Hírek

2017.08.25. 18:25

Hit nélkül nem lehet élni - Csodálatos gyógyulások Csatkán, a cigányság zarándokhelyén

HÉVÍZ, ZALALÖVŐ Komárom-Esztergom megyében van egy kis település: Csatka. A faluba évről évre több ezer hívő látogat el: hazánk, sőt Kelet-Európa legnagyobb cigány zarándokhelye a templom és a mellette lévő – sok gyógyult beteg szerint – csodatevő forrás.

Keszey Ágnes

A Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó területen egy kápolna is áll, s benne egy kereszt, ami már háromszor kapott pápai áldást. Készíttetője, a zalalövői Kövesi Csaba tavaly hozta létre az Áldott Kereszt Egyesületet és Szeretetszolgálatot, melynek munkáját a hévízi Miklós Péter is segíti. Az egyesület célja a zarándokhely felújítása, a munkálatok már megkezdődtek.

A hazai cigányság búcsújáró helye Csatka. A Mária-út része a zarándokhely, melynek felújítása zalai kezdeményezésre indult el.

Ver, tép, vérez az élet vad vihara. Segíts az éjben és vészben, Mária. S lesz-e az éjnek fénylő csillaga? Csak te tudod csatkai Szűzanya - szól a fohász A csatkai búcsús könyörgése című versben.

Szűz Mária szobra a csatkai búcsújáró hely temploma előtt Fotó: A szerző

Erdő szélén áll a közel másfél évtizede emelt kápolna Csatkán, benne azzal a kereszttel, ami már háromszor kapott pápai áldást, s ezzel sokaknak utat mutat. A Mária-út része a kegyhely, a keresztút kőből faragott stációival. Átellenben áll a nagy templom, előtte Szűz Mária szobra, kicsit lejjebb a Szentkút, melynek vize a hívek szerint lábfájás gyógyítására, bénaság ellen hat. De más csodás gyógyulásokról is beszámol egy 1885-ben készült jegyzőkönyv, melynek sorai a Weisz János lelkész által összeállított, 1970-ben írt Csatka-Szentkút története című kiadványban olvashatók: a fiatal pagonyban fekvő, négy hatalmas ősrégi bükkfától körülvett szentkút bámulatos gyorsasággal gyógyítja a szembajokat, töréseket, mérges sebeket, fekélyeket.

Fotó: A szerző

- A legnagyobb összekötő erő a hit - vallja a zalalövői Kövesi Csaba.

Mint meséli, 2003-ban (akkor önkormányzati és kisebbségi képviselő volt) kaotikus volt a cigányság helyzete, ám jött egy sugallat, hogy menjenek ki a pápához és kérjenek áldást a magyarországi cigányságra,

- Keresztes Szilárd püspökkel együtt kétszázan indultunk a Vatikánba: mindannyiunkat megáldott a pápa. Faragtattam egy keresztet, ami szintén áldást kapott II. János Páltól. Úgy gondoltam, ezt Csatkára, Kelet-Európa egyik legnagyobb cigány zarándokhelyére kellene vinni - idézte fel.

Fotó: A szerző

Az egyház és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat is felkarolta a kezdeményezést. Kövesi Csaba felkérésére Czigány István tervezett egy kápolnát, melyet a kisebbségi önkormányzat építtetett meg, a kezdeményező pedig elkészíttette az ablakokat és az ajtókat. Országjáró körútja után ebbe a kápolnába került a kereszt. Aztán tíz évvel később - ugyancsak Kövesi Csaba kezdeményezésére - Székely János püspökkel, az egyház cigánypasztorációs vezetőjével ismét elindultak a Vatikánba a kereszttel és azt Ferenc pápa is megáldotta.

- A pápa úgy fogalmazott: a cigányság nem az egyház peremkerületén van, hanem az egyház szívében. Ekkor a Vatikánban magyarul mondták el a katekézist.

Kövesi Csaba Fotó: A szerző

Két év múlva, egy nemzetközi cigánytalálkozóra a Kövesi Csabával együtt induló zarándokok újra elvitték a Vatikánba a keresztet, mely ismét pápai áldást kapott. Ezek után született meg az elhatározás, hogy létrehozzon valamit, legyen a keresztnek gondozója, legyen, aki figyel rá.

