Együttműködő partnerekre talált a gyógytornász hallgató

Nehéz olyan együttműködő partnerekre találni, akik hosszasabban rendelkezésre állnak egy feltételezés igazolásához vagy elvetéséhez szükséges kísérletben.

Choma Balázs, a Látássérültek Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének elnökhelyettese egy olyan foglalkozásra invitálta meg szerkesztőségünket, ahol arról győződhettünk meg, hogy nem lehetetlen tényleges haszonnal járó témát választani, és többoldalúan együttműködni sem.

- 2013. májusában keresett meg bennünket Gulyás Lívia gyógytornász hallgató, hogy lennénk-e partnerei a látásfogyatékosokkal foglalkozó szakdolgozata gyakorlati részében. Mozgásos tevékenységről lévén szó, ódzkodtunk kissé, Lívia azonban nem tört ajtóstul a házba: eljött közénk többször, megismert bennünket, mi is őt, így aztán ősszel el is indult a 20 foglalkozásra tervezett kísérlet, alkalmanként 60-80 percben. Ma a 14. foglalkozást láthatta, amikor már rutinosan használtuk az eszközöket, de az első alkalmakkor botladoztunk, bizonytalankodtunk. Lívia úgy fejlesztette, csoportosította a gyakorlatokat, hogy azok illeszkedjenek aktuális képességeinkhez, figyelt arra, hogy el ne vegye a kedvünket túl nehéz gyakorlatokkal. Mára nagyon megszerettük ezt a mozgási lehetőséget, érezzük kedvező hatását a mindennapjainkban. Hiányozni fog, ha befejezzük.

Gulyás Lívia, a PTE Egészségtudományi Kara Zalaegerszegi Képzési Központja negyedéves gyógytornász hallgatója kérésemre összefoglalja témaválasztása előzményeit, történetét.

- Nagyon fontosnak tartom, hogy segítsünk fogyatékkal élő embertársainkon. Érzékeltem, hogy a látássérültek kevéssé kerültek jövendő hivatásom érdeklődése középpontjába, holott ha megfigyeljük a mozgásukat, látjuk, hogy volna mit fejleszteni vagy korrigálni azon. Emiatt gondoltam arra, hogy számukra dolgozok ki kísérleti tematikát. Témavezetőm Császárné Gombos Gabriella gyógytornász szakoktató, akitől maximális segítséget kaptam a megfelelő kutatási terv elkészítéséhez, és a metodika kialakításához. Központunk vezetői, dr. Csidei Irén képzési igazgató és helyettese, dr. Szabó József nemcsak elvi, hanem gyakorlati támogatást is biztosított a dolgozatom alapjául szolgáló foglalkozások megvalósításához azzal, hogy használhatjuk a tornatermet és az eszközöket. Mindez nem lett volna elég, ha a látássérültek nem váltak volna lelkes és kedves partnereimmé. Először felmértem a részvételre jelentkezettek fizikai állapotát. Összehasonlításra alkalmas paramétereket kellett választani a járásuk, egyensúlyi állapotuk és testtartásuk jellemzésére. Az érzékszervek közül kiesik az egyik legfontosabb, a látás, ezért gyakori a többi érzékszerv finomodása ellenére is a széles alapú járás, a billegő, bizonytalan testtartás.

- Dolgozatom alapfeltevése, hogy célzott gyakorlatokkal javítani lehet ezt az állapotot. Hintőporos felületen sétáltak végig a csoport tagjai, így meg lehetett mérni a lépéseik, lépésciklusaik hosszát. Az egyensúlyi állapot mérésére van speciális eszköz pedobarográf ami mutatja a talp nyomásközpontjának pillanatnyi helyzetét, és egy grafikonon az ingadozási terület rajzolódik ki (stabilometriás vizsgálat). Ha minden optimális, akkor egy ellipszis-rajzolatot ad ki a gép. Az itt kapott rajzolatok ettől jelentősen eltérnek. Ezek a kiinduló adatok, amikhez majd viszonyítani fogom a húsz alkalmat követő ellenőrző mérések során kapott eredményeket, amik elképzelésem szerint javulást fognak tükrözni. Az eredetileg kialakított tematikát minden alkalommal finomíthattam kicsit, a tapasztalt fejlődés alapján vezettem be új gyakorlatokat. Természetesen a tervezésnél figyelembe vettem a látássérülésből adódó specialitásokat, így például figyeltem arra, hogy tilos mélyen előre hajolni, csak a körülbelül 20 fokos előrehajlás a megengedett, s a szemnyomást nem növelhetik a gyakorlatok. Az első 6-7 alkalommal stabil zsámolyon dolgoztunk, és csak utána tértünk át a labdára, ami aktív, dinamikus ülést biztosít, a rajta ülő folyamatosan kell, hogy korrigálja, kontrollálja testtartását. A fül- váll- csípő egy vonalban tartása, a has behúzása kezdetben nehezebb volt. Látó csoport számára evidens ezt a tükörben ellenőrizni, itt pedig különösen kell figyelni a más érzékszervi csatornák adta lehetőségekre. Az újonnan alkalmazott eszközöket ők mindig megtapogatják, hogy belső képet tudjanak alkotni. Nagyon sokat tanultam ebben a folyamatban már eddig is: még jobb megértést a helyzetük iránt, még nagyobb toleranciát, hisz nem adhatom úgy az utasításokat, mint ép látás esetén, és azt is meg kellett tapasztalnom, hogyan kezeljem csoportosan a helyzetet. Hálás vagyok, hogy az egyesület tagjai lehetőséget adtak számomra elképzeléseim kipróbálására, rendkívül sokat segítettek a szakmai fejlődésemben. Csak pozitív élmények értek, látom, hogy nem veszik kárba az erőfeszítés, lesz eredménye a munkánknak.

