Népszámlálás: jönnek a kérdőívek, a válaszadás kötelező

A válaszadásra három lehetőség van: személyes interjú keretében, interneten (az ehhez szükséges azonosítók az „egységcsomagokban” találhatók), illetve szintén önkitöltéssel, de a kész kérdőívet a biztosnak adva át.  A válaszadás kötelező, a renitensek ellen az illetékes jegyző szabálysértési eljárást indít.

De vajon milyen kérdésekre kell számítani?

- A borítékokban kétféle kérdőív lesz, az egyik a lakásra, a másik az ott élő személyekre vonatkozik - részletezte Szekeres Jánosné, a népszámlálás zalai vezetője. - Előbbiben kérdezünk például a tulajdonosra, de csak olyan szinten, hogy magánszemély vagy önkormányzat, nem nevekre és hányadokra vagyunk kíváncsiak. A lakás építésének ideje, alapterülete, a helyiségek típusa és száma, a közműellátottság, illetve a fűtési mód is téma. Kíváncsiak vagyunk arra, hányan élnek az adott lakásban és ők hány családhoz tartoznak. Hangsúlyozom: a kitöltés anonim, az adatokat a hazai lakhatási viszonyok tisztázása végett gyűjtjük, ezekből nem fog és nem is tudna dolgozni például az adóhatóság.

Személyi kérdőívből annyit kell kitölteni, ahányan az adott lakcímen élnek - újszülöttől a legidősebb lakótársig.

 - Természetesen itt is név nélkül dolgozunk - folytatta Szekeresné. - A nem, a születési év tisztázása után következnek a lakcímadatok. Utóbbi azért is érdekes, mert az állandó és a tartózkodási cím nem mindig egyezik. További kérdéscsoportok, a családi állapot, az iskolázottság, a nyelvismeret, majd a foglalkozás, a munkahely és a közlekedés következik. Biztos lesznek átfedések: például egyetemistákat felmérünk „otthon”, majd mondjuk a kollégiumban is, ám e kettősségeket az értékelésnél kiszűrjük. Viszont fontos ismeret az is, hogy ilyen alapon mekkora mozgás van az ország különböző részei között. A személyi kérdőív záró „fejezete” a szenzitív kérdéseké (vallás, kisebbséghez tartozás, tartós betegség, fogyatékosság), melyekre a válaszadás nem kötelező. Ám a kikérdezők úgy tartják: munkájuk sikerének egyik fokmérője, hogy hányan töltik ki ezeket a rubrikákat is.

- A népszámlálásnak, a válaszadásnak egyfelől nincsen tétje, olyan értelemben, hogy személy szerint senkire nézve nem lesznek, nem lehetnek következményei az adatszolgáltatásnak - fűzte hozzá Szekeres Jánosné. - Másfelől igazán nagy tétje van a dolognak: a most beszerzett adatokból statisztikák készülnek, melyeket leteszünk a döntéshozók asztalára, s a következő tíz évben ők ezek alapján vezetik majd az országot. Ezért fontos, hogy a lehető legteljesebb és a valóságot a leghívebbek tükröző képet tudjuk most együtt összeállítani.