Müller Imre régi gerendákat faggat, s arról is beszél: vannak fák, melyek állva halnak meg

Müller Imre a régi tetők doktora

De ki is Müller Imre? A névjegyén ez áll: okleveles erdőmérnök, okleveles mérnöktanár, igazságügyi szakértő. A közvetlen szakmájában jól ismert mérnök szélesebb körben a rendszerváltáskor vált még ismertebbé. Ekkor belekóstolt a politikába is olyannyira, hogy az akkori önkormányzati választásokat követően Zalaegerszeg első, szabadon választott önkormányzatának alpolgármestere lett. A ciklus letelte után a megyei önkormányzatnál a környezetvédelemért és a beruházásokért felelt, majd nyugdíjba vonult.

- Hogy mikor is volt ez, nem is emlékszem pontosan, mert a munka nem szűnt meg egy pillanatra sem, ez semmilyen megjegyezhetőt sem hozott az életemben. Tovább dolgoztam a West Pannon régióban (West/Nyugat-Pannon EuRégió), s folytattam a faanyagok vizsgálatát, teljesítettem az igazságügyi szakértői megbízatásokat. De ha jól visszagondolok 2005-ben lettem nyugdíjas. A munka azonban ezzel nem lett kevesebb, sőt. Makovecz Imre például csak velem vizsgáltatott, de sorra kerestek meg építész és statikus tervezők, nagy cégek, magánemberek is különböző igényekkel. Müller Imre a régi tetők doktora, pontosabban a tetők faszerkezeteit pusztító betegségek feltárója, ezért először erről mond el érdekes dolgokat. Például, itt azt kell megnézni, hogy mennyire korhadtak el a régi faanyagok, vagy, hogy pusztítja-e őket a könnyező házigomba, mert ez a lakóépületek legveszélyesebb károsítója.

Feleségével, Gertivel járják a tetőket

- A könnyező házigomba szinte kiirthatatlan növény. Átmegy a téglán, a betonon, megfertőzi a földet és elpusztít minden anyagot, amiben cellulóz van. És bárhol felütheti a fejét, hiszen a spóráit a szél is szerte viheti, s ahol már megtelepedett, a fonalain terjed tovább. Ahol megtaláljuk, ott le kell verni a vakolatot, ki kell kaparni a fugákat, lánggal ki kell égetni a helyét, furatokat kell készíteni és gomba elleni mérget kell elhelyezni ezekben, aztán végül, esetenként a talajt is ki kell cserélni! Néha ehhez szerencse is párosul. Csíksomlyón egy templomból, az alapokig ki kellett hordani vagy háromszáz köbméter földet a gomba miatt és láss csodát, amire végeztek, az épület alapjainál rábukkantak egy árpád kori templomra. A gomba kiirtásának szigorú szabályai vannak ma is, de ez ősi ellenség. Már Mózes is leírta a III. könyvében, hogy miként kell megszabadulni az általa épület poklának nevezett gombától, ebben benne van az is, hogy az ezzel járó hulladékot tisztátalan helyre, vagyis szeméttelepre kell vinni, hogy tovább ne fertőzhessen. No, de vegyük sorra azokat az épületeket, amelyeket Müllerék vizsgáltak. Imre ugyanis jó ideje nem egyedül mássza a padlásokat, tornyokat, elkíséri a felsége, Gertrúd is, aki eredetileg óvónő, a Szentlászló utcai óvoda vezetője volt. A munkái közül legbüszkébb arra, hogy részt vehetett Pécsett – ez a szülővárosa – az Európa kulturális fővárosa címhez kötődő, mintegy másfél milliárdos felújítási programban, illetve Sopronban – itt járt egyetemre – a Tűztorony fa szerkezetének vizsgálatában.