A kísérletben résztvevő csoport a tornateremben, a bal szélen Gulyás Lívia. Megszerették és hasznosnak tartják a foglalkozásokat (Fotó: A szerző)

A konzulens, Császárné Gombos Gabriella is hangsúlyozza, hogy nem szokványos ez a témaválasztás.

- A tananyagban az esésmegelőzés, az egyensúlyfejlesztés szerepel de nem tartalmazza a látásfogyatékosság okozta problematikát. Líviának jó érzéke van a komplexitásban gondolkodásra, vállalkozó szellemű, kitartó, jól beleéli magát a helyzetekbe. Szerzett külföldi szakmai gyakorlati tapasztalatot is tanulmányai során, Portugáliában töltött 3 hónapot, feltehetően ez is csiszolta hozzáállását, szakmai ismereteit. Sikerült megfelelő kapcsolatot kialakítani a kezeltekkel, ötletes, változatos és fokozatosan felépített gyakorlatokat állított össze. Nagyon örülök, hogy ilyen jó visszajelzés alakult ki róla, s hogy megszerették és hasznosnak tartják a foglalkozást a résztvevők. Az egyensúlyfejlesztés, esésmegelőzés, megfelelő izomegyensúly kialakítása mindenki számára fontos feladat lenne, a kor előre haladtával még hangsúlyosabbá válik, hiszen a 65 évesnél idősebbek 30 százaléka évente legalább egyszer elesik. A látássérültek esetén alkalmazott egyensúlyfejlesztés, az úgynevezett szenzomotoros tréning még nagyobb jelentőségű, hiszen saját testükre, belső érzékelésükre vannak utalva, amikor helyet, helyzetet változtatnak.

A szakdolgozat megírása és megvédése még hátra van. Találni egy szakmai elképzelés reprezentálására alkalmas csoportot, és hosszabb időn keresztüli együttműködésre bírni ahogy ezt a kutatás igényli nagyon nagy dolog. Bátorságot és szakmai elhivatottságot mutat a hallgató részéről, hogy értelmes és nem formális munkát fejt ki szakdolgozata megvalósítása során. A célcsoport a látássérültek nagy aktivitású, jókedélyű csoportja nélkül azonban meghiúsult volna ez a szándék. Kellett hozzá természetesen az az innovatív szellem is, amivel a képző intézmény vezetői, és a témavezető szakoktató támogatja hallgatóját álma megvalósulásában. Bizonyára ők is számolnak azzal a lehetőséggel, hogy esetleg egy új módszer fejlesztése, adaptálása indulhat el e szakdolgozat nyomán.

Choma Balázs tartását korrigálja a gyógytornász hallgató

Az egyesület tagjainak véleménye:

Choma Balázs: -  Rendkívül szerencsés, hogy így egymásra talált egyesületünk Líviával. Mi sokat profitálunk saját állapotunk jobbításával, ő pedig kapott egy csoportot, amellyel megvalósíthatta szakmai elképzeléseit. Nem tudok róla, hogy volna az országban hozzánk hasonló látásfogyatékos csoport, amely ilyen lehetőséggel élhetett volna. Testnevelő tanár vagyok, még sem reméltem, hogy nem kimondottan fiatal korban is ilyen jól fejleszthető az egyensúlyérzék, mint ahogy magam is megtapasztaltam ezeknek a foglalkozásoknak az eredményeként.

Tuboly Ferenc: - Rendszeresen mozgok, gyalogolok, de ez a torna mást ad: az erőnlét és az egyensúly területén is nagyon érzem a hatását.

Takács Zsuzsa: - Én is minden nap gyalogolok egy jó órát intenzíven. Otthon lehet, hogy abbahagynánk a harmadik lábemelésnél, itt viszont kitartunk.

Balázsi István: Nem könnyű ez a torna, de nagyon hatásos. Tapasztalom, hogy javult az egyensúlyérzékem.

Horváth Imréné Ili: - Otthon néhanapján tornászom. Az itteni torna sokkal jobban megmozgat, ösztönözzük egymást, lehet, hogy egyedül nem csinálnánk.

Varga Lívia: - Nem most veszek részt először gyógytornász vezette tornán. Líviának rendkívül jó érzéke van arra, hogy megfelelően adja az utasításokat. Gyorsan észreveszi, ha módosításra van szükség, nagyon tapintatos, de határozott, ha korrigálni kell a mozdulatot. Azt hiszem, nagyon jól választott pályát ifjú névrokonom.