A zalai kórházak összesen közel 717 milliót kaptak

A konszolidációs intézkedést az tette szükségessé, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint október végén 60 milliárd forintot tett ki a honi kórházak felhalmozott adóssága, és ebbe nem számolták bele a gyógyítással is foglalkozó egyetemek 11,4 milliárdos tartozását. A pénzt kifejezetten a gyógyszer-nagykereskedők, az orvostechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek felé fennálló kifizetetlen számlák részleges rendezésére kell fordítani. Mint az adatokból látható, az adósság és a konszolidációra szánt összeg között tetemes különbség mutatkozik, tehát a gondoknak csak egy része orvosolható.

A legnagyobb összegű támogatást, több mint kétmilliárd forintot a négy kórházat magába foglaló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei komplexum (Nyíregyháza) kapta, de kétmilliárd forintban részesült a Fejér Megyei Szent György Kórház (Székesfehérvár), és majdnem ugyanennyit kapott a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház is.

A Zala Megyei Kórház valamivel több, mint 336 millió forintot kapott a számlák rendezésére - tudjuk meg dr. Csidei Iréntől, a kórház főigazgatójától.

-Tekintettel arra, hogy a tartozásunk megközelíti az 1,5 milliárdot, a kapott pénzből a júliusig lejárt határidejű beszállítói tartozásokat tudtuk kiegyenlíteni - kezd a részletekbe a főigazgató. A képet árnyalja, hogy a közel 1,5 milliárdos hiányból 830 millió forint olyan megörökölt hiteladósság, amit még a korábbi fenntartó, a megyei önkormányzat vett fel a kórház nevében. Amikor az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát, ezen tétel konszolidációja elmaradt. Ezt valamilyen módon jóváírják majd, a valós hiány tehát ennyivel kevesebb. Ám még a most kapott 336 milliót beszámítva is megközelíti az 500 milliót.

-Sajnos azt kell mondanom, hogy a nálunk felhalmozódott hiány tervezhető volt, s a többi megyei kórház is hasonló cipőben jár - folytatja dr. Csidei Irén. Több szakmai szervezet is végzett számításokat, amelyek azt igazolják, hogy mintegy 30 ezer forinttal meg kellene emelni a finanszírozás alapját képező súlyszám forintértékét (150 ezerről 180 ezerre) ahhoz, hogy a kórházakban a költség/bevétel arány nullszaldós lehessen. A finanszírozás azonban 2008 óta változatlan. Ilyen feltételek mellett szinte törvényszerű, hogy évről évre hiány keletkezik. A konszolidáció átmenetileg javít a helyzeten, de megoldást nem hoz.

A főigazgató elmondja, újabb intézkedéscsomagot készítettek a további takarékoskodásra, de ennek a nagyságrendje meg sem közelíti a hiányt. Például mindenütt a legolcsóbb, de még biztonságos fertőtlenítő szert használják, vagy a régióbeli kórházakkal összefogva vásárolnak olcsóbban gyógyszert.

Dr. Gábor Szidónia gyógyszerész rendezi a készletet a megyei kórház központi gyógyszertárában. A kedvezőbb árak elérése érdekében már a gyógyszerek beszerzése is központilag zajlik, ám a tender még nem fedi le az egész palettát. A GYEMSZI további bővítést tervez  Fotó: Katona Tibor

Mint ismeretes, a kórházak állami kézbe vételekor indokként szerepelt, hogy a GYEMSZI által központosított beszerzés majd jelentős megtakarítást eredményezhet az ágazatban.

-Ennek költségcsökkentő hatását mi sajnos nem éreztük, mert megbízható partner lévén már eleve elég jó szerződésekkel bírtunk, akár a gáz, akár az áramellátás tekintetében világít rá dr. Csidei Irén.

De mi lesz a fennmaradó tartozással? Nem kell-e attól tartani, hogy a beszállítók nem szállítanak, hogy a műtétek halasztást szenvednek? - vetjük fel.

-Ez sem zárható ki. Ha nem változik a finanszírozás, előbb-utóbb az ellátás szűkítésére kényszerülünk, ami a várólisták növekedését okozhatja. De továbbra is nagyon bízunk abban, hogy a szakmapolitika felismeri, a financiális feltételeket javító strukturális változásokra van szükség. Muszáj ezt meglépni, különben jövőre ugyanevvel a helyzettel szembesülünk. Addig pedig az aktuális finanszírozásunkból elégítjük ki a régi számlákat, tolva magunk előtt az újraképződő adósságot.

