Az embereket bosszantja, a fecskéknek táplálék - Megkezdődött a szúnyogirtás a Balaton térségében

Az idei szúnyogirtás kapcsán sokáig kérdéses volt a finanszírozás és az időjárás is közbeszólt: bár hét elejére tervezték, az addig szeles idő miatt csak pénteken tudták megkezdeni a munkálatokat. A hatékonyság miatt fontos, hogy a hatóanyagot ne fújja szét a szél, oda kerüljön, ahol a szúnyogok tenyésznek.

Bár a balatoni nyárhoz a szúnyogok is hozzátartoznak, a tóparti települések törekednek arra, hogy a zümmögő, vérszívó rovarok ne bosszantsák a lakókat és a nyaralókat. Évek óta a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség szervezi a szúnyoggyérítés lebonyolítását. Szakértők bevonásával döntenek arról, hogy mikor kell és lehet elvégezni a biológiai és a kémiai irtásokat.

Benke Szabolcs.

– A szakemberek (a Pannónia Központ Kft. munkatársai) megvizsgálták a parti zóna és a háttérterületek nádas-mocsárrét komplexumainak időszakosan víz alatt álló részterületeit és mivel a korai fejlődésű csípőszúnyog fajok lárváinak számottevő egyedszám megjelenését tapasztalták, ezért javasolták a biológiai lárvagyérítés megtartását. A Balatoni Szövetség ez alapján megrendelte közel 1200 hektárnyi területen a védekezést. -közölte érdeklődésünkre Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke.

Az idei szezonban hat kémiai és egy biológiai irtást terveznek a Balaton térségében, a rendelkezésre álló összegből ezt finanszírozni tudják.

– A költségek vállalásába az összes tóparti önkormányzat beszállt. Minden település maga határozta meg, hogy mekkora területen szeretne védekezni, ez alapján lettek megállapítva a költségek. Az elmúlt évhez hasonlóan 80 millió forint körüli összegről beszélünk a munkálatok kapcsán. – ismertette a BSZ elnöke.

Az idei szúnyoggyérítés a biológiai irtással vette kezdetét: repülőgépről juttatták ki a hatóanyagot pénteken.

Sáringer- Kenyeres Tamás.

– A biológiai gyérítés azt jelenti, hogy célirányosan juttatjuk a készítményt: csak azokra helyekre, tocsogó vizekre, ahol a szúnyogok lárvái élnek. A vízen keresztül fejti ki hatását, bekerül a gyomrukba és egy speciális kémiai folyamaton keresztül a lárvákat elpusztítja, tehát a szúnyog nem fog kirepülni. – mondta el Sáringer- Kenyeres Tamás, a Pannónia Központ Kft. szakértője.

Az elmúlt évek felmérései és tapasztalatai alapján egy-egy szezonban átlagosan kettő biológia és öt kémiai kezelés volt a tó környékén. A kémiai szert is repülőgépről szórják, azt a lakott területek felett.

– Ez csípésszám – mérést követően történik meg. A határérték ötven csípésszám óránként, egy főre vonatkoztatva – ha ezt elérjük, akkor rendeljük el a kémiai gyérítést. Kifejezetten az embert bántó csípőszúnyogok ellen védekezünk. - ismertette a szakértő.

Az idei évben a lárvatenyészetek felmérései alapján átlagos évre számíthatunk. A teljesen szúnyogmentes övezet nem érhető el: hiszen gyorsan vándorolnak egyik helyről a másikra, három- négy kilométert is képesek repülni az áramlatok segítségével. De a természet rendjét tekintve ez nem is lenne örömteli.

– Az elmúlt évek monitoringadatai szerint a szúnyoggyérítés jelentősen befolyásolja az élővilágot: a kémiai szerek nem szelektívek és más rovarokra is hathatnak. Madártani szempontból a biológiai módszer kedvező. A cinegefélék: a kék, a szén – és a barátcinege, a molnár-és a füstifecske, a házi rozsdafarkú, a vörösbegy, fülemülék természetes táplálékai közé tartoznak a szúnyogok. Az utóbbi tíz évben például a molnárfecskék hetven százaléka eltűnt és a füstifecske állománya is jelentősen lecsökkent. Hangsúlyozom, ez nem pusztán a szúnyogirtás miatt van, sok helyen leverték a fészküket, a vándorlás közben és a klímaváltozás miatt is jelentősen csökken a számuk, de a táplálékhiány jelentősen befolyásolja a madarak létszámát, éhen halnak. – mondta el Benke Szabolcs, a Magyar Madártani Egyesület fenékpusztai madárgyűrűző állomásának vezetője.

Ez örök körforgást jelent: ha kevesebb a szúnyogokat fogyasztó madarak száma, akkor a rovarok szaporodnak el, ez is hozzájárul a gyérítés szükségességéhez.