatóságokat, mert - mint írták - "eddig semmilyen elemzési eredményt nem tettek közzé".
   
A bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) vizsgálata a "potenciálisan rákkeltő" besorolású antimonból 40 mg/kg értéket mutatott ki, a talajban megengedhető érték háromszorosát. Az allergén hatású nikkelből 270 mg/kg-ot mértek, szintén a talajban megengedett határérték feletti arányt. A 7 mg/kg-os kadmiumkoncentráció ugyan a határérték alatt van, de amúgy is kadmiummal terhelt, például műtrágyával kezelt talaj esetén gondot okozhat. A kadmium a szaporodásra káros és idegkárosító hatású is - mutattak rá.
   
A Greenpeace kedden finomporméréseket is végzett Devecserben. A finomporterhelés "jelentősen túllépi a határértéket, annak ellenére, hogy (kedden) gyakorlatilag szélcsend volt Magyarországon. Attól tartunk, hogy ha a következő napokban feltámad a szél, akkor ez (az érték) a sokszorosára nő" - fogalmazott egy közleményben Jurrien Westerhof, a szervezet közép- és kelet-európai tagozatának szóvivője. A mérés köbméterenként 60-300 mikrogamm finomport mutatott ki. A határérték 50 mikrogramm köbméterenként, ezt évente csak 35 napig haladhatja meg a terhelés - írták. A por összetételére nem tért ki a közlemény.
   
Múlt pénteken az elemzés első adatai alapján a Greenpeace azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál. A Greenpeace pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében kedden vett mintában. Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója azt mondta: a településen, a vízelvezető árokból vett mintában az ivóvíz megengedett arzéntartalmának a 25-szeresét mérték.
   
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ezzel kapcsolatban az MTI-nek kijelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ÁNTSZ méréseit tekinti autentikus és tudományos forrásnak. Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket - írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz. A levegő és a talaj szennyezettségét illetően is folyamatosan méréseket végeznek, de eredmények csak később lesznek - tette hozzá az OKF pénteki közleményében.
   
Az MTA főtitkárának, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsa elnökének keddi közlése szerint a vörösiszapban található legveszélyesebb elemek nem jutottak tíz centiméternél mélyebbre a talajban. Németh Tamás ismertetése szerint a kutatók a tározók felmérését végezték el, talajvizsgálatokat folytattak, valamint vízkémiai és levegőszennyezettségi paramétereket határoztak meg. Megerősítette az ÁNTSZ közlését, miszerint a vízkémiai szennyeződés határértéken belül van.

OLDALTÖRÉS: Osztrák szakértő: Ausztriában nem tudni vörösiszap-tározókról

Osztrák szakértő: Ausztriában nem tudni vörösiszap-tározókról

Ausztriában nincsenek aktív vörösiszap-tározók, és nem tudni olyan helyekről sem, ahol esetleg régi lerakatok lehetnek - nyilatkozta egy osztrák szakértő.
A felső-ausztriai Ranshofenben működő AMAG alumíniumgyár más technológiát alkalmaz. A hozzá tartozó tározót, amelyből egyébként 1992-ig kémiailag reaktív anyag szivárgott, már felszámolták - mondta Brigitte Winter a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) munkatársa.
  
Az alumíniumgyártás során először bauxitércből timföldet nyernek ki. Ennek az eljárásnak a melléktermékeként keletkezik a vörösiszap, amely arzént, higanyt, ólmot, kadmiumot és krómot tartalmazhat. A második lépésben timföldből elektrolízissel alumíniumot állítanak elő. Ebben a szakaszban is keletkeznek problematikus anyagok, így például fluorid, de vörösiszap nem.
   
Ranshofenben 1939 és 1992 között timföldből állították elő az alumíniumot. Az UBA egy 2004-es vizsgálata feltárta, hogy 1960 és 1992 között mintegy 370 ezer köbméter kémialiag erősen reaktív mellékterméket tároltak a gyártól két kilométerre egy tározóban. A jelentés azt is megállapította, hogy védőintézkedések és geológiai védőréteg hiányában ezek az anyagok beszivároghattak a környék talajvizeibe.
   
1992-ben az üzem átállt újrahasznosított alumínium előállítására, ami jóval kevesebb környezeti terhelést jelent. A régi tározót azóta felszámolták.
  
 Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozó másik szakértő nem biztos benne, hogy a magyarországi katasztrófa következtében vörösiszappal szennyeződött talajt helyre lehet állítani. Walter Wenzel, a Bécsi Kertészeti Egyetem talajkutató intézetének vezetője olyan technológiák fejlesztésén dolgozik, amelyekkel helyben el lehet távolítani a káros anyagokat a talaj gyökérzónának nevezett rétegéből. Létezik például egy páfrányfajta, amely képes megkötni az arzént. Kérdéses viszont, hogy a lúgos talajon megteremnek-e ezek a növények - mondta a szakértő. Véleménye szerint az egyetlen megoldás minden bizonnyal az, hogy össze kell gyűjteni a vörösiszapot és egy "annak rendje és módja szerint" szigetelt tározóban elhelyezni.

OLDALTÖRÉS: Szerbiát nem fenyegeti veszély

Szerbiát nem fenyegeti veszély

Szerbiában nem jelent veszélyt a környezetre a magyarországi vörösiszap-katasztrófa nyomán a Duna vizébe került mérgező anyag - idézett kedden egy magas rangú szerbiai illetékest a B92 belgrádi rádió.

Branislav Gavric, a belgrádi hidrometeorológiai intézet igazgató-helyettese elmondta, a folyó szerbiai szakaszán a hétfő esti mérések szerint is olyan alacsony a méreg koncentrációja, hogy nem jelent semmilyen veszélyt a környezetre.
   
Hozzátette, a szakemberek folytatják a vízminőség-ellenőrzést Bezdánnál - vagyis ahol a Duna szerb területre lép - és lejjebb, a folyó egy másik szakaszán, Újvidék (Novi Sad) közelében.
   
Múlt héten a Veszprém megyei Ajkánál átszakadt a Mal Zrt alumíniumipari vállalat egyik vörösiszap-tározójának a fala, és a mérgező anyagból több százezer köbméternyi ömlött a szabadba. A vörösiszap-folyam elárasztott több falut; a katasztrófában nyolc ember életét vesztette, több mint százan megsérültek.
  
Az ipari baleset nyomán a nehézfémeket tartalmazó, igen erős lúgos kémhatású anyag a Torda patakon és a Marcal folyón át előbb a Mosoni-Dunába, majd egyes jelentések szerint a Duna főágába is eljutott. Szakértők úgy ítélték meg, a Duna vízhozama elég nagy ahhoz, hogy semlegesítse a szennyező anyag lúgos kémhatását, mire a folyó Szerbiába ér.

OLDALTÖRÉS: A szlovák parlament foglalkozik a katasztrófával

A szlovák parlament foglalkozik a katasztrófával

A szlovák kormánynak 30 napon belül tájékoztatnia kell az ország törvényhozását, hogy milyen következményei lehetnek a magyarországi környezetvédelmi katasztrófának Szlovákia számára.

Erről a szlovák parlament döntött kedden Rafael Rafajnak, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetőjének a javaslatára. A 150 tagú testületben a kezdeményezést 98-an támogatták.
  
 A parlament ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy adjon tájékoztatást azokról a lépésekről is, amelyeket a katasztrófa esetleges szlovákiai következményeinek a megakadályozása érdekében tett.
   
A SNS ezt megelőzően nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát a környezetvédelmi katasztrófa miatt, amely szerinte "Magyarország területének egy részét és a mi területünket (Szlovákia) is érintette". 
   
"Nagyon nyugtalanító, hogy határainkhoz közel, az Európai Unió monitoringja nélkül ilyen ökológia katasztrófa történhetett, amely tovább súlyosbodik, veszélyeztetve Magyarország és Szlovákia lakosainak életét és egészségét" - olvasható a Ján Slota pártelnök által jegyzett nyilatkozatban.
   
Slota szerint az SNS azért kényszerült a nyilatkozat kiadására, mert eddig a szlovák kormány egyetlen meghatározó képviselője sem foglalt egyértelműen állást a magyarországi katasztrófa ügyében, s nem tájékoztatta a szlovák állampolgárokat az őket fenyegető veszélyről. A pártelnök úgy véli: a szlovák kormány elhallgatja a fontos információkat, míg a Híd párt visszaél a helyzettel, s úgymond hamis szolidaritást ápol a magyar lakossággal.
   
Az SNS felszólította a szlovák kormányt: azonnal kérjen átfogó és megalapozott információkat magyar partnerétől, s arról, hogyan kívánja megbüntetni a vétkeseket. A nacionalista párt úgyszintén követeli, hogy a kormány biztosítsa a szennyeződés objektív mérését Szlovákia területén.