Külföldi rendszám; aránytalan szankció

Ezt állapította meg nemrég az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali kérelemre hozott határozatában. A döntésre a megyei bíróság sajtószóvivője, dr. Beznicza Árpád hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, tekintettel arra, hogy Zalában is tárgyalnak hasonló pert.

Az ügy előzménye, hogy Vas megyében a rendőrség megbírságolt egy magyar férfit, aki osztrák munkaadója osztrák forgalmi rendszámú autójával közlekedett. A sofőr a helyszínen nem tudta bizonyítani, hogy munkába járásra kapta a járművet, az utólagos igazolást a rendőrség nem fogadta el és 200 ezer forint közigazgatási bírságot rótt ki. Ez után fordult az autós bírósághoz. Az ügyben a Szombathelyi Törvényszék kérte az Európai Bíróság állásfoglalását arról, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik-e és a személyek szabad mozgásának szabályát, a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti-e a magyar törvény, mely szerint közúti forgalomban magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező jármű vehet részt s a rendelkezés alóli mentesülést csak az ellenőrzéskor lehet igazolni?

Nos, az Európai Bíróság kimondta, a magyar szabályozás sérti az uniós elveket. Utaltak arra is, hogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az érintettel szemben a jogszabályi alakszerűségek be nem tartása esetén alkalmazott aránytalan szankció a szabad mozgás akadályának minősülhet. Ebben az ügyben az igazolási kötelezettség megszegését ugyanakkora bírsággal büntetik, mint amilyennel a gépjármű nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget megszegő személyt sújtják. Így e szankciót nyilvánvalóan aránytalannak kell tekinteni az adott jogsértéshez képest, amely kevésbé súlyos, mint a gépjármű nyilvántartásba vételének elmulasztása.

A határozat emlékeztet rá, a magyar kormány azzal érvel, hogy a szabályozás célja: az állandó magyarországi lakó- és székhelyű természetes és jogi személyek ne játsszák ki a Magyarországon üzemben tartott gépjárművek után fizetendő regisztrációs adó és gépjárműadó megfizetését. Rámutat a végzés: nem támasztja alá érv, hogy az adócsalás elleni küzdelem célja csak akkor érhető el, ha a nyilvántartásba vételi kötelezettség alóli mentességet a közúti ellenőrzéskor igazolják. Azt sincs alátámasztva, hogy e cél ne volna elérhető akkor is, ha a szükséges iratokat az ellenőrzés után rövid időn belül bemutatják.