2008 óta nem emelkedett a bölcsődei dolgozók bére

Ma Magyarországon a bölcsődés korosztály (0-3 év) alig több mint 10 százaléka jut be az intézményekbe. Évente hozzávetőleg 85-100 ezer újszülött jön a világra, a korcsoportot érintő három évre vetítve ez 260-300 ezer gyermek. Számukra összesen 32 ezer férőhelyet kínál az ország 627 bölcsődéje... És még ez a hálózat is túltöltött, a 32 ezer férőhelyen 34 ezer gyerek osztozik - szolgál részletes statisztikával Szűcs Viktória.

- Ettől az évtől az önkormányzatok a gondozásért is díjat kérhetnek a szülőktől. Mennyien éltek e lehetőséggel?

- Az önkormányzatoknak közel fele szükségesnek látta a díj kivetését, további 22 százalék nem vezeti be, a többiek pedig várakozó álláspontra helyezkedtek. A díj mértéke ugyancsak eltérő, a nullától a havi 10 ezer forintos fix tételig terjed az országban.

- A BDDSZ az első pillanattól tiltakozott a gondozási díj bevezetése ellen...


- Igen, mert azt gondoljuk, hogy az államnak előbb a bölcsődék normatív finanszírozását kellett volna rendeznie, s csak akkor kezdeményezni egyéb források bevonását, ha még így is túl nagy a többletteher az önkormányzatokon. Mindenki azt szeretné, hogy több gyermek szülessen Magyarországon, ennek azonban nyilvánvaló feltétele a gyermeket vállaló szülők támogatása. A nálunk fejlettebb országokban fényesen bebizonyosodott, hogy ott születik több gyermek, ahol a nők könnyebben vissza tudnak menni dolgozni, s ehhez adottak az elérhető és megfizethető gyermekintézmények. Nálunk azonban a szülők jelentős részét minimálbéren foglalkoztatják, s az adóváltozások hatásaként a középosztály is csúszik lefelé.

A bölcsődék csak azokért a napokért kapnak állami támogatást, amikor az adott gyermek valóban ott van az intézményben. Ha lázas, bárányhimlős, vagy elutazott a család, az intézmény egyetlen fillért sem kap, holott fűteni, világítani a kevesebb gyereknek is éppen úgy kell. Ha az óvodákhoz, iskolákhoz hasonlóan, a felvett gyerekek száma után kapna normatívát a bölcsőde is, egészen más kondíciókkal tervezhetnék gazdálkodásukat az intézmények. Az önkormányzatoknak nagy valószínűséggel ebben az esetben is hozzá kellene járulniuk a működéshez, ám nem olyan mértékben, mint ma. Pillanatnyilag ugyanis átlagosan a költségeknek mindössze 30-40 százalékát viseli az állam, mintegy 10 százalék a szülők zsebét húzza, s az összes többit az önkormányzatok pótolják ki.


- A bölcsődei dolgozók érdekeit tekintve mi volna a szakszervezet legsürgetőbb teendője?

- Természetesen a béremelés. Elkeserítő kudarc számunkra, hogy 2008 óta nem emelkedett a dolgozók bére, jelentős részük szakmunkás bérminimumot kap, ami bruttó 108 ezer forint. Alig tapintható különbség a kezdők és a több évtizede a pályán lévők fizetése között, a bérek teljesen összecsúsztak. Gondot is okoz az utánpótlás, hiszen ennyi pénzért hol találni érettségi utáni szakképesítéssel rendelkező jelentkezőt? A közalkalmazotti bértáblában szereplőnél természetesen lehetne magasabb fizetést adni, de az intézmények nem tudnak hozzátenni, s az sem jellemző, hogy béren kívüli juttatásokkal kényeztetnék a dolgozókat. Húsz-huszonöt év munkaviszony után 70-80 ezer nettóval kifizetni azokat az embereket, akikre a gyerekeinket bízzuk, elég szégyenteljes. S ennek fejében még azt is elvárjuk, hogy kedvesek, mosolygósak, türelmesek legyenek, miközben lehet, hogy azon törik a fejüket, hogy miből fogják kifizetni a villanyszámlát...


Az egerszegi önkormányzat havi 5040 forintos gondozási díjat vezetett be, ám az étkezési díj evvel párhuzamosan napi 523-ról 403 forintra csökkent. Nagykanizsán napi 100 forintos gondozási díjat vezetnek be, míg Keszthelyen úgy számolnak, hogy az étkezési és a gondozási díj együtt nem haladhatja meg az egy főre eső jövedelem 25 százalékát.