Csatár fegyverkovácsok faluja volt, ma élhető, vendégszerető település híres Pávakörrel

-A soproni 66-os cserkészcsapat vagyunk, éjszakai túrán vettünk részt. Indulunk vissza a csatári cserkésztáborba – mutatkoznak be. A kis kápolnát sokan keresik fel, elképzelni sem lehet, mit gondolna ma erről Fráter Nerb Hilarius, aki az ezerhétszázas években itt remetéskedet, s adományokból építette fel a ma is jól karbantartott kápolnát. Az épület mellett egy 1816-ban állított kőkereszt is megbújik. A vidék leírhatatlanul szép, szőlősdombok, erdők, mezők hullámoznak a látóhatárig. Nem is gondolná az ember, hogy a kis zsákfalut övező dombokról milyen változatos táj tárul a kirándulók szeme elé.

- Tisztességes múltja van Csatárnak, amiről tudjuk, hogy a megye egyik legrégebbi települése. Ma azért dolgozunk, hogy a jövőnk is olyan legyen, ami megőrzi, gyarapítja az itt élők közösségét. Nem vitás, ebben nagy szerepe lehet a turizmusnak is. Történelmünkben több olyan eseménysorozat is volt, ami országos jelentőséggel bír, s ezek nagyobb figyelmet érdemelnének a mostaninál. Csatár kőhajításra fekszik Zalaegerszegtől, szinte megbújik a Kanizsára vezető főút mentén. Az autósok kiszabadulnak a városból, s elhúznak Csatár előtt, pedig néha ide is érdemes lenne bekanyarodniuk – mondja Mátyás László, aki Szálingerné Nemes Anitával, az IKSZT munkatársával igyekszik bemutatni a településüket.

De miért is lenne fontos megállni Csatáron? A már említett Petend-hegyi kápolnát és környékét Mátyás László csak „bemelegítésnek” szánta, onnét, visszafelé jövet fordulunk rá a Csatári-hegyre, ahonnét még pazarabb a messzeség. Persze csak akkor, ha olyan helyre érünk, ahol az elhagyott birtokokat még nem verte föl az akác, a bozótos, amin nem lehet átlátni.

- Nem is olyan régen pincék és szép kertek voltak erre is. A hegy alatt a külső falu látható, a Válicka völgyén túl, Bocfölde. No, meg a templomunk tornyát is megpillanthatjuk, amely körül a török időkig az ősi Csatár települt. A török elől az emberek beljebb húzódtak a dombok közé, később többen visszaköltöztek, de már nem a templom körül építkeztek, ez lett a külső falu. A magyarok bejövetelekor a falunk az őrvidék része volt, pajzs és fegyver kovácsok éltek itt. (Csatár szláv neve pajzskészítőt jelent.) A főútról is látszik a falu elején a volt tsz major, amit az egykori kovácsműhelyek helyére építettek. Az istállók alapjainak ásásakor régi tárgyak kerültek elő – mondja Mátyás László.

1993-ban a szigetvári hősnek, Zrínyi Miklósnak állítottak kopjafát a csatári templom közelében lévő domb szélén. Vajon hogyan került kapcsolatba a szigetvári hős Csatárral? Mindezt megtudhatjuk dr. Vándor Lászlótól a megyei múzeum igazgatójától, aki az avatáskor történelmi összefoglalót mondott a falu múltjáról, hangsúlyozva, Csatár egyike a jeles történelmi helyeinknek. A csatári kovácsok egy évszázadon át addig gyártottak itt fegyvereket, ameddig Szent László király Horvátországot a magyar koronához nem csatolta, s a továbbiakban nem volt szükség itt a határőrökre. A 11. század közepén eladományozták a falut a bajor földről bevándorló Gut-Keled nemzetségnek, melynek sarja, Márton ispán, II. Béla király engedélyével, a saját vagyonából Benedek rendi szerzetesek számára kolostort emeltetett. A kolostor őrizte azt a bibliát, amit a magyar kultúrtörténet felbecsülhetetlen értékeként tartanak számon, s amit egy évszázadon át a csatári kolostorban használtak. A bibliát azonban elzálogosították, s később a stájerországi Admont kolostorában került elő. A biblia jelentőségét az adja, hogy bár egy évszázadig itt használták, nem magyar munka, Salzburgban készült. Magyar vonatkozása a használat mellett az, hogy a lapjain a csatári kolostorral kapcsolatos bejegyzések találhatók. A két kötetből álló, 499 oldalas nagyméretű (56x42 cm) mű 31 nagy jelenetet, 11 egészlapos kánonképet és több mint 100 aranyozott és festett iniciálét tartalmaz. Ma a bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzik.