- A magyarságnak van egy Szent Koronája, a cigányságnak Magyarországon lett egy áldott keresztje. Mindkettő a pápától jött: egyiket küldte, másikat vittük és elfogadta, megáldotta - mondta Kövesi Csaba az Áldott Kereszt Egyesület és Szeretetszolgálat létrejöttének ötletéről, melynek alapítója és elnöke.

Jobbról Kövesi Csaba és neje a csatkai kereszttel a két évvel ezelőtti pápai áldás idején Fotó: Archív

Sok-sok céljuk közül az egyik első a csatkai búcsújáró hely felújítása, ehhez együttműködési megállapodást is kötöttek az egyházzal. A több ezer hívőt vonzó zarándokhely területén minden elöregedett, sok minden balesetveszélyessé vált, repedeznek a támfalak, a kápolna és a templom renoválásra szorul, a szabadtéri padsor sok helyen széttört, a zarándokok rendelkezésére csak pottyantós vécék állnak. Az egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériumától támogatást kapott a felújítások első ütemére.

- Ekkor jött ismét egy sugallat, hogy jelentkezzünk be Ferenc pápához a november eleji audienciára és kérjük, hogy ha a felújítás befejeződik, jöjjön el Magyarországra és szentelje fel hazánk és Kelet-Európa egyik legnagyobb cigány zarándokhelyét - mesélte el álmát Kövesi Csaba.

Az ő felkérésére csatlakozott az Áldott Kereszt Egyesület munkájához tanácsadóként, a munkaszervezet vezetőjeként a hévízi Miklós Péter. Fél éve dolgoznak együtt, azóta már sok téren történt előrelépés, és támogatáshoz is jutott az egyesület.

- Csabának volt az ötlete, hogy kérjünk áldást Csatkára és a munkálatokra, hogy a szervezet kapjon szakrális felhatalmazást az egyház fejétől. A csatkai áldott kereszt szellemisége határozza meg működésünket, szolgál erkölcsi alapként. Székely János püspök a felügyelőbizottságunk tagja, jelenléte nagyon fontos, hogy szakrális kérdésekben megadja az irányvonalat. De kemény munkára is szükség van, aminek meg kell, hogy legyen az eredménye.

A kápolna őrzi a háromszor is pápai áldást kapott keresztet, mutatta a felújításra váró épületet Miklós Péter Fotó: A szerző

A tanácsadó hangsúlyozta: a felújítás nem pusztán külső rekonstrukció, sokkal mélyebb jelentősége van.

- A cigányság nagyon vallásos, a kultúrájukba mélyen beépült a katolikus keresztény hit. Akkor kezdődtek a problémák, amikor részben hitüket vesztették, s elkezdtek eltérni a katolikus hittől. Ezért is nagyon fontos a cigánypasztoráció. A csatkai zarándokhely a cigányság felzárkóztatásában is segíthet. A hit mind az etnikum, mind a kultúrájuk meghatározó és megtartó ereje. A keresztény hitnek is köszönhető, hogy képesek voltak megőrizni önmagukat és hagyományaikat. Összeköti őket és segít abban, hogy egyet előreléphessenek - részletezte Miklós Péter.

Nem csak a meglévő kápolna és a templom külső és belső rekonstrukciója, a terület rendbetétele, a közműhálózat kiépítése, a híveket kiszolgáló infrastruktúra kialakítása a cél, újabb tervek is vannak. Szeretnének létrehozni egy, a cigányságot bemutató múzeumot, később vasárnapi iskolát és szálláshelyet is kialakítanának a zarándokoknak. Az egyesület céljai közé tartozik a rászorulók segítése is. Miklós Péter úgy fogalmaz, ez példa arra, amikor a cigányság nem kér, hanem ad: próbál segíteni honfitársainak. A csatkai csodák elismertetését is feladatul tűzték ki.

- Hit nélkül nem lehet élni. Vannak emberek, akik magukban építik fel a saját kápolnájukat, de vágynak szent helyekre. A cigányságnak lényeges lenne, hogy kapjon egy szent helyet. Nekünk az a feladatunk, hogy elindítsunk egy nagynak látszó dolgot. Most szórjuk el a magot, hogy egy kegyes cél megvalósuljon. Bízom benne, hogy az egyház segítségével és a megfelelő emberek hozzáállásával meg tudjuk valósítani - szólt a többéves munkáról Kövesi Csaba.

Ezek is érdekelhetik