Mire elég ez a pénz? A rezsire sem futja belőle

Idén eddig csupán 209 ezer forint alaptámogatást kaptak, ami az irodafenntartásra sem elég. Sok helyen programokról kellett lemondaniuk, és ahol a települési önkormányzat nem ad pénzt, ott a működés is veszélybe került.

– Sok változás történt a közelmúltban, megszűnt például a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, ahová pályázni lehetett. Létrejött ugyanakkor a Wekerle Sándor Alapkezelő, ám a szigorú pályázati feltételeknek a kisebbségi önkormányzatok nagy része nem képes megfelelni. Problémát jelent, hogy a települési kisebbségi önkormányzatok a 209 ezer forint alaptámogatásból még az irodafenntartást, a telefon, a fax, a fénymásoló költségét sem tudják fedezni – mondta el lapunknak Vajda László, a megyei közgyűlés kisebbségi bizottságának elnöke, a megyei ckö képviselője és a Cigány Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Hozzátette: a kormányzatnak az a szándéka, hogy amelyik testület jól dolgozik (például együttműködési megállapodásokat köt), több pénzt kapjon, ezért kérték be vizsgálatra a jegyzőkönyveket.

– Fel kell tenni a kérdést, mi szükség van ilyen feltételek mellett a kisebbségi önkormányzati rendszerre? Országosan a képviselők 95 százaléka társadalmi munkában végzi feladatát, és a támogatás is folyamatosan csökken. Emiatt egyre kevesebb kulturális programot szerveznek, és országosan sok cigány önkormányzat meg is szűnt már október óta.

Vajda László az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyetteseként úgy látja, a testület nem foglalkozik érdemben a kisebbségi önkormányzatok ügyeivel. Emiatt – mint mondta – hamarosan egyeztetést kezdeményez az illetékes államtitkársággal. Vargovics Józsefné, a Nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: eredetileg 770 ezer forintról indult az állami támogatás, ami elegendő volt a fő feladatokra, a hagyományőrző és kulturális programok megszervezésére. Az utóbbi időben azonban alaposan át kellett gondolniuk a költségvetést. A tamburazenekar és a horvát kórus személyi-dologi kiadásaiból nem szeretnének lefaragni, hiszen meg akarják őrizni azt, ami jól működik. Inkább a programok számát csökkentik. A várostól egyébként kapnak támogatást, és abban is bíznak, hogy a jövőben több lehetőségük lesz pályázni.

A városi támogatás tartja „életben” a Zalaegerszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot is. Dömötör Csaba elnök jelezte: ha ez a pénz nem volna, be kellene csukniuk az ajtót, és csak a testületi üléseket, fogadóórákat tudnák megtartani.


Csak ha van egyéb forrás
A megyeszékhelyi ckö elnöke, Dömötör Csaba jelezte: ők a városi támogatásnak köszönhetően jobb helyzetben vannak, mint sok kistelepülési testület, hiszen utóbbiak gyakran a rezsit sem tudják kigazdálkodni költségvetésükből. Az egerszegiek a lehetőségekhez mérten megőrizték aktivitásukat: épp a minap értek haza a roma fiatalok abból a balatoni táborból, amit a városi ckö szervezett nekik. 20 gyerek nyaralhatott egy hétig Zamárdiban, ám ehhez a zalaegerszegi és a Zala megyei önkormányzat hozzájárulására is szükség volt.



Kormány/Parlament rovat



Korábbi cikkeink a témában a kapcsolt anyagok között!