2012.06.22. 18:20
Nem várják meg a végrehajtót
Zalaegerszeg - Az önkormányzati lakásban élők már több mint nyolcvan százaléka tartozik a lakáskezelő cégnek. Egy éve indult a hátralékkezelési program, s lakottan is adtak el ingatlanokat.
Országos szinten és Zalaegerszegen is egyre nagyobb problémát jelentenek az önkormányzati lakásokban élők növekvő tartozásai. A zalai megyeszékhelyen működő lakáskezelőnek, a LÉSZ Kft.-nek tavaly már likviditási problémákat okozott a kintlévőség, amely az év végére 150 millió forint fölé emelkedett. A tartozások mérséklésére, de legalábbis növekedési ütemének megállítására egy évvel ezelőtt hátralékkezelési programot dolgozott ki az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság. A LÉSZ Kft. napokban megválasztott új ügyvezetőjével, Pais Kornéllal áttekintettük, milyen eredménnyel járt az intézkedéscsomag, amely a tartozó bérlőkkel folytatott egyeztetésektől a részletfizetési lehetőségen át végső esetben a kilakoltatásig, sokféle eszközt felsorakoztatott.
- Az elmúlt néhány hónapban csökkentek a kintlévőségek. Ennek egyik oka a tavaly bevezetett hátralékkezelési rendszer. A tartozó bérlőket személyesen felkerestük, hogy egyeztessünk az adósságok törlesztéséről, s az önkormányzat döntésének megfelelően már háromhavi elmaradás után elindítottuk a végrehajtási eljárásokat - mondta Pais Kornél. - A kintlévőségek csökkenésének másik oka, hogy a közgyűlés értékesítésre jelölte ki azokat a lakásokat, amelyekben a legnagyobb tartozást felhalmozó bérlők éltek. Tizenhárom lakást sikerült eladni. Mivel a vevőnek a bérlő tartozását is meg kellett fizetnie, 10-12 millió forinttal csökkent a kintlévőség.
Még így is tetemes azonban a bérlői tartozáshalmaz, s a legnagyobb probléma, hogy az elmaradásban lévő lakók helyett a lakáskezelő köteles kifizetni a rezsit a társasházaknak. Volt olyan kezdeményezés, hogy a vízdíjat és a szemétszállítás költségét közvetlenül a lakóknak számlázza a vízmű és a hulladékszállító. A rezsivel kapcsolatos tehertől így megszabadult volna a LÉSZ, de ezt nem sikerült keresztülvinnie. A társasházaknak csak késve, általában kéthónapos csúszással tud fizetni.
A hátralékosoknál megpróbálták korlátozni a vízfogyasztást is, hogy csökkenjen az adósságállomány, de ez az eszköz nem bizonyult hatékonynak.
- Ha be is jutunk a lakásba, hogy végrehajtsuk a vízkorlátozást, gyakran vissza kell menni ellenőrizni. Előfordult már, hogy kiszerelték a szűkítőt, arra viszont nincs kapacitásunk, hogy folyamatosan ellenőrizzünk. A vízkorlátozás gyakran azért sem éri el a célját, mert ha szűkítő van a vezetéken, egész nap nyitva hagyják a csapot, összegyűjtik a vizet. Nem fogyasztanak sokkal kevesebbet, mint máskor, és ugyanúgy nem fizetik ki - vázolta Pais Kornél.
Idén eddig három kilakoltatás volt a városban: egy landorhegyi, egy Kossuth utcai és egy Ölyvesfalvi utcai lakást kellett elhagynia a használójának. A kényszerkiköltöztetések már nem a klasszikus módon zajlanak, az érintettek nem várják meg a végrehajtót, hanem maguktól távoznak.
A város törekvése, hogy minél kevesebb problémás bérlője legyen, hogy olyanok jussanak lakáshoz, akik fizetni tudják a költségeket.
