Zalavég környezete kincseket rejt, érdemes felfedezni őket

Határában, már-már romos állapotban áll az egykor gyönyörű Mikos kastély. Báró Mikos Edea cselédei számára építette az Újfalut, amely ma is elkülönült része a községnek. A közeli Szajki Tavak 11-ik tava a falu határában található, a tórendszer hatodik tava ma is a környék szabadvizes fürdési centruma. A község központjában áll egy öreg épület, ami Forgách Istváné, a rendszerváltás előtti Magyarország híres folytatásos rádiójátékának, a Szabó családnak az egyik írója volt. Az irodalomnál maradva, vasútvonalát 1975-ben számolták fel, az utolsó vonaton utazott Moldova György, a népszerű, Akit a mozdony füstje megcsapott riportkötet írója, aki egy fejeztet szentelt a bezárt Zalabér-Sárvár szakasznak…

-A mozdonyfüstje egy életre minket is megcsapott, mind a ketten a vasútnál dolgozunk – mondja nevetve Marton András polgármester, aki főállásban Zalaegerszegen a MÁV-nál dolgozik, másik beszélgetőtársam, Ruzsa Károly pedig Szombathelyen lát el feladatokat a vasútnál. A zalavégiek közül sokan dolgoztak, s tevékenykednek ma is a MÁV-nál. A bevezetőben említett rövid információk előrevetítik, gazdag történelemi múlttal rendelkező falu Zalavég, az egykori Véged. Nem véletlen, hogy felkerestük őket a „Mert az Ön faluja is rajta van térképen!” turisztika sorozatunkkal. De hogyan lett Végedből Zalavég?

-Az ezerkilencszázas évek elejére a lakók eltökélték, hogy másik falunevet vesznek fel, mivel Véged miatt csúfolták a falut. Ebben az időben sok település neve megváltozott, s az is igaz, hogy ekkortájt divat volt a települések nevével viccelődni. Az akkori végediek, az 1906. augusztusában megtartott rendkívüli képviselőtestületi gyűlésen határozták el a névváltoztatást, s ez ügyben az Országos Törzskönyv Bizottsághoz fordultak. A hatóság azonban arra hivatkozva, hogy a név az Árpád-korból származik és érdemes a megmaradásra, elutasította a kérést. A lakók azonban ebbe nem nyugodtak bele, a falubeli földbirtokosokkal összefogva újra kérték a név megváltoztatását. Végül is, 1907. október 23-án a törzskönyv bizottság elfogadta a község kérelmét, s ekkortól lett a falu neve Zalavég – mondja Ruzsa Károly, a Zalavég története könyv szerzője, aki elmeséli, hogy Károly Ferenc Barnabásnak, a falu utolsó plébánosának köszönheti a történelmi dolgok iránti érdeklődését. Aplébános maga köré gyűjtötte az érdeklődő gyermekeket, s feljegyzéseket írt a falu történetéről.

- Tizennégy éves voltam, amikor a plébános meghalt, s az egyik örököse is lettem. A kórházban diktálta le a végrendeletét, s lelkiismereti kötelességemnek is érzetem a történeti kutatásai folytatását. Szerencsémre az egerszegi középiskolában az osztályfőnököm édesapja, Szabó Béla bácsi a levéltárban dolgozott, s bemutatott a levéltárosoknak, az ő révén kerültem még közelebb a történészkedéshez. Az egyik legrégebbi zalavégi család utolsó tagjaként most is sok időt fordítok erre – mondja Ruzsa Károly.

Izgalmas a falu műemlék templomának története, melynek régészeti feltárását úgy végezték el, hogy jól láthatóak maradjanak az épület eredeti fal maradványai, építészeti változásai. Az Árpád-korban épített templom eredetileg nagyban hasonlíta jáki templomhoz, ez is két tornyú volt, s három hajós. Később építették át egy tornyúvá, de jól láthatóak a két torony alapjai is. Ma már csak a szentély szenteltvíztartója maradt meg a 13. századból, a főszentély, a főoltár és a Mária-szobor már a 18. század közepének ízlését tükrözi, míg a szobrok nagyobb része, az orgona és a freskódísz az utóbbi bő száz év munkái. A lényeg, az épület ma is őrzi a 13. századi, háromhajós, későromán templom Zalában egyedülálló voltát.

