Harc a spanyol csigák ellen a zalai kertekben

Még a hegyi pincébe is bejutottak valahogyan, nyilván rést találtak valahol az ajtó mellett, vagy ki tudja, már nem szaporodóhelyük-e a hűvös, sötét, párás helyiség az épület alatt. Ismerősömnél már minden pincevizit a csigák összegyűjtésével kezdődik, a falon, a plafonon is rendszeresen feltűnnek, valahonnan titokzatos rejtekükről. Ott nem esznek meg semmit, nincs is mit, egyszerűen szeretnek ott lenni. Belepiszkálás a szemetes lapátba, és ki velük valahová, a vaskályhából kimert hamuba, ott kiszáradnak. A telekkel, házikerttel rendelkezők közül mindenki küzd ellenük, ahogy tud. Munka után kiérve az első a csigagyűjtés, de sokszor az ágyásban már csak a hiányos borsólevél, vagy a tarra rágott bab jelzi, hogy késő. vagy reggel, vagy estefelé érdemes a csigahadjáratba indulni. Vagy, aki nem idegenkedik tőle, vegyszert kiszórni.

– Megkeseríti az ember életét ez a kártevő. Nekem például a zöldbab ágyásomat szinte teljesen kipusztították. Három-négy tő maradt meg, a többit tövig rágták, mire észrevettük. A férjemmel minden reggel azzal kezdjük a napot, hogy kimegyünk a ház végében a kertbe, és összeszedjük a vödörbe a spanyol csigát. Itt is van egy, mindjárt kesztyűt húzok, anélkül meg nem fogom – mondja Kovács Lászlóné, akinek zalaszentgyörgyi udvarában jártunk.

Az udvar füvében talált hosszú, világosbarna házatlan csiga is a vödörbe kerül a többi közé, ami reggel gyűlt össze.

– Mikor kezdődött a csigainvázió?

– Már kora tavasszal megjelentek az első példányok, amikor megszűntek a fagyok. Mire a kertben a veteményezésbe kezdtünk, már ott voltak. Nagy esők után, mint a napokban is történt, hirtelen megszaporodnak. Tegnapelőtt például, talán hatvanat is összeszedtem. Mindent megrágnak, a virágoktól kezdve a zöldségekig, még az írisz bokraimat is teljesen lerágták. Korareggel jönnek, amikor még nedves a fű, ha nagyon kisüt a nap, akkor elbújnak, aztán este megint. Nálunk körülbelül három éve jelentek meg a spanyol csigák, onnan jönnek fel, a Zala-partról – mutatott Kovácsné a telek végébe. A kerítésen túl a mező terül el, és a Zala folyó kanyarog.

– Nincs vegyszeres megoldás?

– Tavalyelőtt csigamérget szórtunk ki, de nem tartottam jó megoldásnak azt sem, mert arra gondoltam, ha az eső belemossa a földbe, ki tudja, nem árt-e a vegyszer. Most már hamuzunk a férjemmel, és az ágyásba csapdát is kitettünk.

A téglalap alakú zöldséges ágyások egy részét tíz centi széles szürke csík veszi körül, hamuból, ami állítólag megfogja a puhatestűt, de a kertészkedő asszony elmondta, bizony talált már a hamuval védett paprika és paradicsom között is.

– Mert a földből jön ki, ahol áttelel és szaporodik. Szerintem alulról is jönnek – állapította meg.

A zöldség között folyadék, mint kis tavacska szakítja meg az összefüggő földet, közelebbről látszik, egy nagyobb műanyag doboz lett a talajba süllyesztve, s mint megtudtuk, sör van benne. Hiába, a csiga is szereti a jót, a szeszes illat hatására belemásznak, és nem tudnak kijönni. Ez is egy ötletes védekezési mód, valamint az ágyás szélén lefektetett széles deszkapalló. Jó csigabúvóhely, időnként fel kell emelni, és begyűjteni alóla a nap elől bújó kártevőket.

– Van ez a kínai futókacsa, azt mondják, szépen összegyűjti a telken, vadászik a csigákra. Ahhoz viszont, hogy kacsát tartsunk, be kellett volna keríteni a telket, de ez nem történt meg – osztotta meg csigával kapcsolatos tapasztalatait Kovács Lászlóné.

Nem őshonos fajról van szó, bele kell törődni, hogy örökre együtt élünk a spanyol csigával? – kérdeztük a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi zoológusától. Liposits Veronika elmondta:

– Kipusztítani nem lehet, sajnos nagyon jól érzi magát nálunk a spanyol csiga. Az Ibériai-félszigetről terjedt el, és bár nem tudom, vigasztal-e ez bárkit, de már Skandináviában is megtalálható. Dániában jártam, nem tudtam, mik azok az apró kis fehér kupacok az utcán. Aztán megtudtam, a spanyol csiga ellen sóztak. A sózás, mint védekezés ellene, nem természetbarát megoldás, a termőtalajra is ártalmas a só. Megszabadulni ugyan már nem lehet tőle, de vissza lehetne szorítani. Ez azonban csak összefogással lehetséges. Az nem megy, hogy egyik szomszéd elhanyagolja a területet, a másik pedig megszakad a küzdelemben. A spanyol csiga a bozótos, vizenyős, árnyékos helyet kedveli, ahol a levelek alatt, föld rögök között megbújik, és éjjel jön elő. Éjjeli állat, akkor károsít. A leghatásosabb tehát az lehetne, ha minden telket rendben tartanának, lekaszálnák a gyomot, hogy ne legyen lehetősége elbújni.

Néhány hasznos tanácsot is adott a zoológus. Elmondta, léteznek csalogató növények. Ilyen a pitypang, más néven gyermekláncfű, amit állítólag nagyon szeret a csiga. Érdemes a levelét megöntözve leteríteni, és a meleg elől alábújik, de erre más nedves növényi rész is jó. Riasztó növényei is vannak, nem szereti például a begóniát, a ribiszkebokrot, és a paradicsomot sem. A fűszernövények közül a zsálya, a zsázsa tartozik ebbe a körbe. Az ágyásokban érdemes e növényeket vegyíteni a többivel.

– Vannak jól működő kemikáliák, eredményesek a metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek. Ezek esetében azonban nagyon vigyázni kell, nehogy magasból szórjuk ki, nem szabad még csak a porának sem ráesni a zöldségnövényekre. Egy két centi magasról juttassuk ki a csigák útvonalába, ahol kiszáradnak tőle – tanácsolta a szakember.

Felvetésünkre, hogy százféle megfigyelés, elterjedt népi módszer is létezik, elmondta, mindezt együtt, kombinálva célszerű alkalmazni. Jók a megfigyelésen alapuló módszerek, bár lehet, hogy nem elég, kombinálni kell a kemikáliákkal. Az összegyűjtött csigákat meg kell ölni, de hogyan? Erre a forrázást javasolta, az okozza a számukra a legrövidebb szenvedést.