Megtelnek a zalai kamrák polcai

Most, augusztus közepén még kitart az uborka, a hagymának szezonja van, már almapaprikát is lehet savanyítani, viszont a paradicsomnak még érnie kell, mielőtt elkezdődik a befőzése, a káposzta pedig majd őszre lesz használható. Az ügyes háziasszonyok kamráiban a sárgabaracklekvár és kompót már az üvegekben, hasonlóan a cseresznyéhez és a meggyhez, viszont az őszibarack második érését csak ezután szüretelik és a szilva is csak nemrég kezdett el érni, vagyis a kamrák savanyúsággal, lekvárral, kompóttal való megtöltése már elkezdődött, de még koránt sincs vége.

Lovásziba, az Olajbányász Nyugdíjas Klub hölgytagjainak nagy tapasztalata van már a savanyúságok, befőttek, lekvárok készítésében. Időt, energiát nem sajnálva évről évre feldolgozzák a nyár zöldségeit, gyümölcseit és megtöltik a kamrát.

- Mindenből egy keveset ültetünk – kezdte házigazdánk, Kovács Béláné, Kati néni. - A nagyobb kert a hegyen van, de itthon a ház előtti kiskertben is megterem, amire szükség van. Zöldség, sárgarépa, hagyma, fokhagyma, krumpli, uborka, paprika, paradicsom, cékla, kukorica, de most spárgatök, futóbab és dinnye is van. Ha sikeres a vetés és a termés, utána gondolhatunk a savanyításra.

A lovászi Olajbányász Nyugdíjas Klub tagjai, Kovács Béláné (balra), Kovács Jánosné (jobbra) és Tóth Károlyné évek óta készít savanyúságokat, lekvárokat, befőtteket. Az uborka, gyöngyhagyma savanyúságként, a sárgabarack, az eper lekvárként, a meggy és a cseresznye kompótként került a polcokra. A többi zöldség és gyümölcs még ezután érik

- Olyan magokat veszünk – vette át a szót Tóth Károlyné, a nyugdíjasklub vezetője – amelyekből eltevésre alkalmas termés fejlődik, nem mind ilyen. Idén elég jó az idei uborkatermés, lehetett eltenni bőven, de szépen érett a zöldborsó. Én a kertben annak a helyére ültetem a zöldbabot, ez is hamarosan terem. A paprika, paradicsom, fehér- és sárgarépa, illetve a tök is megtalálható kis házi biokertészetünkben, ahol vegyszereket egyáltalán nem használunk.

A beszélgetés közben az is kiderült, hogy azért sárgul az uborka levele, mert a növény magnéziumhiányos, ilyenkor keserűsós oldattal érdemes megpermetezni, amelyik levél sárgult, az lehull majd új levelet hajt az uborka.

- Az eltevést jobbára mindannyian úgy csináljuk, ahogy anyáinktól látjuk – folytatta Tóth Károlyné. - Két ismert változata a hideg vagy meleg felöltőlé használata. Én nem dunsztolok, forró vízzel készítem a savanyítólevet, majd miután kihűl, ráöntöm a zöldségekre és lezárom.

Több receptje is van ennek és persze az egyéni ízlés szerint is alakítják.

- A liter vízhez két deciliter 10 százalékos ecetet teszek – mondta a receptet Kovács Béláné. - Hozzá 10 deka cukor és 6 deka só és teszek bele koriander- és mustármagot, babérlevelet, borsot és kaprot az üveg aljára az uborkához, de van aki tesz belel szőlőlevelet, meggyfalevelet.

Első a sorban az uborka, aztán paprika. Az almapaprikát egészben vagy félbe vágva, a hagyma, a csalamádé a sor végén, ahhoz már a káposztának is be kell érnie. De vegyesen is kerülnek az üvegbe a zöldségek közül, egy-két erőspaprikával. Ennek az elegynek egészen különleges, finom íze lesz.

Persze a tapasztalt háziasszonyoknál is előfordul, hogy felforr az uborka, különböző praktikákat alkalmaznak ez ellen.

- Ne tegyünk a savanyúságot meleg helyre, mert az nem tesz jót. A spájz hűvös padlójára teszem először – mondta Tóth Károlyné – és nem lehet megmozgatni az üvegeket. Amikor már hűvösebb az idő szeptemberben, akkor kerülnek fel a polcokra. Nálunk nagyon népszerű az a fajta savanyúság, amihez leszeljük 4 kilogramm uborkát, ahhoz 1 kg hagymát, ezt lecukrozom, ecet kerül rá, majd egy éjszakán át állni hagyjuk, következő nap pedig üvegbe kerül. Ez nem forr fel soha. Két évig is eláll.

A paradicsomok már elég szépen kezdenek érni, de a befőzésig még várni kell. Ennek feldolgozása sem megy egyik percről a másikra, az érett piros fejeket össze kell vágni, a beteg részek nem kerülhetnek bele, aztán addig kell főzni, amíg a héja leválik a húsról, vagy ahogy a zalai háziasszony szakzsargonban használatos: megpöndörödik a héja. Utána jön a passzírozás, majd a forralás, kerül bele cukor és só, ki hogyan szokta, majd üvegbe öntik és szárazdunsztba teszik.

Kovács Béláné azt mondja: a jó savanyúságok, befőttek elkészítéséhez elengedhetetlen a jó termés

A gyümölcstermésnek idén nem kedvezett az időjárás, de volt, ami szépen termett.

- A szezon az eperrel kezdődik, abból volt bőven -  mondta Kovács Béláné. - Kajszibarack is szépen termett, pedig ritkán tudtam eddig befőzni, de most még másnak is tudtam adni. Az őszibarack is érik még, mellette a körte, vilmoskörte, a szilva, szépen van az almafán is.

- Nálunk termett füge is, így abból is tudtam lekvárt készíteni – fűzte hozzá Kovács Jánosné. - Meghámoztam, összevágtam, felforraltam, cukrot tettem hozzá, összeturmixoltam és üvegbe tettem. Ennyi. Tartósítószernek jobbára mindannyian szalicílt használunk.

- Régen is ezt használták, használtuk és azóta is ezzel tartósítunk – mondta Tóth Károlyné. - Egy időben próbálták kivonni a forgalomból, de gyógyszertárakban kapható most is. A nátrium-benzoát  nem vált be, próbáltam azzal is tartósítani, de felforrt az uborka.

Házigazdánk, Kati néni, illetve Torma Judit lenti-hegyi őstermelő, a savanyúság- és befőttkészítés másik szakértője is szabadkozott, hogy fotózás szempontjából nem elég látványosak még a kamrák polcai, de azért, elnézve az eddigi betakarítást, már így is számos zöldség és gyümölcs üvegbe került.

Pedig azt mondják, az igazi szezon csak ezután jön. A paradicsom, a paprika, a káposzta, a lecsó, a szilva- és őszibaracklekvárok, valamint ezekből a befőttek is csak a következő hetekben készülnek el, amikor kellően beérik az alapanyag.