Kígyómarás ellen, giliszta kiűzésére

A kötet az egykori búcsúszentlászlói ferences rendház iratai között található. Lapozgatva az 1736-1800 között vezetett könyvecskében, más bejegyzéseket is találunk: jegyzeteket az evangéliumokhoz, a Mariana provincia tagjainak katalógusát, és olvashatunk népi gyógymódokról is. Úgy tűnik, a ferences barátnak gondja volt a betegekre, a lelkek gyógyításán túl rendtársai és a rá bízott hívek testi egészségével is törődött. Kötetének ezen része füveskönyvnek is tekinthető, hiszen betegségek gyógyítására kínál recepteket. Mielőtt rátérnénk a szerzetes „nyavalyákra” javasolt gyógymódjainak ismertetésére, rövid áttekintést adunk a hazai gyógynövénykultúra és a szerzetesség kapcsolatáról.

Az első magyar füveskönyvet Méliusz Juhász Péter írta 1578-ban

Hazánkban a gyógynövények ismerete ezeréves múltra tekint vissza. A letelepülő szerzeteseknek nagy szerepe volt a gyógynövények gyűjtésében, orvosi szövegek másolásában és a megszerzett ismeretek alkalmazásában. A különféle gyökerekből, virágokból készült gyógyító kenőcsök, főzetek, teák elkészítésénél felhasználták az ókori görögök, egyiptomiak és germánok gyógyító tudományát is.

Az első szerzetes gyógyítók a bencések voltak, szerzetesi életükhöz hozzá tartozott a betegek ápolása is. Gyógynövényeket termesztettek kolostoraik kertjében, gyógyszertárakat tartottak fenn, növényi eredetű készítményeket használtak gyógyításra. A VI-VII. századi nagy pestisjárványok idején, majd a XVII-XVIII. században nagy fellendülés tapasztalható a kolostori gyógyászatban. Fontos megemlíteni a bencések mellett a ciszterci, a jezsuita és a ferences rendi szerzetesek gyógyító tevékenységét is.

A továbbiakban a ferences testvér gyógyító receptjeiből adunk ízelítőt. A szöveg többféle növénynevet tartalmaz, köztük a fokhagymáét, a barackfáét, a körtefáét, a kakukkfűét, a kenderét, a liliomét. Kígyómarás ellen a kendert javasolta a szerzetes: „a nyers kendert törd meg a két tenyered között, azzal kössed sebedet és minden mérget kiszívja.” Giliszta kiűzésére ajánlott kúrája a következő: pálinkába áztatott barackfának levelét „kösd a hasára és vékonyára gyereknek, vagy öregnek.” Kecskesavóval kevert liliomgyökér nedvével gyógyította a vízibetegséget: „két lat liliom gyökeret végy és azt megtörvén férfinak egy ital savóba add innya, asszonnak pedig egy latot, ha lehet kecske savóba. Ürmöt mind ételbe, mind italba végy be, az sár epét kihajtja, vízibetegséget elűzi.”

Pannonhalmi gyógynövénykert és levendulás

A gyógyító szerek között találjuk a kenyeret, a bort, az ecetet, valamint a tejet és a tojást is. A kenyér vagy meleg cipó és a tej felhasználását idézzük, melyet a hirtelen süketség gyógyítására javasolt a barát: „meleg cipóra vagy kenyérre, melyet csak akkor vesznek ki a kemencéből, tartsad füledet. Tölts fazécskába édes tehéntejet, tapassz tésztával reá tölcsért, forrald fel jól, de a lukat a tölcsérnek bedugd, hogy a tejnek a párája ki ne menjen. És midőn felforr, a tölcsér lukát nyisd fel, tartsd a tejnek párája egyenesen füledet, mint elállhatod.”

Az állati eredetű gyógyító szerek között szerepel a fecskefészek, felhasználását a következőképpen ajánlja: „kinek torka megdagad, a fecske fészkét törd apróra, és jó borba főzd meg sűrűn, mint a kását, terétsed ruhára, flastrom módra, és kösd a nyakára. A tojás sárgáját sóval jó sűrűre keverd, hogy flastrom módra lehessen kenni a ruhára. Kösd bé vele kétszer vagy háromszor, eloszlatja a dagadást.”

Gyermekláncfű ábrázolása egy 18. századból ránk maradt gyógynövénykönyvben

A gyógynövényeket a szerzetesek különös gonddal gyűjtötték be. Szedésük meghatározott időhöz kötött. Tudták, mikor érett a növény, mikor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot, attól függően, hogy a növény virágát, gyökerét, levelét használták fel. Figyelembe vették a Nap és a Hold állását is. Szerzetesünk „az orvosságra való füvek megszedésének üdeiről s módjárul” szabályát a továbbiakban így fogalmazta meg: I. Az orvosságnak való füveket vagy gyökereket az holnapnak, vagy holdnak első fertállyában (negyedében) szedik, azok csak az gyermekeknek használnak.

II. Ha az holnapnak vagy holdnak második fertállyába szedik, azok az ifjú legényeknek, leányoknak használnak.

III. Ha az harmadik fertállyba szedik azok a meglett férfiaknak és asszonyoknak használnak.

IV. Ha az 4dik fertállyába szedik tehát azok a vén embereknek és asszonyoknak használnak, de mind nap felkelte előtt regvel, tiszta üdőben kelletik megszedni, másképpen keveset használnak.

V. Ha pedig hold fottán (fogytán) ezen móddal szeded legjobb s mindennek használ.

Isten patikája mai is gazdag választékkal szolgál bajainkra, hiszen „a gyógyszereket a földből adja az Úr, és az okos ember nem veti meg őket.” (Sir 38,4)