Az 1820 körül emelt épület jelentős építészeti értéket képvisel

Erről tárgyalt minapi foglalkozásán a klub tagsága, melyre meghívták a város főépítészét, Deák Varga Dénest is, illetve mindenkit, aki érdekelt, érintett lehet, vagy egyszerűen csak jó javaslata van a témában.

Cseke Zoltán, a Kreatív Klub elnöke. Valamiféle együttgondolkodás elindult. Fotó: Szakony, Horváth-Balogh

– Azt gondoljuk, hogy a zsinagógát mindenképpen meg kell mentenünk az enyészettől – jelentette ki Cseke Zoltán, a Kreatív Klub elnöke. – Nem csak azért, mert teljesen egyedi építészeti érték, hanem azért is, mert úgy érezzük, ennyivel tartozunk annak a zsidóságnak, melynek tagjai tették naggyá Kanizsát, s túlnyomó többségüket hálátlan módon mégis gázkamrákba terelték.

A jelentős értéket képviselő zsinagóga lepusztult állapotban várja a megmentőket.

Hogy valóban rendkívüli építményről van szó, azt Deák Varga Dénes is megerősítette. Mint elmondta: a klasszicista stílusban, 1820 környékén épült zsinagógához hasonlót nem nagyon találni a mai Magyarországon. Különlegessé teszi a formája, az, hogy egy több, mint 15 négyzetméter átmérőjű kupola zárja le és persze az is, hogy közel 200 éves. Mint beszámolójából kiderült, az épület a nyolcvanas években került az önkormányzat tulajdonába. A tanács akkor – bár kulturális célú hasznosításon gondolkodott – nem tudott mit kezdeni vele. 2004-ben komplex, de túlzó felújítási terv készült, azonos funkcióval. Ezzel, illetve később egy egyszerűsített, reálisabb elképzeléssel pályáztak a Norvég Alaphoz, de egyszer sem nyertek.

Ludvig Zoltán festőművész a találkozón komplex elképzelést vázolt a zsinagóga hasznosítására. Mint mondta, az épület hangverseny-, illetve kiállítóteremként működhetne, a környező udvarokat egybe kellene nyitni, teljesen átjárhatóvá téve így a tömbbelsőt, amelyben a felesleges utólagos hozzáépítések lebontása után mélygarázst lehetne építeni. Az objektum felszínén pedig egy, „várost a városban", úgynevezett sétálóudvart alakítanának ki, amolyan igazi kincsesládát, szűk utcákkal és maximum 30 négyzetméteres, a Kanizsára jellemző eredeti építészeti stílusban készült házikókkal. Ezekben akár üzletek is működhetnének, s ábrázolnák a tulajdonos mesterségét cégérekkel, vagy más megoldásokkal. Ludvig Zoltán szerint a környező nagy házak tűzfalait pedig ragyogó alkotások, falfestmények díszíthetnék. Végül a Kreatív Klub úgy döntött, létrehoz egy munkacsoportot, mely a Nagykanizsai Zsidó Hitközség, illetve a főépítész révén az önkormányzat bevonásával kidolgozza a konkrét fejlesztési koncepciót, Ludvig Zoltán pedig a látványterv elkészítését vállalta. Így legalább valamiféle együttgondolkodás végre elindulhat, és talán a pénz is megjön majd a megvalósításhoz – hiszen az országban több helyen is támogatja a kormány a zsinagóga felújításokat.