Hírek

2017.08.07. 19:35

Izsák János két évet szánt rá - Vízimalmok a Zala folyón és most már az internetes lexikonban is

ZALAEGERSZEG Ma aztán tényleg igaz, hogy az ismeret a világ minden pontján hozzáférhető, mondhatni az internet jóvoltából "a tudás az utcán hever".

Arany Horváth Zsuzsa

Mégis számtalanszor kiderül, érdemes óvatosan bánni azzal, amit az interneten találunk. A hitelesség olykor nem sajátja a mindentudó honlapoknak, pláne a szabad szerkesztésűeknek.

Izsák János egyetemi tanár jó pár éve elhatározta, rajta ne múljék, a saját alapos és hiteles ismereteit megosztja a Wikipédia oldalon. Meséli, két évébe telt, mire a "zalai vízimalmok" szócikkben minden a helyére került.

A Béri testvérek malma, a turbinakamra falának maradványait látjuk. Andráshida

Lapunk az elmúlt évtizedben többször is beszámolt arról, hogy a - magyar tudománynak több jeles férfiút (Izsák Imre csillagász, Morandini Tamás építész, Izsák Gyula Endre tanár) is adó - hírneves zalai Izsák család tagja szívügyének tekinti a Zala folyón valaha állt vízimalmok emlékének őrzését, sőt azt is, hogy a ma embere visszakapjon valamit a 40-50 évvel ezelőtti idillibb állapotokból.

Amikor még 37 malom járt Kehida és Zalalövő között a megye folyóján.

Schlésinger-malom Zalaszentgróton. Állami tulajdon - Fotó: Kummer Gyula

- Én a folyó mentén gyerekeskedtem, horgásztam, fürödtem, innen a vonzalom - mondja Izsák János, aki nem tett le arról, hogy a döntéshozókat rábeszélje, némileg alakítsák vissza a Zala partját.

Addig is legyen tiszta a vízimalmok története.

- A Wikipédia magyar szerkesztői elérhetők, de nem könnyen. Szerkesztheti bárki, de a szerkesztőségnek jogában áll döntést hozni a tartalmakról - avat a szócikk készítés nehézségeibe a tanár úr. - A laptörténet egyébként megmutatja, ki mikor mit írt hozzá egy-egy témához. A vízimalmoknak szerencséjük van, volt, aki bábáskodott a szócikk felett, de az utóbbi hetekben nem érhető el.

Izsák János - Fotó: Pezzetta Umberto

Miért választotta az ismeretterjesztés e rögös útját Izsák János?

- A könyvtárban elhelyezhetek sok értékes tanulmányt, de biztos lehetek benne, sokakhoz nem jut el. Így azonban a világ másik szegletében is olvashatják, hiszen angol fordítás is létezik. Most már, ha például valaki tudni akarja, milyen malom működött például Zalalövőnél, beírja a keresőbe, és minden adat precízen a rendelkezésére áll. Ráadásul képgaléria gazdagítja az ismereteket, ehhez Kummer Gyula volt nagy segítségemre, ő készítette a térképet is, amely mutatja, hol helyezkedtek el a malmok a folyó mentén. A laptörténetből láthatjuk is, hányan látogatták meg. Angolul is megtekintették már a javított változatot, jelenthetem örömmel, pedig csupán 3 hónapja van fenn az interneten. De ott lesz 5-10 év múlva is.

Mit találunk a szócikkben?

"Hajdu Imre, Izsák János, Jakosa Árpád, Kummer Gyula, Marx Mária 2005 körül határozta el a Zala folyó mentén lévő vízimalmok dokumentációjának gyűjtését", olvasható a szócikkben. "A teljesnek tekinthető felsorolás alapja egy, a Zala Megyei Levéltárban őrzött 1949-es lista. Már korábban megsemmisült malmok is szerepelnek a listán, ezek mára már inkább csak a helyi lakosok emlékeiben élnek. A mellékelt térképen a piros színnel jelzett malmok ma már csak dokumentumokban és a helyi lakosság emlékezetében élnek.

- Én évekkel ezelőtt még egy honismereti szakkört is szerveztem a Zala folyó malmainak történetéhez, sajnos, időközben elfogyott a lelkesedés.

Huszár Ernő boncodföldei malmán délről volt a malomgödör, hátrébb még van néhány betonmaradvány

A tájismeretben jeleskedő Izsák Jánosé azonban nem. Úgy érzi, a földrajz, a biológia, az élővilág, a helytörténet, a hazai gazdaság- és ipartörténet szimbiózisa érhető tetten a Zala folyó élettörténetében. Az egyetemi tankönyvek szerkesztésében is részt vevő, az akadémiai ökológiai bizottságban tagként tevékenykedő, a szombathelyi főiskolai biológiai tanszéket megszervező matematikatanár talán édesapjától, Izsák Gyula Endrétől örökölte a Zala folyó iránti elhivatottságát, hiszen az apa 1966-ban a Magyar Nemzetben tette szóvá a folyószabályozás számos várható kedvezőtlen következményét.

- Belátható persze, a világ nagyot változott, a hajdani, 1945 után államosított malmok kis kapacitása ma már nem felelne meg a termelési követelményeknek, a strandolási szokások is átalakultak, de talán egy szakaszon megmutathatnánk, milyen tekintélyes volt a Zala hajdanán. Körülötte újjáéledhetnének a rétek, a vizes élőhelyek víziállatoknak adhatnának otthont.

A nem egységes fénykorú malmokból ma már kevés látható, ami megmaradt, azok sem kaptak műemlékvédelmet.

Noha ez is a nemzeti örökségünk része. Jelenleg az internetes szócikkben.



Ezek is érdekelhetik