Hírek

2012.11.27. 17:53

Hiányoznak azok az erőforrások, amelyek előbbre vihetnék a gazdaságot

Zalaegerszeg - A növekedés hiánya okozza ma Magyarországon a legnagyobb problémát, mondta a megye gazdaságról szóló, a Zalai Hírlap által kiadott Top 100 kiadvány bemutatóján dr. Parragh László, a kereskedelmi és iparkamara elnöke.

Varga Lívia

- A válságnak Magyarország volt a legnagyobb vesztese, 2008 óta ugyanis GDP-nk több mint 4 százalékát elveszítettük, miközben Lengyelország 10 százalékot bővült, a cseheknek pedig sikerült szinten tartani magukat - szögezte le Parragh László.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint három sokkhatás együttesen okozta ezt az óriási visszaesést. Elsőként hazánk erős külkereskedelmi kitettségét és az exportpiacok összeomlását említette, majd az állami kiadások összezuhanását, megjegyezve: miközben minden ország növelte államháztartási kiadásait, gondoljunk csak a német munkahelyvédelmi és roncsautó programra, addig Magyarország kénytelen volt mínuszba vinni azokat. A harmadik sokkhatást pedig a hitelpiac befagyása jelentette hazánkban, másutt nem látott mértékben, több mint 20 százalékkal csökkent a gazdaságban levő forrásmennyiség.

- Jelenleg a legnagyobb probléma az, hogy nincsenek meg azok az erőforrások, amelyek előbbre vihetnék a magyar gazdaságot - mondta az elnök. - A külpiac egyre depressziósabb, az Európai Unió, ahova exportunk 85 százaléka megy, lassuló tempót mutat, Németországban is romlanak a kilátások. A belső piacon mindenki, a lakosság, az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások is el vannak adósodva, így ők sem képesek növekedést indukálni.

Dr. Parragh László szerint nem térhetünk vissza a régi útra. Fotó: Katona Tibor

Egyetlen forrás létezik csupán a magyar gazdaság számára, az uniós pénzeké, amit viszont nagyon rossz stratégia mentén használtunk fel. A következő ciklusban a gazdaságfejlesztésre összepontosítva kell elkölteni a rendelkezésre álló összegeket, és radikálisan át kell alakítani az intézményrendszert, hogy minél gyorsabb legyen kihelyezés, jelentette ki a kamarai vezető.

- A válságból való kilábalásnak az a feltétele, hogy az azt előidéző okok megszűnjenek - folytatta.  - A német gazdaság importigénye nyilván nem tőlünk függ, ám a hitelezés visszaállítására már lehet ráhatása a magyar gazdaságpolitikának. Csodák azonban nincsenek, a problémákat egyik napról a másikra megoldani nem lehet. Nehéz múltnak hosszú az árnyéka, Magyarország 2002 és 2010 között olyan gazdaságpolitikát folytatott, aminek komoly eladósodottság lett az eredménye. Most ennek az árát fizetjük.

Az MKIK számításai szerint a hazai bankszektor 89 százaléka külföldi tulajdonban van. A magyar növekedés tehát a külföldi bankoktól felvett hitelek révén az osztrák, a svájci, a francia és a holland adófizetők megtakarításaira épült.

- Ma nemzeti jövedelmünk közel 10 százaléka automatizmusokon keresztül kimegy az országból: az államadósság miatt hatalmas kamatterheink vannak, a svájci frankban és más egyéb devizákban eladósodott magánszemélyek a kamat mellett az árfolyamveszteséget is fizetik, s emellett távozik tőlünk a pénz akkor is, amikor a külföldi tulajdonú közműcégek extra hasznot számítanak fel, legyen szó akár a telefontarifáról, akár a közműdíjakról. Mindaddig, amíg ezt nem tudjuk megváltoztatni, többet kell termelnünk ahhoz, hogy a számláinkat kifizessük.

A probléma megoldása hosszú éveket vehet igénybe, az út során pedig óriási érdeksérelmek lehetnek. Mert ki örül annak, ha elvesznek tőle egy jó üzletet, ha megváltoztatják a szabályozást, mondta a külföldi tulajdonú bankokra utalva, akiknek képviselői a magyar lépések nyomán nyilván elszaladnak saját kormányukhoz, amely meg elmegy Brüsszelbe, az pedig odarendeli a magyar kormányt.

- Nem térhetünk vissza a régi útra. Azért, hogy a bankok beindítsák hitelezésüket, nem szabad visszavonni az őket zavaró intézkedéseket, mert hitelből nem szabad növekedést generálni. Növelni kell viszont a bankrendszerben a hazai tulajdoni arányt. Erősíteni kell a szövetkezeti hitelintézeteket, és monetáris eszközökkel is segíteni, hogy a cégek hazánkban bejegyzett bankon keresztül vegyenek fel hitelt hangsúlyozta Parragh László, megjegyezve: a szövetkezeti hitelintézetek kapacitása tőlünk nyugatra nagyságrendekkel nagyobb, a fejlettebb országokban 40 százalék körüli ezen források részvétele a hitelezésben, míg nálunk mindössze 9 százalékos.

 

Ami a vállalkozások bizakodását illeti, a kamara mérései nem mutatnak javulást. A cégek nem számítanak jelentős fellendülésre, túlélésre rendezkedtek be.

- Bár vannak piaci átrendeződések, a vállalatok többsége a mostanihoz hasonló környezetre számít a következő egy-két évben. És szerintem ez a realitás mondta az elnök.


Ezek is érdekelhetik