Intim bajaink orvoslói - új szakambulancia a kanizsai kórházban

A szülészeti-nőgyógyászati osztály keretein belül dolgozó szakambulancia vezetőjét, dr. Oláh Orsolyát kérdeztük a hiánypótló szakrendelés  lényegéről.

– A medencefenéki vagy inkontinens panaszokkal küzdő páciensek  sokszor nem szívesen beszélnek a panaszaikról. Ez természetes, hiszen a test legintimebb területét érintik, és a tünetek  kínosnak, zavarba ejtőnek tűnhetnek. Pedig nagyon fontos, hogy merjenek  szakemberhez fordulni, és  tudják is, hogy hova – indokolja az ambulancia elindításának fontosságát a szakember.

Annál is inkább, mivel az átlagéletkor növekedésével egyre több nőt érint ez a főként idősebbeket sújtó betegségcsoport, így az ilyen centrumok szerepe felértékelődik. Lássuk, konkrétan milyen  típusú betegségek kezelése zajlik itt?

Dr. Oláh Orsolya (balról) és Molnár Eszter asszisztens konzultál az új kanizsai szakambulancián. Fotó: Szakony Attila

– Összetett kórképekkel találkozunk – válaszol dr. Oláh Orsolya. – E betegségek alapját általában a medencefenék izomzatának és kötőszöveteinek meggyengülése adja. Tekintettel arra, hogy a medencefenék több szervet is magába foglal, az elváltozások is komplexek. Nőgyógyászati, urológiai, sőt akár a végbelet is érintő sebészeti elváltozások együtteséről van szó, esetenként neurológiai vonatkozásokkal. A leggyakoribb ilyen betegségek a hüvelyfali és méhsüllyedések, az ehhez gyakran társuló stressz-inkontinencia, ritkábban székletinkontinencia, de  vizeletelakadás, vagy komoly székrekedés is előfordulhat. Korábban, ha egy páciens ilyen panaszokkal orvoshoz fordult, sok esetben a nőgyógyász, az urológus vagy sebész tovább irányította újabb szakemberhez vagy intézménybe, hogy az összetett panaszokat fel tudják mérni. Szakambulanciánkon ez a kivizsgálás lerövidül, pontosabb diagnózis születik és a kezelési tervet is felállítjuk. Gyakorlatilag „házon belül" el tudunk végezni minden szükséges vizsgálatot.

S hogy melyek ezek?

– A páciens alapos kikérdezését fizikális vizsgálat követi, majd a vizeletet elemezzük, kiderítve, tartalmaz-e gennyet, vért vagy cukrot. A tenyésztésből az is kitűnik, nem  húgyúti fertőzés áll-e a háttérben. Ezt hüvelyi ultrahangvizsgálat követi, melynek során feltérképezzük a kismedencei szerveket. Vizelettartási panaszok esetén úgynevezett urodinamikai vizsgálatra is szükség van, ami a vizeletürítés sebességét, mértékét, s a húgyhólyag izomzatát feltérképezve rámutat, mi okozza az inkontinenciát. Ebben az urológiai osztály van  segítségünkre.

A fenti beavatkozások révén elkülöníthetők a hasonló képet adó, de másfajta eredetű betegségeket, például egy állandó vizeléssel járó cukorbetegség vagy krónikus gyulladás. A differenciáldiagnosztikában óriási segítséget jelent, hogy egy csapatban dolgozik a nőgyógyász, az urológus, esetleg  a sebész, továbbá mód van neurológiai, belgyógyászati konzíliumra is.

Ha már tudják a baj okát, következhet a kezelés.

– Többféle módszer áll a rendelkezésünkre. Néha elég leadni a súlyfelesleget, hogy a tünetek csökkenjenek, de medencefenéki süllyedéseknél, stressz inkontinenciánál  a kezelés elengedhetetlen része  a medencefenéki izomzat napi rendszerességű tornája. Enyhébb esetekben ez önmagában is elegendő lehet. Komolyabb panaszoknál azonban a torna jó kiegészítői a hüvelybe felhelyezhető szilikon pesszáriumok, vagy különböző súlyú fémkúpok. Ezek az eszközök eleinte szokatlanok lehetnek, de hosszú távon jó eredményeket hoznak, hiszen megedzik a medencefenéki izmokat.

Ezen kívül elérhetőek már különböző biofeedback eszközök is, amelyek számszerű visszajelzést adnak arról,  hogy mennyire hatékonyan végezzük a tornát. A legújabb típusok  otthoni használatra is alkalmasak, egyes – hüvelybe helyezhető – vezeték nélküli eszközöknél telefonos alkalmazás támogatja az edzést. A páciens ezáltal ugyanis követni tudja az izomzatban, izomerőben tapasztalható fejlődést. Mindezen túl a kórház urológiáján lehetőség nyílik a meggyengült medencefenéki izomzatot erősítő elektrostimulációs kezelésre is.

Súlyos esetekben azonban már csak a hasi vagy hüvelyi úton végezhető műtét segíthet, amelynek célja, hogy visszaállítsa az eredeti anatómiát. Ha szükséges, speciális szintetikus szalagok és hálók beültetésére is lehetőség van, amelyek támasztékot adnak a meggyengült hüvelyfalnak.

Megszívlelendő tanács, hogy megelőzésként érdemes már a várandósság időszakában elkezdeni a tornát, s a szülést követően minél hamarabb folytatni. A  gyakorlatok megtanulásához  tanácsos fizioterapeuta, vagy szakorvos segítségét kérni.

– A mozgásszervi rehabilitációs osztállyal együttműködve azt tervezzük, hogy kéthetente szervezünk ilyen betanító foglalkozásokat is –  teszi még hozzá a szakember.

Összecseng szándék és igény

Dr. Oláh Orsolya 3 évvel ezelőtt Németországban, a regensburgi egyetemi klinika hasonló központjában szerzett ösztönző szakmai tapasztalatokat.  Hazatérve a   Kanizsai Dorottya Kórház vezetőségének támogató hozzáállása és  szülészet vezetője, dr. Orosházi Attila osztályvezető főorvos bátorítása révén sikerült meghonosítani Zalában is e szakambulanciát. Jó viszonyt ápolnak a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika Urodinamikai és Kontinencia Centrumával is, számíthatnak tapasztalatukra, szakmai támogatásukra.