Letöltésért nem jár börtön

Míg az interneten szocializálódott fiatalok és az aktív on-line felhasználók zöme jól tudja, miféle virtuális háború dúl a világhálón a szerzői jogok körül, addig a laikusok számára magyarázatra szorul, miért is kiabálnak cenzúraellenes jelszavakat furcsa álarc mögé rejtőző emberek Budapest belvárosában. A maszk megfejtése az egyszerűbb: a fájlmegosztás szabályozása ellen (is) küzdő Anonymus internetes közösség tagjai ezzel szimbolizálják, hogy nem a személyük, hanem a céljuk a fontos.

A pesti tüntetésen is tömegesen viselt álarc egyébként Guy Fawkest, az angol katolikus lázadót jelképezi, aki 1605-ben megpróbálta felrobbantani a brit parlamentet; a maszk az utóbbi években a rendszerellenes lázadás, az ellenállás szimbóluma.

Mások mellett az Occupy és az Anonymus nemzetközi csoportok hazai tagjai szervezték az interneten a szombati tüntetést, arra reagálva, hogy január 26-án az Európai Unió és 22 tagállama - köztük Magyarország - képviselői aláírták a hamisítás elleni megállapodást Tokióban. A 2007 óta készülő egyezmény a jogvédett internetes tartalmak (például filmek és zenék) illegális letöltését, megosztását hivatott visszaszorítani; a kalózkodás elleni globális fellépés azonban globális tiltakozáshullámot indított el.

- Az ACTA, miután életbe lép, büntetőjogi felelősséget hárít a csatlakozó országok internetszolgáltatóira a jogvédett tartalmak közvetítése miatt. Ez magával rántja majd a leglátogatottab honlapjainkat (YouTube, Piratebay, Wikipédia), és a szolgáltatókat ügyfeleik internetforgalmának teljes felügyeletére kényszeríti. Ez azt jelenti, hogy nézik majd, milyen oldalakat látogatsz, ellenőrzik fel- és letöltött fájljaid tartalmát, elolvassák még a chatelésed és az üzeneteidet is! - írnak a riasztó következményekről facebookos oldalukon a tiltakozás hazai szervezői.

De valóban ilyen szigorú kontrollt jelent az ACTA? Nem így látja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, amely a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó állami szerveket és a társadalmi, gazdasági képviseleteket fogja össze.

- Az ACTA semmilyen jogszabály-módosítást nem tesz szükségessé sem uniós szinten, sem Magyarországon. Ratifikálását követően tehát nem fog változni a szellemi tulajdonra vonatkozó magyarországi szabályozás, és az eljáró hatóságok gyakorlatát, a fellépés szigorúságát sem érinti. Az ACTA, mint nemzetközi kereskedelmi megállapodás célja a szellemi tulajdonjogok harmadik országbeli védelmének erősítése. Hozzájárul tehát az uniós, így a hazai innovációk hatékonyabb nemzetközi védelméhez - nyilatkozta lapunknak a testület titkára, dr. Tóth Zita.

- Az ACTA ellenzőinek egyik érve, hogy a hazai internetszolgáltatók ellenőrizhetik majd a felhasználók adatforgalmát. Igaz ez? - kérdeztük.

- Nem igaz. Az ACTA nem kötelezi az internetszolgáltatókat a hálózatukon továbbított információk nyomon követésére és a szellemi tulajdonjogot sértő tartalmak szűrésére. Az internetszolgáltatók általános szűrésre kötelezése az Európai Unió jogával ellentétes lenne, ahogyan ezt az Európai Bíróság ítélete is kimondta.

- Kell-e büntetőjogi következményekkel számolniuk azoknak, akik felhasználóként cserélnek fájlokat internetes felületeken? Vagy a felelősségre vonás csak azokat fenyegeti, akik anyagi hasznot is húznak a fájlcseréből?

- A fájlcserélés során a felhasználó szerzői jog által védett művet oszt meg másokkal a szerző engedélye nélkül. Ezzel szerzői jogot sért. Az ACTA azt írja elő a részes államok számára, hogy a szándékos és kereskedelmi mértékű védjegyhamisítás, illetve szerzői jogi kalózkodás ellen büntetőjogi eszközökkel is fel lehessen lépni, és az ilyen típusú bűncselekmények elkövetőit szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel lehessen sújtani. A magyar büntetőjogi jogszabályok teljes mértékben megfelelnek a megállapodás kötelezően alkalmazandó előírásainak, így azokat az ACTA miatt nem kell módosítani - válaszolta dr. Tóth Zita. Hozzátette: a haszonszerzés vagy a vagyoni hátrány okozása feltétele a bűncselekmény megvalósulásának. A cél nem az egyszeri fájlmegosztók elleni fellépés; azok számíthatnak szankcióra, akik tömegesen, vagyoni előnyért űzik ezt a tevékenységet.

Más véleményt fogalmazott meg az ACTA lehetséges következményeiről dr. Dallos Zsolt fővárosi ügyvéd, a szerzői joggal és a fájlmegosztással kapcsolatos ügyek szakértője.

- Azokkal értek egyet, akik veszélyesnek érzik az ACTA-t, részben azért, mert általános megfogalmazásokat tartalmaz, amiket így is, úgy is lehet értelmezni. Különösen nyugtalanító például a 27. cikkely, amely az állam számára együttműködési kötelezettséget ír elő az üzleti élet szereplőivel. De vajon melyik félre vonatkozik ez, és egy bírósági eljárásban hogyan kell értelmezni? Együtt kell működnie az államnak az egyik féllel a másikkal szemben? - utalt a problémára. Egy másik aggályos pontot is említett: az ACTA fel kíván lépni az olyan termékek ellen, amelyek elsődleges funkciója a szerzői jogok által védett tartalmak megosztása, tárolása. Ebbe a kategóriába tartozhat például egy DVD-író, egy torrentszerver, vagy (ha tágan értelmezzük) akár az egész internet.

- Az ACTA aláírása önmagában nincs hatással a hazai jogalkalmazásra és a hatóságok munkájára, de meg lennék lepve, ha a parlamenti ratifikálást követően nem kellene a vonatkozó jogszabályokon változtatni. Az a kérdés, milyen változást jelent mindez; az ördög a részletekben rejlik.

A „fájlcserélő-világháború” újabb csatái

● 2012. 01. 14.: a tiltakozások hatására az USAban visszavonják a SOPA című kalózkodás elleni törvény tervezetét.
● 2012. 01. 18.: a Wikipedia egy napra elsötétül a SOPA-terv miatt.

● 2012. 01. 19.: az FBI leállítja a Megaupload fájlcserélő oldalt, vezetőit letartóztatja.
● 2012. 01. 22.: Az Anonymus hackerei törlik a CBS amerikai hírcsatorna oldalát, később megtámadják az Európai Parlament weboldalát, február 10-én pedig egy időre „kilövik” a CIA honlapját.
● 2012. 01. 31.: bezár az egyik legnagyobb fájlcserélő oldal, a Btjunkie.
● 2012. 02. 02: jogerősen börtönre ítélik a Pirate Bay torrentoldal alapítóit.
● 2012. február: a lengyel, a cseh és a szlovák kormány felfüggeszti az ACTA ratifikálását.


Digitális híreink itt!