- Preventív szemlélet alakult ki, azt szeretnénk, ha nem halmozódnának fel a mostanihoz hasonló tartozások, nem állna elő olyan helyzet, hogy a lakók több mint 80 százalékának adóssága van - világította meg az elmúlt két év intézkedéseinek lényegét Hardubé Judit népjóléti osztályvezető. - Ennek érdekében többször módosított a közgyűlés a szabályokon, tavaly óta például sokkal többet nyom a latban a fizetőképesség a szociális lakásokra beadott pályázatok elbírálásakor. Régebben csak azt vettük figyelembe, hogy a pályázónak van-e annyi jövedelme, amiből ki tudja fizetni a lakbért, de ma már vizsgáljuk, hogy telik-e rezsire is. Változás, hogy a pályázatokat elbíráló bizottság nagyobb mérlegelési lehetőséget kapott. Sokszor előfordul, hogy azonos tartalmú pályázatok érkeznek. Általában az összes pályázó lemond a neki járó lakbértámogatás teljes összegéről, s ilyenkor az dönti el, hogy ki kapja a lakást, hogy ki vállalja minél hoszabb időre előre a lakbér kifizetését. De az a jellemző, hogy nem vállalja senki egy hónapra sem. Ebben az esetben a bizottság egyéb szempontok alapján dönt.
Jelenleg 670-en vannak a szociális lakásra várók listáján, de rendszeresen "csak" kétszázan szoktak pályázni a meghirdetett lakásokra.
- Tavaly általában négy és félszeres volt a túljelentkezés a bérlakásokra, tehát a változó feltételek közepette is sokan megragadják ezt a lehetőséget. Az önkormányzati lakások bérleti díja a piacinál most is jóval olcsóbb, s nem olyan könnyű kikerülni a bérleményekből, mint egy albérletből - mondta az osztályvezető.
Persze bekerülni sem könnyű, annak ellenére, hogy a 865 önkormányzati bérlakás közül száz üresen áll.
- Ez soknak tűnik, de az üres lakások közül csak 10-15 pályáztatható. Jó néhány lebontásra vár, mert gazdaságosan nem felújítható, például a Batthyány utca 2., a Mártírok 50. és a Becsali út 28. - említette Pais Kornél. - Innét a lakókat elköltöztettük máshová. Érdekes egyébként, hogy amint híre ment, hogy szanáljuk a lakásokat, több lakó rendezte a tartozását, másképp nem lenne bérleti szerződése, s akkor az önkormányzatnak nem kellene gondoskodni az elhelyezéséről. A fennmaradó 50-60 üres lakás között vannak bérlőkijelölési joggal terheltek, például honvédségiek, amelyekbe a jogosult szervezetek nem helyeztek el senkit, ezért nem hasznosulnak.
A szanálásokon kívül további értékesítések várhatók, mert a megüresedő, rossz állapotú lakások felújítására mostanában nem lesz pénz. A LÉSZ Kft. idei feladatai között az eladások lebonyolítása mellett az adósságkezelési csoport bővítése szerepel, s igyekeznek felgyorsítani a kilakoltatásokat. Évente 15-30 családot fenyeget ez a veszély, most is ennyien állnak kényszerkiköltöztetés előtt.
Újabban közjegyzői szerződéseket köt a LÉSZ a bérlőkkel, hogy adott esetben könnyebben kiköltöztethesse őket a lakásból. Akik ilyen szerződéssel rendelkeznek, azok közül csak tízen-tizenöten tartoznak. A LÉSZ ezekben az esetekben közvetlen végrehajtást kér. Ilyenkor nem kell bírósági eljárást indítani, hanem a közjegyző tanúsítja, hogy mennyi a tartozás és kiköltözött-e a hátralékos, a lakáskezelő pedig közvetlenül a bírósági végrehajtóhoz adja az ügyet. Ez gyorsabb, de drágább eljárás, mint a bírósági út.