Cölöpök a föld alól

Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója elmondta: a csatornaberuházás kezdete, azaz 2011 második fele óta lát, látott el a január elsejével megszűnt Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága szakfelügyeleti feladatokat a belvárosi, illetve a térség falvaiban zajló munkálatok kapcsán, ő maga pedig úgynevezett régészeti megfigyelőként vesz részt a kutatásokban.

– A folyamatban lévő mélyépítési munkálatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, az előkerülő leleteket pedig dokumentáljuk – bocsátotta előre Száraz Csilla.

– A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartott régészeti lelőhelyei közül itt a városban többet is érintett a csatornázás, a legfontosabbak között érdemes megemlíteni az Erzsébet teret és környékét, ahol az egykori belső vagy kerített város helyezkedett el.

Hohl Zoltán gyűjteménykezelő és Pulai Attila restaurátor az előkerült cölöpöket pakolja. Valamennyit megőrzik az utókornak (Fotó: Szakony Attila)

Dr. Vándor László kutatásai és az ötvenes évektől előkerült leletek alapján tudható, hogy négy sarka a mai pláza, a Király úti körforgalom, a főposta, illetve az Erzsébet tér Magyar utca felőli oldalán volt. Utóbbi szakaszon a kivitelezés nem érintette a 4 méter mélyen található régészeti réteget, míg a Zrínyi utca Király úti körforgalomtól egészen az Ady utcáig tartó szakaszáról elkorhadt cölöptöredékek kerültek elő. Ehhez hozzátartozik, hogy mindkét részt már korábban megbolygatták, megkutatták a kollégák és az értékelhető leleteket akkor begyűjtötték. Ami viszont még fontos és újdonság: az Ady utcán kifelé haladva, a 14. szám környékén tudtunk egy régészeti lelőhelyről, s innét is cölöpök kerültek elő, illetve a talajmetszetben egészen a 24-es számig szépen látszott, hogy valószínűleg itt lehetett egy hajdani bástyának vagy a kerített városfalnak az árka. A kerítés tulajdonképpen cölöpökből épült palánkfal volt, s közvetlenül előtte futott az árok.

A szakember hozzátette, a keményfából, talán tölgyből készült cölöpök körülbelül 2 méter hosszúak, 30 centiméter átmérőjűek, s a talajba kerülő végük ki volt hegyezve.

A másik fontos kutatási pont a régi kanizsai vár maga. A csatornamunkálatok érintették a Király utcát is, s mint tudvalevő, ez az útszakasz bizonyosan beleesik a vár egykori alapterületébe. Nem véletlen hát, hogy innét számosabb és nagyobb, robusztusabb cölöp került elő a föld alól. Többet várnak a volt úttörőház és az Olajbányász-pálya melletti parkoló területén zajló munkálatoktól, ahol egy nagy víztározó készül. Ez a rész ugyanis még soha nem volt teljesen megkutatva.

Száraz Csilla hozzáfűzte, a nagy „durranás” az lenne – bár erre kicsi az esély –, ha a Dózsa György utcai munkálatok során előkerülnének a legendás várkapitány, Thúry György maradványai. Az adatok szerint ugyanis a Dózsa-Magyar utcák kereszteződésében, egy kápolnában helyezték örök nyugalomra.