A felmelegedés vesztesei leszünk?

A felmelegedésnek lesznek vesztesei, de nyertesei is. A globális felmelegedésről szóló előadásán hallottuk ezt dr. Anda Angélától. Mezőgazdász hallgatóknak beszélt a Pannon Egyetem Georgikon Karának Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszékén. A tanszékvezető egyetemi tanár az elődás után a mi érdeklődésünkre is válaszolt.

- Hirtelen, kataklizmaszerű változásra nem kell számítani, ahhoz valamilyen hatalmas természeti katasztrófának kellene bekövetkeznie. Viszont fokozatos melegedés indult meg, ami valószínűleg folytatódni fog, legalábbis semmi nem mondja azt, hogy eljegesedés következne. Erről pár évvel ezelőtt lehetett olvasni. Az amerikaiaknál jelent meg olyan publikáció, ami az óceáni szállítószalag (melynek része a Golf-áramlás is) lelassulását feltételezte. A Golf-áramlás melegíti Európa partvidékét, s ha az jelentősen lassulna vagy leállna, jégkorszak következhetne. A világon jelenleg futó 17 globális időjárás-előrejelző modell közül egyik sem jelez ilyesmit - nyugtatta meg a laikus érdeklődőt a professzor asszony.


Megtudhattuk tőle, a földtörténet évmilliárdjai során már számos hideg és meleg korszak váltotta egymást, a klíma sosem volt állandó. A jégkorszakok idején 8-10 fok volt az évi középhőmérséklet. A legkellemesebb időszak valószínűleg a kréta kor lehetett, a 18-20 fok körüli évi középhőmérsékletével. Most a 15 fokos átlaghőmérsékletű korszaknál tartunk, félúton az előbbiek között.

- Tudják, hány évre kellene visszamenni a földtörténeti múltban, hogy ugyanolyan hőmérsékleti körülményeket találjunk mint, amit napjainkban átélünk? Nem túl messze, 123-125 ezer évre. Akkor pont olyan volt az időjárás, mint most. Mindenre van példa a Föld múltjában.

- Viszont a régi változásokhoz nekünk embereknek még nem volt közünk. Most igen. Ez nem ad hozzá valami kiszámíthatatlant?

- Ami nagy különbség, a változás foka, sebessége. Korábban százezer, millió évek teltek el, amíg változott a hőmérséklet. Lehetőséget adott az élőlényeknek az alkalmazkodásra. Mostanság nagyon gyors a változás, amihez már egyre kevésbé lehet alkalmazkodni. Monoton növekszik a szén-dioxid koncentráció, az üvegházhatás erősödésén keresztül ez az egyik oka a globális felmelegedésnek. De tudni kell, hogy más üvegházi gázok is vannak, amelyek egységnyi tömegre vonatkoztatva sokkal hatékonyabbak a szén-dioxidnál, csak kevesebb van belőlük. A metánnak például 23-szoros a melegítő potenciálja a szén-dioxidéhoz képest. Sajnos a metán koncentrációja is növekszik, és ami nyugtalanító, rossz esetben időzített bomba lehet. A magas földrajzi szélességeken, a tundrán és a tajgán, az állandóan fagyott területeken óriási mennyiségű metán van a földbe zárva. Ha a globális felmelegedés hatására a talaj északon egyszer felenged, a metán felszabadul, és akár természeti problémát is okozhat. Ezt sem lehet kizárni. Erőteljes üvegházi gázok a freonok, ezek közül az elsőként előállítottnak, a CRC-11-nek 4600 szoros a melegítő potenciálja a szén-dioxid-hoz képest - említett néhány olyan veszélyforrást, amelyeknek a gyarapodása az emberi tevékenységhez köthető.Mindezek ellenére dr. Anda Angéla szükségesnek tartotta tisztázni: az üvegházhatást nem szabad kártékony dolognak képzelni. Alapjában véve pozitív hatású jelenség. Ha nem létezne, mínusz 18 fok lenne az évi középhőmérséklet a Földön. De a fokozódása, a gyorsuló melegedés is gondot okoz, most ez utóbbitól kell tartanunk.

- Tehet valamit e folyamat módosítására az ember?

- Azért említettem egy példaként a freont, mert nincs a természetben, csak mi gyártjuk. Véleményem szerint amit tehetünk, az az energiafelhasználással, az energiatermeléssel van összefüggésben, mert ezek nagyon magas szén-dioxid kibocsátással járnak együtt. A maga lehetőségei szerint mindenkinek tenni kell vala-mit az energiatakarékosságért.- Említette, e gyorsuló globális felmelegedésnek lesznek vesztesei és nyertesei, ezt hogyan kell érteni?

- Európa magasabb földrajzi szélességű területei a nyertesei lesznek, mert ott a felmelegedés együtt fog járni a csapadék növekedésével. Az alacsonyabb földrajzi szélességeken levő területek a vesztesei lesznek, mert itt a felmelegedés a csapadék csökkenésével társul. Mi a kettő között közepes földrajzi szélességen vagyunk, valószínűsíthetően a vesztesek között. A csapadék csökkenése akkor várható, ha a felmelegedés mértéke csupán 1-2 fok lesz. Ha ennél magasabb értéket prognosztizálunk, az valószínűleg a csapadék növekedésével járna együtt - engedett bepillantást a meteorológus kutató a hőmérsékletváltozáshoz kapcsolódó, lehetséges jövőképekbe.

Érdeklődésünkre, mi lehet a mezőgazdasági következménye a felmelegedésnek, dr. Anda Angéla elmondta, a legsúlyosabb következménnyé a csapadékhiány válik. Most még a feltételes öntözés zónájában élünk, tehát az évek többségében öntözés nélkül is tudunk termelni a szántóföldeken. Ha átlépünk egy határt, ez a helyzet megszűnhet. A csapadék mennyisége valószínűleg csökken, ráadásul a tapasztalatok szerint eltolódhat majd az éves maximum a növények számára kedvező tavaszi, nyár eleji időszakról.

- Óva intenék azonban mindenkit a teljes vetési struktúra átalakításától. Azon viszont már el lehet gondolkodni, hogy a jelenleg termesztett növényfajták közül a szárazságtűrőbbeket válasszuk, továbbá át kell térni a vízmegtartó talajművelési módokra, ezek már nem ismeretlenek a mezőgazdászok előtt. És nem ártana felkészülni az öntözéses gazdálkodásra sem.


Elismerések és a kutatómunka
Dr. Anda Angélát 2005-ben a FAO részesítette elismerésben tudományos munkájáért, majd 2007-ben a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét vehette át a globális felmelegedés kutatásáért és oktatásáért. Egyik területéről szólva elmondta, többek között részt vesz egy a kukoricáról szóló szimulációs modellezésben. A hallgatóit is bevonva a munkába, a növényre és az időjárásra vonatkozó adatok sokaságát rögzítik, s különböző jövőképeket alkotva szimulálják, milyen potenciális változások várhatók kutatásuk tárgyát illetően.