Élete nagy kalandja a Tűztorony volt - Ezt a munkát publikálta is

- Pécsett a Vasarely Múzeum épületének és a környékén lévő hat múzeum épületnek a tetőzetét vizsgáltuk át, a soproni Tűztorony meg életünk egyik nagy kalandja volt. Már maga az is kihívást jelentett, hogy hatvan méter magasságba kellett létrán feljutni. Előtte hetekig edzettem rá, napi háromszáz lépcsőt másztam meg, hogy jó kondiban legyek. És ott olyan fákat kell értékelnünk, amelyeket több mint háromszáz évvel ezelőtt, 1680-ban építettek be a toronyba. És nem kellett mindent kicserélni, sok fa egészen jó állapotban volt. -Azért beszéljünk a körülményekről is – kapcsolódik a beszélgetésbe Gerti, a feleség. A torony legfelső szintjén, közvetlenül a fejünk fölött volt egy vasajtó, amit vagy száz éve nem nyitott ki senki. Kalapáccsal kellett kiverni az ajtót záró pántot. S ahogy ez sikerült, a fejünkre omlott, ami ott fönt összegyűlt az évszázadok alatt. Nyolcvan zsák galambpiszkot hordtak le a tetőről. A toronyról tudni kell, hogy a mellé épülő új városháza alapkiásása miatt a talaj meglazult, s a torony három helyen megrepedt. Emiatt kellett igen alaposan felmérni, s megerősíteni mindent. A fa szerkezet felett a torony sisakja réz borítású. Belül, nyáron hatvan-hetven fok meleg van, s ehhez jön, hogy a réz és a fa nem egyformán reagál a hőre, de számolni kellett a szélnyomással, s a harangzúgás esetleges ártalmaival is. Imre azt mondja, harangoztak már szét tornyokat, tehát ezzel a veszéllyel is reálisan kalkulálni kellett. Nos, e kihívásoknak csak erős és ép faszerkezet felel meg.

Őrzi a torony tervrajzát is, s fotókat a javítandó, s a megújított szerkesztről

Az épületek legnagyobb ellensége a könnyező házigomba

-Nem kell kicserélni mindenáron mindent, de igen pontos rajzot szükséges készíteni a cserélendő és a javítandó gerendákról, szarufákról. Ezen a rajzon például láthatjuk egy padlás faszerkezetét. Pirossal rajzolták be a javítandó, zölddel a cserélendő elemeket, s az is látható a rajzon, hogy milyen módon kell megerősíteni az egyes kötéseket – mutatja a felújítási rajzokat Müller Imre, majd sorolja azokat az épületeket, amelyeken „szakértettek”. Dolgoztak a fertődi Eszterházy kastélyon, a szombathelyi székesegyházon, a lendvai váron, az egervári várkastélyon, az egerszegi Mária Magdolna templom tetőszerkezetének felújításán, - ezen a tetőn például 365 köbméter tetőfa van - s a kanizsai zsinagóga padlásán.

A cserélendő és a javítandó elemeket eltérő színekkel feltüntetik a tetőszerkezeti tervrajzokon

- A kanizsai zsinagógához elkísért bennünk a lányunk. Amikor felmentünk a padlásra, elámult. Csak annyit tudott elsőre mondani: „most már látom, hogy miért szerettek apuval a padlásokra járni” ámuldozott a hatalmas tér és a kivételesen szép faszerkezetek láttán – meséli Gerti, és szól a munka árnyoldalairól is. Arról például, hogy nem veszélytelenek a régi padlások, egy-egy korhadt szerkezet leszakadhat. Imre alatt például egyszer a létra legfelső foka törött el, s ahogy esett lefelé, az összes többi létrafok is eltörött, nagyobb baj szerencsére nem lett. És a szakértést a melegben éppen úgy el kell végezni, mint a hidegben. Az egerszegi nagytemplom felmérését például mínusz tíz fokban végzeték. És nem egy esetben a tetőn belül is igen nagyok a magasságok. A nagytemplom kupola feletti padlástere például a tető gerincéig, több mint kilenc méter magas. De minden épület elkészülte az ő örömük is. Tudják, hogy a tető, vagy a torony új szépségében az ő munkájuk is benne van.

- Mindig hoz az élet valami olyan új veszélyt, ami korábban nem volt tapasztalható. Nemrég azt fedeztük fel, hogy a termál- és gyógyvizek akkor is elkorrodálják a vasat, ha fában vannak. Magyarán, a szeg akkor is elkorrodál, ha be van verve a fagerendába – állítja Imre és egy sor nejlon zacskót tesz az asztalra, amikben különböző helyekről származó szegeket gyűjtöttek.