- Még nem láttuk a bibliát. A legközelebbi feladtunk, hogy megnézzük a könyvet, s képeket hozzunk róla. A kérésünket remélem, nem tagadják meg a könyvtárban, hiszen ezt a kincset több mint száz évig nálunk őrizték – véli Mátyás László.

Csatárnak azonban nem ez az egyetlen történelmi öröksége. Miután a Gutkeledek itteni ága a 15. században megszakadt, Mátyás király Kinizsi Pálnak adta Csatárt, majd a falu, Kinizsinek nem lévén örököse, Bakócz Tamásé lett. A kolostorból Bánffy Boldizsár létesített erődöt, majd I. Ferdinánd jóváhagyásával Zrínyi Miklós birtokába került a vár, aki az 1566-os végrendeletében az erősséget fiaira hagyta, s felesége számára is lakóhelynek jelölte. Az asszony itt értesült férje hősi haláláról, s valószínű ennek hatására, 1567-ben lemondott Csatárról és özvegyi jogairól. A várat az ezerötszázas évek végén a török elpusztította. A Zrínyiek emlékére 1993-ban oda állítottak emlékoszlopot, ahol az erődítmény lehetett.

- Szeretnénk a kolostor és a vár helyének országos védettséget kiharcolni, hogy méltó módon alakíthassuk ki a környékét. Sétányban, felvezető lépcsősorban gondolkozunk, emlékező táblákat helyzenénk ki, ami védettség nélkül nem lehetséges, mert nem a mi tulajdonunk a terület – vázolja a mai állapotokat a polgármester.

A templomot Oláh Ferenc sekrestyés mutatja meg, s számos történetet mesél róla. Az eredeti templomot a 13. század második felében építették, ami 1690-re romossá vált. 1738-ban állították helyre, majd 1781-ben egy oldalhajóval bővítették. Egy svájci-magyar kulturális együttműködés keretében az idők során leromlott templomot 1992-ben kívül belül teljesen helyreállították, csak a freskórestaurálás húzódott el. Oláh Ferenc a pompás freskókkal díszített oldalhajóról mondja:

- Ez a rész is fehérre volt meszelve. Két restaurátor hölgy félbetört borotválkozó pengével vakarta le a későbbi fedő réteget, s varázsolta elő ezeket a csodálatos freskókat.

A templom melletti régi iskola Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművészé.

- Jó hatással van rám ez a történelmi környezet. Becsületes, rendes embereket ismertem meg Csatárban, új gondolatok ébrednek, ami serkent a munkámban is – mondja.

- Tizenhét házhelyet alakítottunk ki a falu egyik szép részén, s már majd mindegyik elkelt, a nagyobb része be is épült. Most a sportöltözőt újítjuk meg pályázati segítséggel, s az óvodát is szeretnénk felújítani, szerencsére 28 óvodásunk is van – mondja a polgármester.

A két falurész közötti völgyben, még a rendszerváltás előtt egy víztározó is létesült. A bekerített tó ma magántulajdonban van.

- Rendeznem kellett a tó engedélyeit, a halgazdálkodásra vonatkozó törvények kedvezőtlenül változtak. Az biztos, nem fogok horgászjegyeket árulgatni, s nem szándékozok horgászegyesületekkel sem szerződni – mondja határozottan a tulajdonos Takács Lajos.

- Egy csodálatos Pávakörünk viszi messze a jó hírünket. Az idén, kiemelt arany minősítéssel bekerültek a XII. Vass Lajos Népzenei Verseny döntőjébe, ami novemberben lesz. Jómagam 1998-tól vagyok polgármester, s a képviselőtestülettel soha nem kergettünk rózsaszín álmokat. Azért dolgozunk, hogy az itt élő 530 lakos elégedett legyen a faluban. Ahol az emberek jól érzik magukat, oda a vendégek is szívesen jönnek. Igyekszünk megmutatni a mai Csatárt, benne a figyelemre méltó múltunkat is – mondja Mátyás László.