Beck Zoli: „A dal akkor jó, ha elhiszem a színpadon álló csávónak, amit mond”

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár a hagyományok szerint a Sétálóutcára szervezte könyvheti programját, hogy minél többen részesei lehessenek a kulturális élménynek. Dr. Beck Zoltánt – aki rendhagyó, zenés irodalomórát tartott – a gimnázium irodalomtanárainak javaslata alapján hívták meg a szervezők.

– Az a klasszikus elképzelés, miszerint a popzenét a populáris kultúra alacsonyabb rendű részébe sorolják, a szépirodalmat a magas kultúrához, ez valószínűleg nem állja meg a helyét. Akkor működik jól mindenfajta alkotó tevékenység, ha arra törekszik, hogy átlépje a saját határait. Sok vita van arról, hogy az irodalmiság valójában mi. Keresztes József irodalmár mondta, hogy egy vers megbukik, ha van benne egy rossz sor, egy dalszöveg pedig jó, ha van benne legalább egy jó. A rock and roll zenészek azt szokták mondani, hogy az a jó, ha megvan a bemondás, valami olyan, ami egy sorba sűrítve képes megfogalmazni a dal által képviselt életérzést. Minden dal akkor jó, ha van egy állítása a világról. Annyi a kérdés, elhiszem-e a csávónak, aki a színpadon áll, amit mond. Ha elhiszem, jó, ha nem hiszem el, nem jó – véli a zenész, adjunktus.