– Ezek mind a fürdők tetőiből származnak, a száruk elkorrodált. Mostanában majd minden fürdőben a medencék fölött faszerkezetekből van a tető. A gerendák teljesen átitatódnak a termálvíz párájától és a fában elvékonyodik, majd megsemmisül a szeg. Időben pótolni kell ezeket, ezért rendszeresen kapjuk a megbízásokat, hogy ilyen szempontból is vizsgáljuk a zalai fürdők fa fedését. Az élet sok mindenre időközben tanít meg. És van olyan is, amire az élet véletlenül világít rá. Példaként Müller Imre elmeséli, hogy az egyik most zajló perben egy kínai bambusz parketta hivatalos forgalmazója azt állítja, hogy hamisítják az általa árusított terméket.

– Kértem, küldjön pár darabot abból, amit ő kínál és néhányat a szerinte hamisítottból is. Meg is jött a küldemény, azt hittem, hogy kapok majd néhány kis darabot, ehelyett több egész szál hamisnak vélt és jó lap érkezett. Olyan nehéz volt a csomag, hogy nem tudtam egyben behozni. Kibontottam és szálanként kezdtem el behordani a parkettákat. Észrevettem, hogy az egyik kezemben lévő nehezebb a másik kézben lévőnél. Lemértem őket és kiderült, hogy tényleg érezhető súlykülönbség van az egyes szálak között. Így jöttem, rá, hogy tényleg hamisítják a parkettát, s megvizsgálva kiderült, lazább a hamis szálszerkezete, anyag sűrűsége.

- Az élő fák vizsgálata egy másik, igen szép feladat. Felmértük például Zalaegerszeg védett fáinak állapotát. Mintegy háromszáz fát vizsgáltunk meg. Az általunk ellenőrzött 206 platánfa például igen jó állapotban van. Sajnos az egyik több száz éves érték, az olai temető hárs fája egy villámcsapás miatt veszélyes lett. Szerencsére, Szecsányi László, statikus tervező acél védőszerkezettel meg tudta erősíteni a koronát. A beteg fák a legváratlanabb pillanatban igen nagy bajt okozhatnak.

Az egyik parketta könnyebb mint a másik, hamisítják - a véletlen vezette rá

Most a szegek rozsdásodnak el a termálfürdők fatetőiben

A Zalai Hírlapban korábban már elmondtam, hogy a Hargitán majdnem mi is alatta maradtunk egy éppen akkor, az útra dőlő fának, amit a sok eső miatt nem tartottak meg a gyökerei. Körmenden azután vágtak ki egy százhúsz éves tölgysort, miután közülük rároskadt egy fa az éppen akkor arra haladó autóra. A fán látszólag nem venni észre, hogy a végét járja, mert a szijács nem sérült, az még szállítja a tápanyagot a fa minden részének, de belül elkorhadt a törzsnek az a része, ami a fa legszilárdabb alkotó eleme, vagyis a geszt. Az ilyen fa állva halt meg, bármikor kidőlhet. Zalaegerszegen most ilyenek a Dózsa liget öreg nagy fái, ezért sürgősen ki kell vágni őket.

Müller Imre hetvenegy éves. Imádja, amit csinál, az ilyen típusú favizsgálatok megalapozását neki tulajdonítják. Pedig először nem tudta biztosan, hogy merre induljon neki az életnek. Festett, verseket írt, volt, amit Bodrogi Gyula szavalt el a rádióban. Egy könyvet tesz elém, Kassák Lajosnak, A tölgyfa levelei című kötetét. „Müller Imrének kísérőül a hosszú útra”, dedikálta Kassák 1965-ben. Imre régóta járja ezt az utat. - A szekrény jobbik fele mind dedikált kötet - mutatja. - A baj csak az, hogy igen kevesen élnek már, akik ezekbe beleírtak

A Körmendnél összeroskadt tölgyfa törzs maradéka

Zalaegerszeg legöregebb fája, az erzsébethegyi több mint négyszáz éves szelíd gesztenye

A koronáján acélpánttal megerősített, több mint kétszáz éves hárs az olai temetőben

Kassák dedikálás