- Egy nagyon értékes török kori rajzon is szerepel a falu és a temploma. 1601-ben itt gyülekeztek a Kanizsa várának felszabadítására készülő csapatok, s erről akkor táborrajz is készült, amit nagy körültekintéssel készítettek el a császár számára. Ezen is rajta van a templom, de már csak egy toronnyal. Sajnos, a falu a török megszállás alatt elnéptelenedett. A huszadik században újabb harcok színtere volt Zalavég. A falu része volt a hitleri Zsuzsanna védelmi vonalnak, a németek repülőteret is építettek itt, aminek a teljes elkészültét a szovjet csapatok támadása akadályozott meg. Aztán innét indult az a harckocsi offenzíva, melynek eredményeként Zalaegerszeget és Körmendet is elfoglalták az oroszok, s meg sem álltak Bécsig. A harcok alatt három polgári áldozata volt a falunak, agyonlőttek egy 16 éves lányt, akit a szénapadláson bújtattak. Az a katona, aki lövést leadta, a mi házunkban, az én mostani szobámban lett öngyilkos – mondja Ruzsa Károly.

A templom mellett az egykor híres mikosdpusztai kastély a környék épített öröksége. Az épületegyüttes 1857 és 1866 között készült, s ez volt a vidék első elektromos világítású kastélya. Marton András a találkozásunkra meghívta a Szigligeten lakó Csáky Lászlót, hogy mutassa meg az egykor szebb napokat látott gyönyörű épületet.

- Fiatalabb koromben kilenc évig éltem a szomszédos, vasi Mikosszéplakon, s az egykori polgármester barátom megkért, hogy segítsek hasznosítani a kastélyt, ami a Dunántúl egyik legkomolyabb ilyen építménye volt. Nem vagyok a kastélynak tulajdonosa, a lányomnak volt benne tulajdonrésze. Nagyon sok pénzt költöttünk a kastélyra, nagyobb részt lecseréltük a tetőszerkezetet, s ezt a munkát sürgősen folytatni kellene, hogy ne ázzon tovább. A költségeknél százmilliókról beszélünk, a kastély összes alapterülete 6600 négyzetméter. Állami segítség nélkül a helyreállítását nem látom biztosítottnak – mondja Csáky László.

- Turisztikailag fontos volna a kastély helyreállítása, ami ugyan, már nem a mi falunk határában van, de felújítása jól jönne a környék településeinek. Viszont az egykori Lengyár, ami szintén bezárt, a mi határunkban található. Egykor itt volt a mikosdi uradalom ipari üzeme, malom, s fűrészüzem működött, melynek a közelében építette fel a báró a cselédei számára az Újfalu nevű falurészünket. A község határában fekszik a Szajki Tavak tórendszer. A tavak közül az utolsó, a 11-es a falu határában található, egy tó, a hatos számú a fürdőzőket vonzza stranddal, kempinggel. Tehát, van mit látni Zalavég határában – említi a polgármester, majd arról informál, hogy Zalavég sajnos elöregedő falu.

- Nincs közeli munkahely a faluban, ezért Zalavég egyelőre nem fiatalokat megtartó település. Az iskola Zalabéren van, óvodába Zalabérre, illetve Batykra járnak a gyerekek. Nem vagyunk szűkében viszont közösségi épületeknek. A volt iskolában működik a könyvtár, sajnos üresen áll a parókia épülete is. Sok a lakatlan ház, de épültek szép, új porták is. Az üresen álló épületek iránt van érdeklődés, s aki reális árat kér érte, az el is tudja adni a házát. Főleg, a 90-es években vásároltak külföldiek házakat, amelyeket ma már nem gondoznak. Vannak viszont épületek német, osztrák, olasz tulajdonban, közülük vagy húszan helyben élnek. Amikor 1975-ben felszámolták a vasútvonalat, akkor építették meg a 8-as főút mellett lévő Hosszúperesztegig vivő közutat, mert addig arrafelé ki sem lehetett jutni Zalavégről, holott valamikor fontos útvonal, a Sümeg-Vasvár közötti út vezetett át a falun. Ezen az 1660-as években még Evlija Cselebi török utazó is járt. Nagy az átmenő forgalmunk, s gyönyörű a táj. Háromszázötvenen ápoljuk kis falunk történetét, s éljük a jelenét, ami remélhetőleg jobbra fordul – mondja Marton András.