Hírek

2014.04.16. 18:00

„Beszéld el fiaidnak!”

Zalaegerszeg, Nagykanizsa - A városból és környékéről elhurcolt zsidó áldozatokra emlékeztek szerdán sétával a Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Zsigmondy-Széchenyi Tagintézményének diákjai és a velük tartó pedagógusok.

Arany Horváth Zsuzsa

A gyerekek a zsinagógától indultak és útjuk a teherpályaudvaron ért véget. Az emlékező séta apropóját az adta, hogy 1944. április 26. és 28. között a dél-zalai városból és a térségből 3000 izraelita felekezetű embert gyűjtöttek össze és szállítottak vagonokban koncentrációs táborokba. Mindössze háromszázan élték túl a mészárlást.

– Iskolánk nagy figyelmet fordít arra, hogy nemzeti és egyéb ünnepeinket a diákok bevonásával, interaktív módon ünnepelje, ezek sorában magától értetődő módon ott a holokauszt is – hallottuk Marosi Attila pedagógustól. – Az emlékezés menete vállalt célja – mindenféle politikai felhangtól függetlenül –, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsuk arra: ezek voltak Magyarország történelmének legsötétebb napjai, amelyekre emlékezni kell, hogy a rémségek ne ismétlődhessenek meg.

– A magyarság és a zsidóság szembeállítása történelmietlen, a zsidó sors magyar sors is és viszont – folytatta Marosi Attila. – Nem beszélve arról, hogy Nagykanizsa polgárságának jó részét a zsidó hitközség adta, ha ma végignézünk a belvároson, rengeteg szép épület őrzi az emléküket. Meggyőződésem, hogy ők is éppen olyan magyarok voltak, mint mi, magyarul beszéltek, éltek, harcoltak és meg is haltak a hazájukért, ha úgy hozta a szükség.

A zsinagógában Lévai Ibolya, a kanizsai zsidó hitközség alelnöke olvasott fel részleteket a két osztálynyi harmad-, illetve negyedéves diáknak a holokauszt-túlélő Andrew Sternberg emlékirataiból. Ez után a fiatalok megtekinthették a Töredékek a nagykanizsai zsidó közösség múltjából című kiállítást, megkoszorúzták az áldozatok emléktábláját, illetve Rétfalvi Sándor szintén rájuk emlékeztető alkotását és gyalog útnak indultak a teherpályaudvar felé – mint ahogy tették azt a zsidók 70 évvel ezelőtt.

– Sajnos, kortársaim körében ismét terjednek a szélsőjobboldali eszmék, tapasztalom, hogy létezik a zsidógyűlölet, csak nem értem, miért – vélekedett Mikó Szabina, aki fodrásznak tanul. Társa, Szollár Bernadett szerint valószínűleg másként gondolkodnának ezek az emberek, ha valamelyik családtagjukat a származásuk, felekezeti hovatartozásuk miatt bármilyen atrocitás érné.

Bár a pészah ünnepére gyűltek össze szerda délután a zalaegerszegi zsidó hitközség tagjai, vendégei, Siklósi Vilmos az egyiptomi megszabadulást ünneplő szertartás előtt szót ejtett a holokauszt emlékévről is. Kiemelte a hétfőn, a város támogatásával lezajlott történeti konferenciát, s a közeljövő eseményeit. Ezek során emlékállítást terveznek a botfai Hüvös-kastélyban, a haláltáborba deportált Hűvös Salamon előtt tisztelegve. A városiak végigjárják Zalaegerszeg zsidó emlékeit, a zsinagógában pedig állandó tárlat nyílik a megyeszékhelyt munkájukkal gazdagítóknak. Május 22-én a piacon izraeli ízekkel találkozhatnak az arra járók.

A gyertyagyújtás után és a „Beszéld el fiaidnak" intés felidézésével vette kezdetét a szédereste, amelynek során szimbolikus ételek, köztük a pászka fogyasztásával és imával idézték fel a kivonulás, a néppé válás és a tavasz kezdetét.

Ezek is érdekelhetik