Ha nem változik a finanszírozás, előbb-utóbb az ellátás szűkítésére kényszerülnek, ami a várólisták növekedését okozhatja. Pedig például a nagy protézisműtétekre így is épp eleget kell várakozni  (Fotó: Archív/Pezzetta Umberto)

A keszthelyi kórház főigazgatója, dr. Kvarda Attila 370 millió forintot közelítő hiányról számol be, amihez 275 millió konszolidációs támogatást kaptak.

-Ebből nagyon sok beszállítónkat ki tudtuk fizetni október végéig, másokat az év közepéig. Így, ha hosszú távon nem is, de legalább pillanatnyilag lélegzetvételhez jutott a kórház. Nagyon örültünk a konszolidációnak, hiszen eddig gyakorlatilag a beszállítók tartották el az intézményt. Most végre jelentős részüket ki tudtuk fizetni, ami arra is lehetőséget kínál, hogy kedvezőbb feltételek reményében esetleg szolgáltatót váltsunk. Ennek ellenére azt kell mondjam, ha a jelenlegi rendszerben működünk tovább, s nem változik a finanszírozás, a hiány jövőre újra fog termelődni. Lehet, hogy profánul hangzik, de tény: pillanatnyilag minden orvos-beteg találkozás 10 - 20 százalék közötti mínuszt termel...

-Nagyon örülnénk, ha a konszolidációs pénzek inkább beépülnének a mindennapi gazdálkodásunkba, ezáltal a beszállítókkal szemben is nőne a mozgásterünk. Ha ugyanis látják, hogy a kórház biztosan fizet, ők is rugalmasabban viszonyulnak. Ami a takarékossági intézkedéseket illeti, a lehetőségeink a nullához közelítenek. Ha további drasztikus intézkedéseket hoznánk, akár a humán erőforrásban, akár a szakmai anyagellátottságban, az már az intézmény működőképességét, a betegellátást veszélyeztetné, s megkérdőjelezné a működési engedélyhez előírt minimumfeltételek teljesíthetősését.

A hévízi kórház ugyancsak dr. Kvarda Attila irányítása alatt működik, ott nincs hiány, így nem is kapott konszolidációs pénzt.

A Kanizsai Dorottya Kórházban szintén érdeklődtünk, ám a sajtóreferenstől azt a választ kaptuk, a kérdésről nem nyilatkoznak, a támogatás összegét pedig megtaláljuk a kormányrendelet mellékletében. Ennek tanúsága szerint a nagykanizsai intézmény 105 millió forintot kapott.

2013. december 16-án érkezett helyreigazítás:

A fenti interjúban az alábbi mondat szerepel: A képet árnyalja, hogy a közel 1,5 milliárdos hiányból 830 millió forint olyan megörökölt hiteladósság, amit még a korábbi fenntartó, a megyei önkormányzat vett fel a kórház nevében.

A Zala Megyei Önkormányzat nem vett fel és nem is vehetett fel a kórház nevében hitelt, tehát ez a megfogalmazás nem helytálló.

A Zala Megyei Önkormányzat a Zala Megyei Kórház fejlesztéseit a kibocsátott kötvényből, illetve egy alkalommal az OTP Bank Zrt.-vel kötött hitelszerződésből finanszírozta, amelyből a Zala Megyei Kórház egészségügyi gép-műszer beszerzésében, valamint infrastrukturális fejlesztésekben részesült.

A megyei önkormányzatok 2012. január 1-jei konszolidációjának eredményeként a cikkben hivatkozott hitel-adósság nem terhelhette a Zala Megyei Kórházat, mivel ezt a tartozást az OTP Bank Zrt.-vel szemben az állam rendezte, és a szerződő fél a pénzintézettel az önkormányzat volt.

A Zala Megyei Önkormányzat által kibocsátott kötvényből finanszírozott infrastrukturális beruházások esetében pedig szintén gondoskodott az állam a kibocsátott kötvényben fennálló tartozás rendezéséről.

A 2012. január 1-jével bekövetkező konszolidációt megelőzően a Zala Megyei Önkormányzat saját költségvetésének terhére egyszeri 200 millió forintos intézményi finanszírozást biztosított a Zala Megyei Kórház részére, ennek eredményeként az intézmény úgy került át állami fenntartásba, hogy 90 napon túl lejárt tartozása nem volt.

Manninger Jenő

a közgyűlés elnöke